Szélcsend Csicseregnek a lombok, a nyárfa virága eggyé válik a vízzel. Rügyeznek a megtépázott csonkok, s lassan megtelnek színekkel. A bokám még bírja a súlyom, pedig a bánat ismét a rajtam terpeszkedik. Azt hiszem, ezt is megoldom, de a víztükör kételkedik. A levegő illata te vagy, a virágok a gazban ringatóznak, de egyszer mind elhervad, … Olvass tovább
ADVENT IDEJÉN Zúgnak a motorok Indulásra készen, Felhők felett kék ég Vasmadár kegyében. Nézek ablakomon Félelmetes mélység, Csillag sincsen, hogy itt Tudjon vidítani. Könnyű lenne fentről Átölelni bárkit Szeretetet vinni Oda, hol hiányzik. Nem vagyok én Isten Jogom erre nincsen, Maradok a földön Nekem ott van dolgom. Felhők fölött, fentebb Gondolatom messze, Jónak lenni nehéz … Olvass tovább
Életemben először eljött hát a pillanat, Keresni akartál, de már nem értél el. Én inkább elmentem, magamat nézve, Hogy ne magamat bántsam és felejtselek el. Ha már tőled elszöktem, magamtól hogy tegyem ezt? Mert a gondolataim, melyek gyötörnek, Még mindig itt vannak velem. Megmenteném magam én ettől, De akkor voltam csak nyugodt, Mikor a kezeit … Olvass tovább
Kinyílás Fürkészd a szeretetet rügyekben. Szorítsd magadhoz a szerelem illatát. A meghajolt ágra ne próbálj fészket építeni. Leheld a víz fölé, hogy felkelt az élet. A sötét felhőre üss egy lyukat a Napnak. Figyeld alaposan merre szállnak a madarak. Ha beköszönt a tiszta éj mutass csillagodra. És a sötétben öleld meg őrangyalod ez-egyszer. 2024.04.01.
Miért nem lehet egyszerűen csak lezárni, befejezettnek tekinteni azt, amiben éppen nyakig benne vagyunk?! Miért nem lépünk ki szánalmas s hivatalosan is totál kétségbeesett, semmirekellő életünkből, akár az ítélkező, pálcát-törő történelemből s megyünk egy egyetemesebb cél irányába?! Fázósan takarók mélységeibe szilárdan még beburkolózni, miközben tapinthatóan még érzni lehet, hogy a Kedves angyali teste felmelegít egy-egy … Olvass tovább
Önsajnáltató Kívülről jól vagyok, De belülről vérzem. Talán egy új donort Kellene kinéznem. Elszivárog lassan A lüktető akarat, S szétmállik bennem Az éltető vakolat. Létem kőművese Végleg cserben hagyott, Nem bírta erővel, Túl sok munkát kapott. A remény próbálkozott Javítani rajta, De egy idő után Ő is abba hagyta. A szívem is beteg, Gyöngélkedik,szegény. Egyedül … Olvass tovább
Valaki segít majd Amikor nap süt a szemedbe, vagy téli szél hord hópelyhet nyakadba és a szívedben szivárvány rak fészket, felnézel, s látod, anyád figyel terád, jobb úgy, ha elhiszed. Amikor lányt ölelsz, és puha szárnyain felrepít téged az égbe, ne kérdezd, mennyiért teszi, reméld, te vagy néki a fizetség, jobb úgy, ha elhiszed. Ha … Olvass tovább
Ennyi vagy láthatatlan pókháló levelek között lassan elhalványuló tenyérlenyomat pitypangpitykék rajzása a szélben léted csupán ennyike nyomot hagy alig hallható sóhaj nyári éjben madárlábacskák súlya az ágon halvány folt a sápadt hold arcán könnycsepp vigasz a halálon de néha hajnalban ha harmat pereg megcsillannak a hálón gyémánt szemek ahogy a kelő nap kevéske fényét pont … Olvass tovább