William Blake – Egy álom
William Blake – Egy álom Egyszer lent az árnyason, angyal őrzött ágyamon, egy hangya jól eltévedt fűben feküdve néztem. Zaklatott és elhagyatott hosszú úttól fáradott volt a sok permet között, szívfájdítón hüppögött: „Ó, gyermekeim! Sírtok? Sóhajomat halljátok? Ti most felém, ha néztek, s hullajttok értem könnyet.” Könnycseppet ejtve álltam egy szentjánosbogárral, kérdi: „Miért e könnyek, … Olvass tovább