Robert Burns – John Anderson

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  John Anderson, én John-om, első áldozóként hajad még hollósötét, és ráncod se volt még. De már ráncos lettél, John, dér billeg hajadon, de áldás az fejed felett, John Anderson, én John-om. John Anderson, én John-om, együtt mentünk a hegyre, és vidám napok voltak, John, s mi kaptattunk csak egyre. Már lefelé bukdácsolunk én … Olvass tovább

Joyce Kilmer – Fák

Összes megtekintés: 30 

Összes megtekintés: 30  Úgy gondolom nem lesz soha a vers pompásabb mint egy fa. Fa, mely éhes száját tartva Föld emlőjére tapadna. A fa egész nap égre néz, imára nyúló ága kéz. A fa nyáron lombot visel, vörösbegy fészkét rejti el. Keblére olykor hó terül, esőt ölel önzetlenül. Verset mint én bárki költhet, de fát csak … Olvass tovább

William Butler Yeats – A két fa

Összes megtekintés: 36 

Összes megtekintés: 36  Kedves nézz saját szívedbe, ahol a szent fa is kikel, ágai örömből nőnek, és minden egy virág figyel. Gyümölcsének a színei boldog csillagoknak fénye, annak erős gyökerei, nyugalmat plántál az éjbe. Reszkető lombkoronája, énekének ad ütemet, azt adja nekem a számra és én azt suttogom neked. Amott Ámor kerít be már, lángoló köre … Olvass tovább

William Butler Yeats – A két fa

Összes megtekintés: 44 

Összes megtekintés: 44  Kedves nézz saját szívedbe, ahol a szent fa is kikel, ágai örömből nőnek, és minden egy virág figyel. Gyümölcsének a színei boldog csillagoknak fénye, annak erős gyökerei, nyugalmat plántál az éjbe. Reszkető lombkoronája, énekének ad ütemet, azt adja nekem a számra és én azt suttogom neked. Amott Ámor kerít be már, lángoló köre … Olvass tovább

A. A. Milne – Tavaszi reggel

Összes megtekintés: 52 

Összes megtekintés: 52  Merre menjek? Nem is tudom már. A patakhoz hol gólyahír vár, a hegyre hol lengnek fenyőfák, akárhová. Én nem tudom már. Merre menjek? A felhők szélben szállnak keresztül át az égen. Merre menjek? Árnyak sietnek, apró lábakon a fű felett. Ha felhő volnál, s odaszállnál, égszínű kék vízen hajóznál, És látnál a mezőn … Olvass tovább

Lewis Carroll – A fehér nyúl verse

Összes megtekintés: 52 

Összes megtekintés: 52  Mondták nekem, hogy járt ön ott, rólam is folyt a szó, hogy én szimpatikus vagyok, de úszni nem tudó. Elmondták, hogy nem mentem el (tudjuk való igaz) mégis ha ő tovább figyel, önnel akkor mi van? Adtam egyet de ők kettőt, vissza hármat és még, mind visszaadta önnek ő, mi enyém volt nemrég. … Olvass tovább

Lewis Carroll – Előszó Alice-hoz

Összes megtekintés: 38 

Összes megtekintés: 38  Egész aranyló délután siklottunk csendesen, mindkét karom ügyetlenül de még türelmesen, tette dolgát terv szerint a csodálatos vízen. Ah, kíméletlen hármas mindez idő alatt kikönyörgött egy mesét, mint amit madár kavart. Mit tehet egy árva hang hol három ráfakad? Első parancsol sürgetőn, és azt kiáltja, „kezdd!” Reménykedik a második: “Ugye csodálatos lesz!” Közbeszól … Olvass tovább

Carroll Lewis – Télen

Összes megtekintés: 36 

Összes megtekintés: 36  Télen, mikor a rét fehér, e dalt dúdolom kedvedért. Tavasszal, ha a fák zöldek, elmondom én, mit tervezek. Nyáron, a hosszabb napokon, talán majd megérted dalom. Ősszel, ha a lomb már barna, tollad mártva írd papírra. Üzentem a halaknak én, elmondtam hogyan szeretném. A kis halak a tengerben választ küldtek vissza nekem. Halak … Olvass tovább

George Meredith – A háborgás ígérete

Összes megtekintés: 28 

Összes megtekintés: 28  Mily szörnyű ha az angyalok lejönnek, ősi mennydörgésünk a fájdalma a zenének mivel az ész trónja ment és hamisság őrült siránkozása. Mit esőben szerelmi hang jelent, s lehúzza azt a pusztító mocsárba. Az arany hárfa hangja erőltetett, mint mindenhatótól a lázadása. De figyelj gondolatban lehet, hogy jöhet egy új akkordnak fogantatása, mely uralkodni … Olvass tovább

Thor és Dr Jones (Lábnyomok a Holdon-Agymenők)

Összes megtekintés: 46 

Összes megtekintés: 46  Thor és Dr. Jones Ó, Indy, ó, Indy, nézd, hogy fúj a szél mindig. Egy Body-Bulder repülget itten? Várj, ez nem ember, hanem egy skandináv isten. Mennydörgés harsog Thor kalapácsot fog. Indy rappelve fogott egy dalba, ez egy rossz ízű mamma-jamma. Thor és doktor Jones Thor és doktor Jones Az egyik játszik a … Olvass tovább

