A legnagyobb vétkem e földön hibáimmal élni szüntelen, szeretteimet megtiporva áll előttük lelkem meztelen. Bocsáss meg nekem és a sorsnak, mert életedbe beléptetett, nélküled kevés színe volna mi nekem itt elrendeltetett. Barát, ki szív zugába bújik azonnal érzi mint dobog, s e lüktetés fájdalma csupán mulandó elmeállapot. A barátom szembeköp ha kell, bár közben a … Olvass tovább
Fogadom Hogy minden bűnt megalázok és megtépek, hogy nem ülök már tovább, ölbe tett kézzel; hogy a napjaim, nem a gyásszal lesznek szépek, hívva a múltakat, bús emlékezéssel. Hogy bátor leszek, hogy az arcom fölvessem, hogy elém ne kerülhessen többé rossz út; hogy minden tévedésem porrá törhessem, nem szitálva szemeidre, bársonyos bút. Hogy leüt minden … Olvass tovább
az este teste láthatatlan csak érzem jönni a sötétet ahogy körbe fog és körbe fon jeleket karcol az ablakomon s én halkulva várom hogy üzenj várom hogy szavak érintsenek mindegy mily egyszerűk a sorok elveszek bennük, verssé olvadok, csak nyerjek kis nyugalmnat végre hogy hihessem: csoda vagy nagyon meglátogatsz, unszolsz s én hagyom legyen az … Olvass tovább
Sóvirág sóvár, Végtelen tükör már, Magasság, égbeszökő, Örökbe fénylő! Sivatag, tikkadt táj, Magányos forrás, Körötte aszály, Folytonos vándorlás… Medve cammog, Gerle szomjat olt, Kondor szava messze kong, Pillanat, az idő holt… Felhők felett hóvidék, Veréb szava szélben szól, Csendes hegyi menedék, Olvad a gleccser, dalol!… Köderdő zengő, Csepereg a hegyi eső, Színek, parányi lények, Ködben … Olvass tovább
Különféle fogadalmak újév napján megszokottak. Kijelölünk terveket, célokat, többnyire meghiúsulnak. Gátolják a körülmények, betegségek, új törvények. Örülünk vagy szomorkodunk, ennyit ér a fogadalmunk. Hibáinkat majd kerüljük, a kritikát megköszönjük. Közzétesszük fogadalmunk, vagy mindent titokban tartunk. Ha nem kéri senki számon, jót nevetünk e szokáson.
Ne ígérj semmit És én neked adom a világot Nekem ne mondj szép szavakat És én mindig melléd állok És ne adj mást,csak önmagad Füstszagú váróterem-életem rabjaként én csak rád várok Nem tudom meddig még, mennyit Neked adok minden időt De ne ígérj semmit
Az éj sötét, a csillagok magányosan ragyognak, az ördögünk ma is lopott, lelopta lám a Holdat, levitte, pokla rejtekén takarja rút lepellel, de megfogadtam azt, hogy én, kiállok érte csellel. Dörömbölök nagy ajtaján, kihívom én a hóra, amíg kitart kemény csatánk, te rátalálsz a Holdra, megint ragyoghat újra fent, nekem megérte, bárha cserébe engemet cipelt … Olvass tovább
Hidd el. Hidd el nem. Hidd el nem nehéz. Hidd el nem nehéz, adni. Hidd el nem nehéz, szavalni. Hidd el nem nehéz, elfeledni Őket. Hidd el nem nehéz, nélkülözni a szépet. Hidd el nem nehéz, egymásra ujjal mutatni. Hidd el nem nehéz, a Nőt ismét megkeresni. Hidd el nem nehéz, fiataloknak okosat mondani. Hidd … Olvass tovább
Megfogadtam, valamikor régen, óvatosan járok majd a jégen. Azóta is esek – kelek, ha leülök majd felkelek, kezem lábam úgysem töröm. talpra állok az nagy öröm. Feledve a fogadalom, érzem azt, hogy be nem tartom, jól tudom, hogy síkos a jég, nem kell az a nagy ijedtség! Füstbe szálló fogadalmak, a nagy szavak mind elszállnak, … Olvass tovább
persze ez nem kötelező nem is muszáj eltévedve vakvágányon haza találj valahogyan otthonra lelj tetteidért magad felelj tékozolva megtérj végre szemlesütve köpj az égre persze ez sem kötelező szent hegy csúcsán szűk esztendő Apó lónak húrja szakad becsületből bőség fakad vagy esetleg csurran-cseppen képmutatás a mennyekben méltányosság a pokolban barlang szája a toronyban ahol a … Olvass tovább
