Összes megtekintés: 0
Összes megtekintés: 0 A kedvesemnek keblén van egy élő rózsabimbó, oly tiszta mint Hesper, csordultig áradó. Ő karolja, ő ringatja, ő becézi és vigyázza: És ha egy könnycseppel ébred, csókjaival szárítja: Sóvárog mindig érte, és nem fogy el hálája, jaj, te ifjú bitorló! Hozom arany trónom: Ahogy angyal köti kezét, hogy sajátjáért szóljon. George Meredith – … Olvass tovább
Összes megtekintés: 26
Összes megtekintés: 26 A lélek hajlamot teremt lakában, érzés és gondolkodás hoz el ma bűnt, a természetellenes faját itt legbelül. Nyiss ajtót, ha mondom e pusztaságon. Imádom az egyszerű létet, amelyben pattanás sem él meg, a lélek ép, betegség nem emészt föl, a világ nem lenne rosszabb ettől. A komoly embert bírom, ki bár víg, s … Olvass tovább
Összes megtekintés: 8
Összes megtekintés: 8 A lélek hajlamot teremt lakában, érzés és gondolkodás hoz el ma bűnt, a természetellenes faját itt legbelül. Nyiss ajtót, ha mondom e pusztaságon. Imádom az egyszerű létet, amelyben pattanás sem él meg, a lélek ép, betegség nem emészt föl, a világ nem lenne rosszabb ettől. A komoly embert bírom, ki bár víg, s … Olvass tovább
Összes megtekintés: 2
Összes megtekintés: 2 Mily szépek a hegyek ahonnan érkeztek, s termékeny völgyben folyókról énekeltek dalaitokban. Hol a csodás erdők? Ó, miket bejárnék, virágok között, amit átjár égi lég az évszakokban! De nem, sivár a hegy, s a folyó kiszáradt, álmainknak vágyott hangja csak mi árad, fájó szívünknek, akiknek tiltott reménye az a mélyből, nem elhaló ritmus, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 8
Összes megtekintés: 8 (skót ballada fordítás) Be fáj, be fáj fenn a parton és fáj, fáj ott lent a völgyben és fáj, fáj a kis pataknál, ahol veled járt a szerelmem. Tölgyfának támaszkodtam én, gondoltam, hogy megbízható, először hajlott, majd törött, így szerelmem becsapható. Be fáj, szerelmem csapda volt, egy pillanatra szép, míg új, de idővel … Olvass tovább
Összes megtekintés: 34
Összes megtekintés: 34 Gyermekkoromban csak egy isten óvott üvöltéstől és elveréstől. Védve játszadoztam kert virágaival, és a mennyei szellők meg velem. És ahogy deríted növények szívét, finom karjaikat feléd kinyújtják, úgy vidítod szívem, Héliosz atyám, ahogy Endümión, kedvenced voltam szent Luna. Ó ti, kitartó, istenek! Ha tudnátok azt, miként szeretlek. Igaz még akkor én nem néven … Olvass tovább
Összes megtekintés: 10
Összes megtekintés: 10 Nem a spanyolnak agóniája, nem is gazdag angol, hajlott háta, ki világot áraszt egyre-másra, nem franciának kiáltozása, amely a mennybe is felhallatszik, nem ám az amcsinak marhasága, és nem is a német balgasága hazudja majd a hős erényeit. Magyar! Te légy a lánctörő, aki újraírja mindőnk reményeit, alkosd te újra halott lelkeit, a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 20
Összes megtekintés: 20 Tigris, tigris, te égető, éj erdején előtörő. Mely égi kéz vagy szem talán, mi játszik ily szimmetrián? Mily távolságok és egek égetnek szemedben tüzet? Mily szárnyak vannak vágyadon? Tüzet milyen kéztől fogott? Mely váll és mely tudás lehet, mitől szíved életre kelt? Mikor pedig az elsőt vert, mely kéz és mely láb rettegett? … Olvass tovább
Összes megtekintés: 20
Összes megtekintés: 20 Tündérország. A nyílt tengeren, nagyon messze van egy csoda ország, Hol gyapjúba belebújva, nevet a boldogság Hol a legszebb virágok, mind díszelegni járnak, Hogy bú hírét-hamvát rejtsék ennek a világnak. Ó, ha egyszer el juthatnák, ebbe a mesébe Ott maradnék, mint kismadár aranykelepcébe, De nem tudok, én sirályként messzire repülni, Odaérjek, sok időnek … Olvass tovább
Összes megtekintés: 70
Összes megtekintés: 70 Tudomány! Te öreg időnek lánya! Megváltozik amit te megfigyelsz. Miért költő szíve neked a préda, melyben rideg valóságodra lelsz. Hogyan szeresselek? Netán okosnak tartsalak, ki vándorúton nem hagy el, ki mintha égi kincseket kutatna, habár csak bátor szárnyain figyel? Miért nem húztad szekerén Dianát, nimfát miért is űzted erdejéből, azért, hogy megtalálja csillagát? … Olvass tovább
Összes megtekintés: 44
