Magyar Költészet Napja az érdi Napfény Otthonban
2026.04.10-én délelőtt 11órakor Érden a Kende utcában az 1992. december 1-től működő, Napfény Otthonban Kuiné Berényi Ilona főnővér helyettes és a lakók a Magyar Költészet Napja alkalmából szeretettel fogadták az Érden élő és alkotó, Büki Attila költő, író, festőművészt és Baka Györgyi költőt valamint a Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítóját.
A zsúfolásig megtelt teremben a Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítója köszöntötte a jelenlévőket a 62. Magyar Költészet Napja Alkalmából, majd az 1933-től Érden élt József Attila díjas költőről, íróról, irodalmi lapok alapítójáról, irodalom szervezőről, Érden a Jó szomszédság könyvtár alapítójáról a délszláv irodalom kiváló műfordítójáról Csuka Zoltánról mondott néhány mondatot, azért is mert ebben az esztendőben lesz születésének a 125. évfordulója.
Büki Attila költő, író, festőművész, Tisztesség-díjas, Sopronért emlékérem az SFMK íróival közösen, Petőfi Sándor Sajtószabadság díjas, Csuka Zoltán díjas és Érd Megyei Jogú Város Művészeti Díjasnak munkásságáról és elsősorban azon alkotásairól szólt melyek Érdről szólnak, többek között: Érdi séta, Az Érdligeti Római Katolikus Egyházközség és a Nagyboldogasszony-templom története(1930-1986), Istendicsérők, valamint a Századok lépcsőin című könyveket emelte ki.
Baka Györgyi költő több kötetes a munkásságának jelentőségéről és népművelői tevékenységéről többek között kiemelte, hogy a Magyar Népfőiskolai Társaság alapító tagja. Nevéhez fűződik a Budatétényi Népfőiskola (1989) és a Dél-Budai Népfőiskolai Társaság megszervezése, utóbbinak 1991-1995 között főállású titkára is volt. A Hamvas Béla Városi Könyvtárban szervez népfőiskolát, ahol létrehozta, a sikeresen működő Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetemet.
A Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítója a rövid bemutatások után felkérte Baka Györgyi és Büki Attila költőket, hogy a Magyar Költészet Napja alkalmából tegyék ünnepivé e napot.
Baka Györgyi felolvasta József Attila: Az Isten itt állt a hátam mögött című versét aztán Büki Attila néhány gondolatát olvasta fel amely a magyar lírát a kultúrát a hétköznapi napok fölé emelte és valóban ünnepivé tették szavai ezt a áprilisi napot. Csokonai Vitéz Mihálytól, József Attilától, Márai Sándortól és Pilinszky Jánostól is idézet és kiemelte munkásságukat. Pár mondatban magáról is beszélt, a költői nevét Kiss Dénes költőtől kapta aki támogatta az indulásnál, majd Bükkről mesélt, ahol gyermekkorát töltötte és felolvasta Vers az utcáról című versét, melyben szülőföldjéről emlékezik meg, majd átadta a szót Baka Györgyi költőnek, aki ugyancsak pár mondatban bemutatta magát és Lábmosás című versét olvasta fel elsőnek, melyben gyermekkori emlékeit idézi meg. A közönség tapsa után Büki Attila Hany Istók legendájáról írt művéről mesélt, és annak valóság alapjáról, majd Érdre költözéséről és itt felolvasta Érdligeti akvarell című költeményét melyben Csuka Zoltán költőnek és Balázs Dénesnek az érdi Magyar Földrajzi Múzeum alapítójának állít emléket.
Baka Györgyi :Utam szülőföldemre , Egyetleneim és egy érdi vonatkozású költeményét Áradó víz illatában olvasta fel.
Büki Attila: Őszi Balaton és az Öbölben című költeményeit felolvasván, hozzáfűzte Egry József festményei hatására születtek meg versei.
A Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítója Büki Attila vers felolvasása után kihangsúlyozta, hogy több egyéni és csoportos kiállítása is volt a költőnek, és több festőtábor alapítója is. Az Istendicsérők könyvről beszélt melyet Büki Attila a Ciszterci Rend fennállásának a 900. évfordulójára írt, és a költő szeretet teljes szavakkal és nagy tisztelettel beszélt az apácákról.
A Magyar Költészet Napja az érdi Kende utcai Napfény Otthonban nagy tapssal zárult, mindkét költő könyvvel is megajándékozta az idősotthon könyvtárát. A napsütéses április nap is mintha tudná, hogy ma a költészet ünnepe van mondta mosolyogva Kuiné Berényi Ilona és szeretettel köszönte a két költőnek, hogy lélek emelő hangulatot varázsoltak az otthonba.
Feketegyarmati Sándor