Összes megtekintés: 67
Összes megtekintés: 67 Hazatérés a megszokott úton. Nyitom az ajtót. Ő már nem jön elém, nem pillant rám. Már nincs mit mondani. Nincsenek kérdések, nincsenek válaszok. Napok jönnek, napok mennek, elmúlik az élet. Nem merek a tükörbe nézni, nagyon elfáradtam. A sok tervből nem lett más, csak könnyek és romok és a kérdés: mi értelme volt? … Olvass tovább
Összes megtekintés: 69
Összes megtekintés: 69 A régi út a rekettyésen át, Fehér halmokon futott; Hol ősz gyümölcsei, tüskés bogáncs És pókfonál fonódott. A kék fátyolra bágyadt fény szökött; Juhok együtt legeltek; A farm a sárga boglya gőze közt egy domb alatt lustán terült el. Egy légytől sem rezdült a háló ott; Nincs menekülő bogár; Csak két vándorlélek találkozott … Olvass tovább
Összes megtekintés: 51
Összes megtekintés: 51 Az összes idegen hang közül, ami nem tölt fel engem, olyan mint elévült szabály, mint kifejezéstelen dallam. A szél úgy működik, mint egy kéz melynek ujjai fésülik az eget, lefut egy dallamköteggel hozzám és az istenekhez. Amikor a szél körbe-körbe jár, és bekopog az ajtón és a madarak összegyűlnek, kórust alkotva felettük. Vágyom … Olvass tovább
Összes megtekintés: 73
Összes megtekintés: 73 Anyám a déli vadonban szült meg, Fekete vagyok, de fehér lelkem; Fehér, akár az angol gyermek: De fényétől fosztott a bőrszínem. Anyám tanítgatott egy fa tövén És leült a nap még hűs reggelén, Megcsókolt és ölébe ültem én. És keletre intve kezdett mesét. Nézd a kelő napot: Isten ahol Már ontja fényét, adja … Olvass tovább
Összes megtekintés: 53
Összes megtekintés: 53 Dühös voltam barátomra; Elmondtam, haragom oda. Dühös voltam ellenségre: Nem szóltam, így az nőtt egyre. És félelmemben öntöztem, Éjjel nappal könnyeimmel: És ápoltam mosolyokkal És lágy, finom fortélyokkal. És egyre csak erősödött, Míg rajta fénylő alma nőtt. És ellenségem meglátta És tudta, enyém az alma. És kertembe jött ellopni. Mikor éjben őt nem … Olvass tovább
Összes megtekintés: 39
Összes megtekintés: 39 Öreg kutya csóválja farkát, És tudom, mit mondana: Ott a hegyeken túl ugrándozunk majd. A hegyeken túl és tova. Nincs itt miért nekünk számolni órát. Figyel fejét feltartva: De a hegyeken túl ugrándozunk majd. A hegyeken túl és tova. Itt mi férfiak, mint a szarvas, Ami a szívünk vadja: Így a hegyeken túl … Olvass tovább
Összes megtekintés: 67
Összes megtekintés: 67 Három lány találkozott az úton; A nap lement, késő éj volt: És kettő énekelt fennhangon, Ó, a fülemüle párosan boldog. Kérdik az ifjút, miért jár mindig oda? A föld sötét, az éj kései: Ó, de nagy a szívem bánata, És a fülemüle párjának fog sírni. Mondják neki, szerelemnek van tartaléka; A Hold feljő, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 43
Összes megtekintés: 43 A végtelen szürke felhőből zuhog, Nyugatról közelg; A rőt levél messze elforog, Fészket mutatva meg, Mely csupasz folt ágak között: Száműzöttek jaja a fák fölött. Fürge szellő borzongat meg, Szalad a tóra; Egy varjút küld a sárga hegy, És a nyomában A szenvedők értetlen sora Olyan, mint acélszürke áradat. A régi terem fakó … Olvass tovább
Összes megtekintés: 135
Összes megtekintés: 135 Ó, csalogány, hogy tanultad meg a fészkelő galamb énekét? Míg a lugasod alatt ég meg a páfrány a Nap tüzén! A felhőtlen júliuson tündöklő himnuszodon, megörvendeztet csodás hangod, mindent betöltő, vad dalod! De udvarlás helyett csak turbékolsz, csengő daloddal édes nektárt szórsz, virágok hervadnak ez órán, e csendes napnak alkonyán. Ó, csalogány, hát … Olvass tovább
Összes megtekintés: 91
Összes megtekintés: 91 Finomság, finomság, finomság, nass, Légy száll, de repülni madárnak klassz, Kérdésedre válaszom az, Finomság, finomság, finomság, nass. Finomság, finomság, finomság, nass, Hal nem tud fütyülni és én se, passz, Kérdésedre válaszom az, Finomság, finomság, finomság, nass. Finomság, finomság, finomság, nass, A csirke nem tudom miért tollas, Kérdésedre válaszom az, Finomság, finomság, finomság, nass. … Olvass tovább
Összes megtekintés: 129