Összes megtekintés: 44 Szelíd eső jön illatával földnek, vibráló hangjukkal fecskék köröznek. A tóban éjjel békák énekelnek, a vadszilvafák fehérben remegnek. Vörösbegyek tűztollakat viselnek, kerítésen szeszélyesen fütyülnek. Háború van, nem tudja egyikük se, nem érdekli mikor lesz annak vége. Nem gondol arra egy madár se vagy fa, mi lesz ha az emberi faj kihalna. És a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 24
Összes megtekintés: 24 Werther szerette Charlotte-ot kimondhatatlanul, vakon. Tudod hol látta először? Vajaskenyeret kent nagyon. Charlotte akkor házas volt már, és Werther erkölcsös ember, és ily dicséretes erényt megsérteni ugyan ki mer. Sóhajtozón, epedve néz, s addig hevül szenvedélye, míg agyában pattan egy ér s megszűnik a szenvedése. Charlotte megnézte még testét kiterítve az asztalon, ám … Olvass tovább
Összes megtekintés: 16
Összes megtekintés: 16 A világnak sok vagyunk, késő, s hamar, megszerzés és költés gyengíti el erőnk, mi még szemünkbe jót kavar, szívünket adtuk érte szenvedéllyel! E tenger az, mi keblét Holdra tárja, a szelek, amelyek majd üvöltenek, mint összegyűjtött álmodó virágra, mindezekre már a hangunk elveszett. Nem mozdít minket. Nagy Isten! Lennék egy pogány szülött, kopott … Olvass tovább
Összes megtekintés: 22
Összes megtekintés: 22 Irgalom, Részvét, Szeretet, s Béke fájdalomba vetett, boldog hitének a hálája tér vissza. E négy éghez hű erényhez az Úr a jó atyád, és ezekhez húz a lélek és a gondoskodás. Irgalom maga az ember, emberarc a Részvét, s a Szeretet felölti a Béke öltözékét. Mikor mindenki mindenütt könyörög a léthez, imát formáz … Olvass tovább
Összes megtekintés: 48
Összes megtekintés: 48 (angol népballada) A Scarborough-i vásárba jársz? Fűszer, zsálya, petrezselyem, emlékeztess, hogy él ott egy lány, ő volt rég az én szerelmem. Mondd, hogy varrjon egy inget nekem, fűszer, zsálya, petrezselyem, ne látsszon rajta tű nyoma sem, úgy lesz ő az én szerelmem. Mondd, hogy keressen meg egy mezőn, fűszer, zsálya, petrezselyem, amott a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 32
Összes megtekintés: 32 (fordítás ismeretlen ír szerzetes nyomán) Én és macskám Pangur Ban, közös leckénk időben: Egérvadászat övé, enyém meg a szavaké. Megdicsérem emberül, én ki könyvvel, tollal ül, Pangur jól megvan ma itt, fogdossa egereit. És oly vidám látni, hogy mindketten boldogok vagyunk, ki ül, ki kerget, elménk együtt tekergett. Az egér alkalmasint surran Pangur … Olvass tovább
Összes megtekintés: 28
Összes megtekintés: 28 A gesztenye a gyertyáit hullajtja, virágait viszi a szél tova, az ajtót, s ablakot vadul becsapja. Italt ide, elmúlt május hava. E rút tavaszban veszíthetünk mi csak, csekélyke készletünk is tönkrement. Jövő május lehet szelíd, lehet vad s leszünk akkor huszonnégy évesek. Minden bizonnyal nem vagyunk az elsők, kiket a vihar a kocsmába … Olvass tovább
Összes megtekintés: 26
Összes megtekintés: 26 Az éj takar be engemet, sötét, akár a mély verem, imádhatok bármely istent, a lelkem legyőzhetetlen. A körülmények gyötörnek, nem jajdulok, bírom a kínt, habár vadul ütlegelnek, vérző fejem be nem törik. Túl a haragon, s könnyeken, a sötét borzalom mered, de bármi lesz is végzetem, nem látja meg félelmemet. Nem gond, ha … Olvass tovább
Összes megtekintés: 38
Összes megtekintés: 38 Az égből megkésett pacsirta szól, és nyugatról, hol leteszi lantját a Nap, még boldogan időz, az óvárosra visszanéz, sugárzóan nyugodt fénye olyan, mint cseppnyi béke. A köd már felszáll rózsaszín-arany fátylán. Fodrai váltakoznak. A völgyben az árnyak egyre nyúlnak. A pacsirta csak szól. A Nap útjának végén tűnik, és a sötétség az éj … Olvass tovább
Összes megtekintés: 46
Összes megtekintés: 46 Gyermekkoromban, csak az Isten védett, a veréstől, a szidástól, mi soha nem ért véget, Így, csak a boldogságra emlékszem, ahogy játszottam Fákkal, széllel, békességgel. Az örömre, amikor a fák ölelő s, védő karjai bújtak elő. Úgy néztek rám Mint a Nap-atya, Elioszra, ahogy szerelmes szelét, Hold lányának csapja. Istenem, ha tudnád, hogy akkor, … Olvass tovább