Új Évi Fogadalom

Új Évi Fogadalom „Tegnap még csak Ádám borda Voltam, ma már tök új Évi, S illatárt köröttem hord a Lenge szél, a nullad-évi. Égről érett gömb néz. Űr-tök? Holdnak szokta hívni Ádám. Fákon függnek fincsi fürtök, Biza’, az Úr sokat ád ám! Csak egy dolog miatt fáj a Szívem, mint egy marjult boka: Számunkra a … Olvass tovább

Újévi fogadalom

Újévi fogadalom Régi szokás fogadkozni, Mikor az óév fogyóban, Mit teszünk vagy nem, jövőre, Hiszi is, aki nem józan. Felhagyok a bagózással, Elkezdem a zöldségkúrát, Aerobic-bérletet veszek, Futok naponta egy órát. Udvarias leszek, fürge, Nem kések el a munkából, Gyakrabban járok színházba, S nem kérek pénzt a mamától. Megfogadom, megesküszöm, Jövőre én soha többet, Megígérem, … Olvass tovább

Újévi fogadalom

Újévi fogadalom Megfogadom: Ostorral és kereplővel az ártó szellemeket elűzöm, a gazdagságot megtartom, ezért nem mosok, nem teregetek Csirkét, kacsát, és libát nem eszem, a szerencsét ne kaparják el nekem! Ám annál inkább kedvelem a malackát, huzigálom is a farkincáját egész éjen át, hogy jövőre, esztendőre túrja ki a szerencse csillagát! Babot, lencsét főzök egy … Olvass tovább

Újévi fogadalom

Újévi fogadalom Szilveszterkor megfogadtam Újévtől már „jó leszek” Káposztás és mákos tésztát Soha többé nem eszek Zsíros húst és mócsingosat A férjemnek meghagyom Unom már hogy minden évben Pocsékabb az alakom Két kis hurka oldalt rezeg Utálatos hájtömeg Hogy hódítom ezekkel meg Édes drága férjemet Ha majd disznót vág a család Én otthonról elmegyek Nyikorgó … Olvass tovább

Téli emlékeim

Téli emlékeim Hó csapódik rám a betonút mellett, a járművezetők rám nem figyelnek. Apró kis pont vagyok korai hajnalon. Fázom, sietek és süppedőn lépek gödörbe, megcsúszom, elesek, félek. A járdán vastag hó Az nem gyalogló. Kapucnim felhajtom, lesunyom fejem. orromig látok, de előre megyek. Hó van most mindenütt, van aki kikerül. Menni kell mindennap, enni … Olvass tovább

Téli emlékeim

Téli emlékeim Téli estén szívemben kigyúlt a fény, a legszebb emlékét ma is őrzöm én. Odakint nagy pelyhekben hull a hó, kristályosan, fagyosan csillogó. Fiókom rejtekén, oly drága kincs, rongybaba, mit gyermekként kaptam rég. Lehunyom szemem, ölembe veszem, puha testét magamhoz ölelem. Lelkem öröm, melegség járja át, akitől kaptam, ő már messze jár. Képzeletem madárszárnyon … Olvass tovább

Téli emlékeim-2

TÉLI EMLÉKEIM Mikor még én is ráültem a szánra, Szerelmemmel mentünk a Kálváriára. Mosolyogva ültem a szán tetején, Arcomon ragyogott végtelen “remény”. Szerelmem tiszta volt mint a hópehely, Oly fehér, oly fénylő mint egy hólepel. Éreztem ez a tél, “örök életem”, Mellyel a jövőmet megpecsételtem. Dombnak az aljánál megállt, …rám nézett. Innen felhúzni, engem nehéz … Olvass tovább

Téli emlékeim

TÉLI EMLÉKEIM Volt egy tél, melyet nem tudok feledni. “Így kezdek most a régmúltba merengni. Tán már hét éves lehettem,de jól emlékszem, Hatalmas hó fedte be , kis családi fészkem. Kicsiny parasztházban, éltük napjaink. Korán keltem én,, még aludtak szüleink. Oly sötét fellegek-összegyűlt hada, Furcsa fényben úszott, a szobánknak fala. Kitekintve ablakon, csodás hópelyhek, Egybeolvadó … Olvass tovább

Téli emlékeim 2.

