Tollpihék

Összes megtekintés: 22 

Összes megtekintés: 22  Horváth M. Zsuzsanna Tollpihék Tollpihét röptet az őszi szél, árva madárka, didereg, fél. Bélelt fészke üresen tátong, párját várja magányos, lázong. Tollpihékkel, szőtt ágyacska, védetten a lomb árnyakba’. Éhes szegény, keres-kutat, fagyos földön dér és moha. Hideg van, de nem költözik, gallyak között rejtőzködik. Boldog vagyok, mikor látom, trillájával a tavaszt várom.

Fegyverszünet

Összes megtekintés: 23 

Összes megtekintés: 23  Mint szélbe szálló tollpihék kereng reményünk szerteszét, a hajad gyöngybe fonja és harcaink kalandjait, egymásba szédült álmait türelmesen bogozza. Ma nagy tüzünkkel égjük át egymást elválasztó falát megismeréseinknek, szelíd szerelmünk fodrait, s csatánk lecsengő hangjait öleljük egybe végleg. Varázslatos éjen feszül a testünk amint egyesül, s alélva földre hullunk, tudod azok a tollpihék, … Olvass tovább

Fűzfa alatt írogatok

Összes megtekintés: 19 

Összes megtekintés: 19  Fűzfa alatt írogatok Keszekusza gondolatok kavarognak a fejemben, fűzfa alatt írogatok kizárólag a nevemben. Keszekusza gondolatok úgy szállnak, mint a tollpihék, te mit tennél a helyemben, hisz így születnek versikék? Keszekusza gondolatok, ha nem lennének fejemben, ezek a szép fordulatok sem élnének a versemben. Keszekusza gondolatok, úgy szállnak, mint a tollpihék, továbbra is … Olvass tovább

Csend és Vihar

Összes megtekintés: 45 

Összes megtekintés: 45  Mély kalitkanyomok, zeng a verő napfény, a vihar egyre és egyre közelebb ér. Csendes az, még előre néz a merengő ég. Hajnalban érkezik az egész, megráz, mint egy nyári alkonyi Hűvös szél.

Csend és Vihar

Összes megtekintés: 37 

Összes megtekintés: 37  Már a lombkoronájukat elvesztette faág, oly kopár vagy bennem… mint az elhagyott kis ház, szobájában a Magány. Kint esik az eső, zúg a szél, már oly rég… szendereg a Fény, bent bús felhők, esőkabátban járnak Az őszömnek szürke egén. Viharos szorongásomban Újra záporoznak most könnyeim, Nem ragyogja szép szivárvány, Szélborzolta lelkem, bús felhőit. … Olvass tovább

A csend és a vihar

Összes megtekintés: 9 

Összes megtekintés: 9  A hajnali csend itt van még az utcákon sötét lámpa ég. A ház ablakai ébrednek sötétből világosak lesznek. Csend, még mindig csend de az első nesz megjelent. Lassú moraj, halk zene a csendből dübörgés. Nem a reggeli ébredő nesz dörög az ég vihar zaja ez. Viharral ébred a kora reggel a világosságot nyeli … Olvass tovább

Csend és vihar

Összes megtekintés: 7 

Összes megtekintés: 7  A tó partján ordít a csend ember, állat megpihenhet. A nádon kicsi madárfészek madáranya mindig kikémlel. A békák nem brekegnek lapulevélen heverésznek. A gólyákra azért fellesnek nem alszanak, pihennek. Csend, mindenhol a csend hirtelen az ég megdörren. Villámokat szór szüntelen vihart jelezve csendet űzve. Lassan az eső csepereg zúdul aztán rendesen. Felváltja a … Olvass tovább

Koldus bölcsesség

Összes megtekintés: 11 

Összes megtekintés: 11  Juhász Magda Koldus bölcsesség Kutya hideg ez a világ, ha nincs meleg szoba, az is lehet, hogy rám suhint, az égnek ostora. Mert itt az ég is oly hideg, akár a föld öle, nem irigyli ezt senki sem, nincs is hozzá köze. Ha néha mégis elvágyom az emberek közé, ülök csendesen egyedül, bújok, … Olvass tovább

Igazságtalan az élet?

Összes megtekintés: 114 

Összes megtekintés: 114  Igazságtalan az élet! Mondod és én csak rád figyelek, Hiszen itt vagy nálam és fontos vagy nekem. Hiába a sok-sok idő – folytatod – és hiába a szorgalom Nem ez teszi az embert, hanem az a néhány hamiskás mosoly. Nem érdekel az senkit, hogy te honnan jöttél s mi történt veled, Hányszor áldoztad … Olvass tovább

Őszi kép

Összes megtekintés: 10 

Összes megtekintés: 10  Nagy csend feszül itt legbelül, de ím oda a foncsora, emlékei és képei összetörnek a tükörnek, melyből a nyár, a jómadár még visszaint alkalmasint. Bár tűz a Nap a kert alatt, de már tolul amott alul, szelet kavar egy nagy vihar.

Csend és vihar

Összes megtekintés: 19 

Összes megtekintés: 19  Csend és vihar Rezzenéstelen arc. Lomha végtagjait cipeli Elhalkult magányában. Csend van. Ül az élet peremén És csak nézi, Ahogy sorsa Megírja Utolsó szavait. Nem küzd, Nem akar, Csak hagyja- Marionett bábként Függ Az élet zsinegén. Vihar készül. Ő feláll És csak Kisétál a sötét Felhők alól. Menekül.