George Meredith – Dal (11)

Összes megtekintés: 42 

Összes megtekintés: 42  Halott szerelmed ne temesd hideg-kék szemed mögé! Ajkad mi nemet mond, s engemet lenéz, mely lét mikor még nem viselt álruhát benned élt. Halott szerelmed temesd hol édes vadvirágok nyílnak! És fújják szelek, s halkul vele a bánat és nem sejtik, hogy kín szendereg alant. Halott szerelmed úgy vándorol még egyszer, mint a … Olvass tovább

William Blake – Az emberi elme

Összes megtekintés: 82 

Összes megtekintés: 82  Bú nem lenne többé, ha senkit nem tennénk szegénnyé és már szánalom se lenne, ha velünk boldog lehetne. És közös rettegésen túl, mi önző imádatba fúl, majd kegyetlen hálóját, észrevétlen teríti rád. Szent félelmekkel ül le és könnyeit szórja körbe, majd gyökeret ver az alázat a lábai alatt. Hamar jönnek ködök rejtéllyel feje … Olvass tovább

Rainer Maria Rilke – Zene

Összes megtekintés: 77 

Összes megtekintés: 77  Úgy alszik ő, hogy majd felébredése bennünket döntsön álom tengerébe mielőtt magához térne… Ó ilyet! Ütődik földhöz, tompa pendülése a vágyainknak összerezdülése. Csillaghoz ütődik titkot derítve! Csillaghoz ütődik tér sűrűjébe atomjai a láthatatlanoknak megsokasodnak. Hangokat terítve. És ami itt a fül felé tolulva folyik a szembe is: mint dómok íve a születő eszmékre … Olvass tovább

Mi (Reinhard Mey)

Összes megtekintés: 65 

Összes megtekintés: 65  Hazatérés a megszokott úton. Nyitom az ajtót. Ő már nem jön elém, nem pillant rám. Már nincs mit mondani. Nincsenek kérdések, nincsenek válaszok. Napok jönnek, napok mennek, elmúlik az élet. Nem merek a tükörbe nézni, nagyon elfáradtam. A sok tervből nem lett más, csak könnyek és romok és a kérdés: mi értelme volt? … Olvass tovább

George Meredith – A találkozás

Összes megtekintés: 63 

Összes megtekintés: 63  A régi út a rekettyésen át, Fehér halmokon futott; Hol ősz gyümölcsei, tüskés bogáncs És pókfonál fonódott. A kék fátyolra bágyadt fény szökött; Juhok együtt legeltek; A farm a sárga boglya gőze közt egy domb alatt lustán terült el. Egy légytől sem rezdült a háló ott; Nincs menekülő bogár; Csak két vándorlélek találkozott … Olvass tovább

Emily Dickinson – LXXV

Összes megtekintés: 47 

Összes megtekintés: 47  Az összes idegen hang közül, ami nem tölt fel engem, olyan mint elévült szabály, mint kifejezéstelen dallam. A szél úgy működik, mint egy kéz melynek ujjai fésülik az eget, lefut egy dallamköteggel hozzám és az istenekhez. Amikor a szél körbe-körbe jár, és bekopog az ajtón és a madarak összegyűlnek, kórust alkotva felettük. Vágyom … Olvass tovább

William Blake – A kis fekete fiú

Összes megtekintés: 69 

Összes megtekintés: 69  Anyám a déli vadonban szült meg, Fekete vagyok, de fehér lelkem; Fehér, akár az angol gyermek: De fényétől fosztott a bőrszínem. Anyám tanítgatott egy fa tövén És leült a nap még hűs reggelén, Megcsókolt és ölébe ültem én. És keletre intve kezdett mesét. Nézd a kelő napot: Isten ahol Már ontja fényét, adja … Olvass tovább

William Blake – Méregfa

Összes megtekintés: 51 

Összes megtekintés: 51  Dühös voltam barátomra; Elmondtam, haragom oda. Dühös voltam ellenségre: Nem szóltam, így az nőtt egyre. És félelmemben öntöztem, Éjjel nappal könnyeimmel: És ápoltam mosolyokkal És lágy, finom fortélyokkal. És egyre csak erősödött, Míg rajta fénylő alma nőtt. És ellenségem meglátta És tudta, enyém az alma. És kertembe jött ellopni. Mikor éjben őt nem … Olvass tovább

George Meredith – A hegyeken túl

Összes megtekintés: 39 

Összes megtekintés: 39  Öreg kutya csóválja farkát, És tudom, mit mondana: Ott a hegyeken túl ugrándozunk majd. A hegyeken túl és tova. Nincs itt miért nekünk számolni órát. Figyel fejét feltartva: De a hegyeken túl ugrándozunk majd. A hegyeken túl és tova. Itt mi férfiak, mint a szarvas, Ami a szívünk vadja: Így a hegyeken túl … Olvass tovább

George Meredith – A három leány

Összes megtekintés: 63 

Összes megtekintés: 63  Három lány találkozott az úton; A nap lement, késő éj volt: És kettő énekelt fennhangon, Ó, a fülemüle párosan boldog. Kérdik az ifjút, miért jár mindig oda? A föld sötét, az éj kései: Ó, de nagy a szívem bánata, És a fülemüle párjának fog sírni. Mondják neki, szerelemnek van tartaléka; A Hold feljő, … Olvass tovább