Téli emlékeim 2. Emlékszem egy forró télre, talán nem is olyan régen volt. jégből volt a szívem-lelkem, bánat szőtt rá takarót. Türelmednek lágy melege olvasztotta szívemet, séta közben meleg kezed féltőn fogta kezemet. Hullt a hó,s te szerelemről mondtál nekem meséket, elhittem hogy sebzett szívem boldog lehet még veled. Két karoddal átölelted reszkető testemet, puha … Olvass tovább

Téli emlékeim 1.

Téli emlékeim 1. Én nem emlékezhetek arra a télre, anyám az életben egyszer, sebeit feltépve elmesélte. Októberben búcsú lányaként jöttem a világra, kemény volt a tél, nem sok jót ígért a szegény családnak. Bár rám oly gondosan vigyáztak, Januárban hatalmas hóban siklott a szán velem a kórházba. Anyám sírt, az orvos fejét csóválta, apám némán … Olvass tovább

Téli emlékeim

Téli emlékeim Csillagok ragyognak a sötét éjben, Oltalmazón tekintenek le ránk, Mi a házban vagyunk fényben és melegben, Angyal szavára vár velünk anyánk. Giling-galang! Szól az ezüst csengettyű, Benyit apánk cinkos kacsintással, Odaenged minket a fához és… Tyű! Nem győzünk betelni a csodával! Tucatnyi doboz színes papírokban, Álmok válnak valóra e percben, Segítünk a kicsiknek … Olvass tovább

Téli emlékeim

Téli emlékeim Fáradt lombú fák tövében, csendes idő lágy ölében békés álmot alszik a nyár. Hajladozó búzakalász, mézédes szőlőfürtök illata és édes csókok íze bolyong megfáradt gondolatainkban. Jeges szél marja arcunkat sós könnycseppeket csalva megtört tekintetű szemünkbe. Téli emlékek keresik helyüket félénken dobbanó szívünkben. A távolból fény szűrődik még, s fátyolfelhők között kóbor angyalok varázstáncot … Olvass tovább

Téli emlékeim

TÉLI EMLÉKEIM Nem emlékszem, csak azt tudom, hogy örökösen fáztam, átjárt a szél, dideregtem, hidegben vacsoráztam, és amikor előkerült a gyűlölt hólapát, idétlenül lógott rajtam a régi nagykabát. Eljátszottuk nővéremmel, napsütéses nyár van! önfeledten strandoltunk a meleg fürdőkádban, Kis szobánkban leterítve egy nagy színes pléd, vizet ittunk, s elképzelve hozzá jó ebéd! Könyvem volt a … Olvass tovább

Őszi varázs

Őszi varázs Süt a nap a deres tájra Igyekszik nyári ragyogással Meleget kívül nem sokat ad Csak a lélek vidámabb. Panelek ablakán sokaság Tíz, húsz nap köszönt ránk Átölelném éltető sugarát Kesztyű és vastag kabát Csak látszat a meleg Miért érezzük úgy mégis A sugár a szívbe megy Zúzmarás falevelek elmaradva az ágakon Az őszi … Olvass tovább

Őszi varázs

Őszi varázs Mintha csak Föld haját fésülné a szél – bokrok, fák hajolnak – hozzájuk beszél, súg nekik valamit, aztán átkarol, gyöngéden simogat, – talán udvarol? Hervadó vadvirág előtt ácsorog, csodálja, ahogy a napfény rácsorog. majd szedelődzködik, indul is hamar, futtában földön gyűlt avart felkavar. Talpa alatt szárad egykor zöld föveny, lankás lejtők hátán foltozott … Olvass tovább

Őszi varázs

Őszi varázs Levelet síró fák között lassan ballagok, egy-egy lehulló levél vállamra potyog. Álomba ringatja a fákat a szél, ásít az erdő,jön a tél, csendes utamon csak a szél kísér. Az út menti pad üres magányos, nem bújnak össze rajta szerelmes párok. Az egész erdőben csend és nyugalom, csak néhány madár dalol lustán az ágakon. … Olvass tovább

Őszi varázs

Őszi varázs Az erdei út murvával terítve, Pihen rajta a sok hullott levél, Miközben fentről szállingóznak egyre, Amint egy kicsit megmozdul a szél. Süt is, nem is, a napfény langyos, bágyadt, A kabátot nem parancsolja le, Az égen vékony, fehér cérnaszálat Húznak a gépek, útban Bécs fele. Fák, cserjék, bokrok pazar színpompája Most teljesült ki, … Olvass tovább