Ma megfogadtam én, hogy álmaimban se gondolok reád babám ezen túl, az éjszakáimon, ha lankadatlan a két kitárt karodba zársz, s a láng gyúl. Hiába kértem én időt, mutatva kezemmel is feléd a té betűket, csak átölelve húzta mámorokba szerelmi lángod égető tüdőmet. A lábam is remegte reggelente a vágyaink ölelkező csatáit, egész nap álmosan, … Olvass tovább
Csillagpihéket ringat ölén az ég, a hold sarlója, mint a tű, hegyes, őszről maradt még pár korhadó levél kerítés tövén piheg hó helyett, sárgára fonnyadt pázsit szálai közt tavalyi fogadalmak lapulnak, éppen úgy, mint a rágó, ‘mit kiköpött a könnyelmű ember csalfa szája. Az új fogadalmak fürtökben lógnak a világháló hamis fonalán: kevesebb kiló, több … Olvass tovább
Egy új esztendő vár, lassan elindulok, Kapuja nyitva áll, rajta átsétálok. Poggyászomba csak a jóból csomagolok, Utoljára visszanézek, a múlttól elbúcsúzok. Isten előtt most is meghajtom a fejem, Köszönöm neki mit megadott nekem. A sorsom harcain engedj tovább lépnem, A Jóistent én most is erre kérem. Gyorsan és hangosan peregnek a percek, Eljön egy új … Olvass tovább
Láthatatlanul ölel át a csend végre a közöny köztünk megjelent és maradni fog, amíg megértjük a sorsunknak nincsen hát miértjük Táncot jár előttem a bánatom beépül, velem marad: megszokom ahogy tudtam már az örömöt is ez most kicsiny, szúrós, örök-tövis amely szíven talált,de nem fáj már unottan nézem: télbe fagy a nyár a virágzást most … Olvass tovább
halmokba hullnak a szavak csenddel közelít már a tél fagyottak rég a gyökereink fáj minden annak, aki él csak halkan jár-kel a lélek ledőlnek aludni a szentek szoborszemükben nem ég láng nincs kedvük a kegyelemhez menni jeges úton, megállni szélfútta arcok közt egyedül Istennel dacosan harcolva hinni még, lesz, ki megmenekül
Ma megfogadtam én, ha nem piálok, jövőre végre gazdag is leszek, veszek neked naponta szép virágot, s a doktor úrhoz is magam megyek. Hiába, megnagyobbodott a májam, a léptem olykor-olykor ingatag, a bánatomra én ökörre váltan mivégre szomjazom meg oly sokat? De elmegyek, ha kell az elvonóba, ne halljam édesemnek átkait, ha arra járok, én … Olvass tovább
„Életedet adod értem? Bizony, bizony, mondom neked: Mire megszólal a kakas, háromszor megtagadsz.” János evangéliuma 13. fejezet (részlet) Fogadtam Uram, sosem hagylak el, történjék bármi, én melletted leszek, törjön bár ellened orvul a gonosz, élő pajzsként magam kardja elé vetem. Fogadtam… a szó mint tollpihe elröppent, ‘s mikor tett kellett a fájdalmas, ijesztő, egy pillanat… … Olvass tovább
Minden évben megfogadom idén is lesz fogadalom, így van ez már nagyon régen, mi a lényeg, elmesélem. Éjfél után megfogadom, komoly lesz a fogadalom, jó pár éve a súlyom több lett, lett rajtam egy kevés többlet. Így el is kezdtem diétázni, nem kellett volna odébbállni, mert kevés volt a testmozgás, több elmélet, mint gyakorlás! Most … Olvass tovább
Volt egyszer egy fogadalom, Megígértem, el nem hagyom, Oltár elé elvezetem, Feleségül én elveszem. Nagyon fiatalok voltunk, Két év haladékot kaptunk Egymástól, hogy tanulhassunk, Dolgozzunk és tapasztaljunk. A két év oly` hamar eltelt, Az idő szinte elröppent, De az Életünk közbeszólt, Egymástól jó messze sodort. Aztán mikor összehozott, Negyed század is már elmúlt, Neki család: … Olvass tovább
Fogadom! És én Istennek meg is fogadtam, hogy ott leszek áldásban és bajban. Az ördög hiába is kísértene meg, Esküm egy pecsét a lelkemen. Fogadom! Talán a legszebb, mit neked mondhatok Ebben nincsenek emberi gyarlóságok, Csak mi ketten Isten előtt tiszta szívvel; Szeretlek, őszinte és tiszta szerelemmel.