A költészet világnapja az érdi Katica cukrászdában
A Csuka Zoltán Olvasó Kör és az érdi Katica cukrászda vendége volt a gyurói, Apostagi Zoltán költő a Temesi Éva Irodalmi Kör tagja és beszélgetőtársa Baka Györgyi költő az Írószövetség tagja. Zsetkei Elvira az érdi Katica cukrászda vezetője szeretettel szelet süteménnyel kávéval fogadta 2026.03.20-án a költészet kedvelőket. A Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítója köszöntötte a jelenlévőket majd Csuka Zoltán, József Attila díjas, költő, irodalomszervező és műfordító munkásságáról beszélt, pár mondatban. Örömét fejezte ki, hogy Apostagi Zoltán a Temesi Éva Irodalmi Kör tagja és Baka Györgyi az Írószövetség tagja elfogadta a meghívást mert így még ünnepélyesebbé tudják tenni a költészet világnapját. Az UNESCO 1999-ben március 21-ét a költészet világnapjává nyilvánította, és így Érden két költő és Csuka Zoltánra is emlékezve, akinek ebben az esztendőben lesz születésének 125. és március 23-án halálának negyvenkettedik évfordulója egy színvonalas ünnepi emlékezést tartottak ez alkalomból. Csuka Zoltán: Proletárasszonyok tiszta vetései e világon, és Új eget, új földet című verseit olvasta el Apostagi Zoltán, aki kiemelte, hogy ez a két vers elsőre Kassák Lajos költő Mesteremberek című versét juttatták eszébe. József Attila költő sorai is be-bevillantak, vagyis úgy gondolja Csuka Zoltán szociális érzékeny ember, akárcsak Kassák Lajos, vagy József Attila. Baka Györgyi költőnek elsősorban Csuka Zoltán fordításai közül nagyon tetszik Petar Petrovics Njegos: Hegyek koszorúja költeménye az amely nagyon közel áll hozzá és érződik minden sorából, hogy aki fordította ismerője és mestere a magyarnyelvnek. Ezek után Baka Györgyi a következő kérdést tette fel:- Mikor merült fel az, hogy gondolatait, érzelmeit versbe öntse? Apostagi Zoltán válaszból kiderült, hogy 1976-ban a Fejér megyei KISZ Bizottság Vörösmarty Mihály verspályázatot írt ki, és ekkor néhány versét beküldte, akkor bátorítást kapott és egyik verse nyomtatás formában is megjelent az újságban, és így kezdődött. Aztán mikor Martonvásáron dolgozott, Bogdán Zoltán állatorvossal többször találkozott Csoóri Sándor és egyik alkalommal úgy gondolta miután befejezte a beszélgetést az állatorvossal a költő, akkor odalép és kikéri véleményét saját verseivel kapcsolatban az ismert költőtől aki bátorította, hogy írjon tovább. Egy fotó is van arról, hogy Csoóri Sándorral beszélget, Vécsy Tamás fotóművész készítette a fényképet. A szerelem sodrásába került és a család került a középpontba, mint kiderült hat gyermeke van és feleségével együtt, arra törekedtek, hogy harmonikus, nyugodt, környezetet biztosítsanak gyermekeiknek. Az irodalom és a vers iránti szeretet megmaradt, de ebben az időszakban hátrébb szorult. Csoóri Sándor, Nagy László, József Attila, Eliot voltak azok a költők akik hatással voltak rá. Baka Györgyi kérdéseire válaszolva kiderült, hogy versei többségét a hit mélyen áthatja, de Apostagi Zoltán elmondása szerint ő fiatalként ateista volt, mikor konfirmálnia kellett akkor éppen beteg volt, aztán pedig úgy döntött nem fog lekonfirmálni, mikor házasodott, csak polgári esküvőjük volt, aztán a katonaság után kételyei lettek, és második gyermekük születésénél megkeresztelték gyermeküket és az első gyermeküket is, ekkor már eljárogatott a templomba is. Lekonfirmált és elhatározták feleségével együtt lesz templomban egyházi esküvőjük is, és ezek voltak azok a pillanatok, hogy elindultak egy olyan úton melyről azóta sem tértek le. Gyermekei kérésére elkezdet újból verseket írni, és ekkor már olyan közeli viszonyba került Istennel, hogy tollából csak olyan sorok sorjáztak melyek mélyen a lélekhez szólnak. Ahogy te című versét olvasta fel, majd Baka Györgyi a Telihold című verssel folytatta, amelyhez Apostagi Zoltán annyit fűzött hozzá, hogy az édesanyjáról szól, ezt követte a Feszület című ugyancsak Baka Györgyi előadásában. Apostagi Zoltán a versek elhangzása után, igaz hangon jelentette ki, hogy a hitben járás nehéz, vannak előítéletesek, ennek nem szabad lenne megtörténnie, szavai után, fia Apostagi Barnabás édesapjának az Állandóság című versét lelkekig hatoló, fájdalmakat gyógyító hangon mondta el. Felváltva hol Apostagi Zoltán, hol Baka Györgyi olvasásában hangzottak el Apostagi versei, melyekhez a költő néha fűzött pár gondolatot ezzel is a hallgatóságot segítve a szavak, sorok mélyebb elmerülésébe.
Az asztalon a Cetlik című kötete, valamint Isten mosolya, Augustinus-átíratok című könyve és Wass Albert emlékezete – A kő marad című antológia melyet Turcsány Péter szerkesztett és a 28.oldalon Apostagi Zoltán: Sohasem című költeménye. Egy másik, nagyon vastag könyv emelkedik ki melynek címe Reménytövis, kortárs keresztény versantológia, Kisfaludy Zsófia szerkesztésében. 130 költőnek a versei, és Apostagi Zoltán: Érkezés című versével, melyet Nagy Sándor Jászai Mari-díjas színművész előadásában is meglehet hallgatni. A költő háta mögött a falon Vécsy Attila fotóművész fotója mely Apostagi Zoltán: Fekete Pasió című versét képvers formában ábrázolja.
Az érdi Katica cukrászdában a költészet világnapja Apostagi Zoltán: Cetlik című kötetében megjelent verseivel zárul melyet fia Apostagi Barnabás mielőtt felolvasná hozzá teszi, hogy édesapja a komolysága mellett egy játékos, gyermekeit kedvre derítő édesapa akit mindig támogatott az édesanya és segítette abban, hogy írjon verseket, de a Vers a versről című művét, kislánya kérésére írta, ugyancsak A macskához című vers is, derűt csal a hallgatóság arcára, pláne akkor ha azt Barnabás zengi el. Végül a közelgő húsvét alkalmából Húsvét recept, pogány módra című vers hangzik el, hogy aztán nagy tapssal köszönje meg a közönség ezt a színvonalas költészet világnapját.
Feketegyarmati Sándor