Összes megtekintés: 129 Ahogy a hullám a partot ostromolja, Úgy ostromolják a halált perceink; Egymáson túlfutva, egymást eltaposva, örökkön-örökké, megint, és megint. Megszületsz, és onnan nincsen visszaút, Észre sem veszed, és férfivá leszel, Az elmúlás érzése mindig visszahúz, A kiszabott idő, két kezed közt vesz el…. Az idő az ellensége az ifjúságnak, Homlokod ráncait vési egyre … Olvass tovább
Összes megtekintés: 77
Összes megtekintés: 77 Egyiptomnak homokjában áll egy hatalmas oszlop mely messze figyel, egy árnyék, mit csak sivatag ismer: “Vagyok nagy OZYMANDIAS,” szól a kő, “Királyok királya; e város emelt, megtett csodáimért.” – majd elveszett. Semmiség, de őrzi emlékezet Babilonként e feledett helyet. Néhány vadásszal még eltűnődünk a mi csodánkon, amikor földünk, hol London állt farkast odúban … Olvass tovább
Összes megtekintés: 61
Összes megtekintés: 61 Emlékezés, mit akarsz velem? Az év hanyatlik, a levegőben rigó zenél, a bágyadt napsütés közömbösen néz az erdő száraz levelei közé. Egyedül voltunk, és elandalogtunk, elkóboroltunk, elcsatangoltunk, egyszer csak velem szembefordult, úgy kérdezett, hogy szívem bolondult hangjától: “Mi volt legboldogabb napod?” Diszkrét mosolyom volt a válasz és megcsókoltam a szép fehér kezét. – … Olvass tovább
Összes megtekintés: 45
Összes megtekintés: 45 Egy csepp az almafára hullt Egy másik a tetőre Ereszre esett fél tucat Oromzatra nevetve Néhány emelte ér vizét Az futott a tengerbe Gyanítom égi gyöngyszemek Nyakláncnak összefűzve És elverte az út porát Madarak énekeltek A Nap dobálta kalapját Mit bokrok flittereztek A szél szomorú lantokat Örvendeztetett meg Hajnal mutatta zászlaját Jelezve ünnepeknek … Olvass tovább
Összes megtekintés: 33
Összes megtekintés: 33 Gyere bármely alakban! Mint koronázott győztes, A göndör fürtű hajadban, — Vagy egy legyőzött szolga: “Jöttödre én úgy vágyva, Akár egy kígyó formájában, Szorítva csendben; Melyből sohasem menekülnék; Gyere hozzám akárhogy még! Csak gyere! Csak gyere és keblemen Rejtsd vagy mutasd magad; Az ölelésemben, Leszek ki simogat; Jöjj sóvárgó szívembe; Aranyszemű kígyóként Ölellek … Olvass tovább
Összes megtekintés: 51
Összes megtekintés: 51 Szerelmemet édes idők szülték, Egy hullámzó, sodró folyó partján; Ifjan kortyoltam vad nektár nedvét Mézbornak, miben remegett a holdsugár. Szerelmem ott született, hol lazac táncolt Paiso folyón ár ellenében; És ez egy éji dallam, mit elfogadsz Egy férfitől lenyűgöző mesében. Úgy forr véremben, mint az orvosság, Tavaszonta újjászületve visszatér, Amikor a bortól részeg … Olvass tovább
Összes megtekintés: 37
Összes megtekintés: 37 Szeretnék esőcsepp lenni, Hullani táncoló patakba, Azután folyóba futni, És folyni az erdős hegy alatt, Míg a tengerhez nem érek. És ó, gyors folyónak lenni, Birkózni az áradattal, A hordalékot félredobni Amit habzó hullám úsztat, Amíg hozzád nem érek! Bárcsak a fárasztó utazás, És a viharos szél után, Hová új sorsomnak során Jutottam, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 125
Összes megtekintés: 125 Mary Elizabeth Frye- Ne jöjj sírva síromig Síromnál állva ne zokogj Ne hívj engem, nem alszom ott. Vagyok ezer szél, hírt hozok, Gyémántként hóban csillogok, Ért magvakon ha fény ragyog, Az őszi halk eső vagyok. Ha ébredsz békés reggelen, Madarak szállnak csendesen Körözve, röptük én vagyok. Az éjben csillagfény vagyok. Ne hívj kiáltva … Olvass tovább
Összes megtekintés: 49
Összes megtekintés: 49 Édes, meleg július! Mikor a patakpart mohás, Mely puha, zöld és oly dús, Álom és elragadtatás. Nyárkirálynő, lába páfrány, Miközben gesztenye barnul; Üdvözöllek szerelemmel, Ki lentről úgy ragyogsz fel. Bár az erdő fái némán, Sűrű lombbal állnak; Bár a csalogány és a rigó, Énekel a bokrokon; Gyere el fénylő szemeddel, Melyre égszínkéken olvad, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 66
Összes megtekintés: 66 Ana María kígyó szemével néz rám s fürtök, mi rejtik keblét mialatt dombod ívén, gyűrűi tekeregnek rá. Én is köszönöm és mutatok a mosolyra azzal égéskor elrejtőzik a magad lángja. Mikor az égen átszáll néhány tűnődő felleg, és fémkebled két halmán nyújtózó vihar remeg akár egy lassú és lágy kígyó, aki ott pihent … Olvass tovább