A Maszkos világ

Összes megtekintés: 20 

Összes megtekintés: 20  Surranó Vírus a maszkírozott képe – maszkba kényszerült Maszkba kényszerült idős és fiatal – mind retteg a kórtól Retteg a kortól… vesztegzár alatt – a Nép hosszú hetekig Hosszú hetekig karantén- fogva tartó bizonytalanság Bizonytalanság egyre jobban hódít – maszk mögé bújva Maszk mögé bújva megfélemlített világ – távolságtaró Távolságtartó szemelytelenül rideg – … Olvass tovább

csend és vihar

Összes megtekintés: 34 

Összes megtekintés: 34  Forró nyári éjszakán verejtékes homlokán mély árkok a ráncok, szeme faló, könny szivárog, szívében csend, magány árad, nem vár senkit, rá sem várnak. csend uralja a világot. Viharosan tombolt évek, szerelmei voltak, szépek. Beborult az ég felette, ifjúságát orkán vitte. Villám vág véres vonalat, zuhogó zápor kopog ablaka alatt, végállomás: megáll a vonat, … Olvass tovább

TEA ILLATA

Összes megtekintés: 6 

Összes megtekintés: 6  Illata hogy száll, a gőzölgő csészében, tealeveleknek forrázatát érzem, ilyenkor ősszel, élvezettel kortyolom, magamat szelíden eképpen korholom. Ne mohón igyad zamatos ízes levét, lassan csak cseppekben érzed csáberejét, cukrot ne, mézzel édesítsed teádat, jó ha ilyenkor van beszélgető társad. Szép míves szőttesabrosz, asztalt takarja, csillog szemed, hogy kezed teát kavarja, közben mosoly suhan … Olvass tovább

Szeretni jöttem erre a világra

Összes megtekintés: 8 

Összes megtekintés: 8  A sors döntött úgy hogy leszülessek ide a földre, Anyukám,apukám,testvérem örömére. Nem kértem,mégis itt vagyok, A Jó Isten fontos feladatot adott. Anyává lettem, és az a küldetésem, Vigyázzak lányomra, Óvjam őt,és féltsem. “Anya,mikor egyedül voltam, Nem védtél meg engem” Vigyázni fogok rád amíg élek, Ezt megígérem. Engem választottál édesanyádnak, Engem találtál arra alkalmasnak, … Olvass tovább

Őszi szonett

Összes megtekintés: 5 

Összes megtekintés: 5  Ez őszi esten ím a csend a tóra ül és néhány tücsök belehegedül a szénaillatú, meleg homályba, úgy mintha csak egy égi jelre várna, milliónyi csillag ragyog fel egyre és mint akik az óriási Holdat kutatva majd boldogan felfedezve egy fél napot csak éppen átaludtak. Aztán hajnal felé erős szél támadt vihart hozott … Olvass tovább

2020 Volt

Összes megtekintés: 7 

Összes megtekintés: 7  (valaha rég, egy messzi-messzi…) Egy Kenyér-szűz állt, némán a konyhában, Ahol Covid-testje élelmet kívánt, Pár Aperitív törzset öntött már magába, Gyermeke Home-oviba vette az irányt. Elgyőrfipalisodott élettársát nézte, Ki fotelvirológussá képezte magát, Érezte belé, még egy covi-dinka férne, a karanténháj erősen húzta a farát. Ma, már gyónni kéne, mert tegnap vétkezett, Vécépapír-bűnözőként túlélni … Olvass tovább

Az élet szép!

Összes megtekintés: 16 

Összes megtekintés: 16  Ott van előtted, Csak észre kell venned, Élni kell ezt a megismételhetetlent. Elmész egy fa mellett, És nem látod, Milyen szép a borostyán Ami a fa törzsén felfutott. Ne csak nézz,láss is, Mikor elsétálsz egy patak mellett, Lehet hogy most fut ott egy gyík, Vagy épp a tojásból kiléptek. Lehet gyönyörű egy napfelkelte, … Olvass tovább

Csend és vihar

Összes megtekintés: 62 

Összes megtekintés: 62  Vadvirágos réten, sűrű erdő szélen alvó csend honolt, virágot szedtünk éppen. Kergettük a színes röpke pillangókat szabadság érzése átjárta valónkat Észre sem vettük egyre beljebb mentünk sűrű erdő mélye lett a menedékünk. Kissé elfáradtunk, pihenőt kerestünk magas fa tövére ruhát terítettünk, arra telepedtünk, uzsonnázni kezdtünk. Közben észrevétlen a levegő lehűlt, sűrű felleg tömegek … Olvass tovább

Csend és víhar

Összes megtekintés: 15 

Összes megtekintés: 15  Napsütötte réten Zöld dús fa tövében Piknikre készülünk Titok körülöttünk Nincs felhő felettünk Boldogok vagyunk Egymásra mosolygunk Vad rózsát csodáljuk Lelkünk összeér Majd végül a szánk is Forró csókban máris A réten csend honol Fekszünk a zöld fűbe Az eget kémlelve Légvárat épitünk Szél se rebben Szoritsd a kezem Veled akarok élni Távolban … Olvass tovább