„A gyógyuláshoz szükséges erő benned van” – beszélgetés Tajcs Veronikával a Craniosacrális Reflexológiáról
Van, aki munkának hívja, más hivatásnak. Tajcs Veronika számára azonban a Craniosacrális Reflexológia ennél is több: szerelem, útkeresés és egyfajta küldetés. Története jól mutatja, hogyan vezethet egy apró élmény egy teljes életpálya megváltozásához – és ahhoz a felismeréshez, hogy a gyógyítás nem csupán technika, hanem mély emberi kapcsolat is.
„Ha visszamegyek a kályháig, akkor 2004-ben kezdődött minden” – meséli. Egy fesztiválon vett részt önkéntesként a Magyar Népi Gyógyászok csapatával, ahol egy héten át masszírozta az emberek talpát reggeltől estig, teljesen ingyen. A fizikai fáradtság ellenére mégis feltöltődve tért haza. Ekkor értette meg igazán, hogy ha az ember azt csinálja, amit szeret, akkor a munka nem teher, hanem inspiráció.
Ez az élmény indította el azon az úton, amely a talpmasszőri munkától a természetgyógyász-reflexológusi képesítésig vezetett. Később azonban egy fájdalmas felismerés újabb fordulópontot hozott. A reflexológia bizonyos betegségek esetén nem alkalmazható, és emiatt nem tudott segíteni a saját családtagjainak sem. „Számomra ez volt a legszomorúbb” – mondja. Amikor viszont megtudta, hogy létezik a reflexológiának egy továbbfejlesztett változata, amelynek nincsenek kontraindikációi, azonnal eldöntötte, hogy megtanulja. Így lett Rraniosacrális-Reflexológus.
A módszer neve első hallásra sokak számára misztikusnak tűnhet, pedig valójában anatómiai fogalmakból ered. A „cranio” a koponyára, a „sacrális” pedig a keresztcsonti területre utal. A módszer központja az a rendszer, amely a koponyától egészen a gerinc alsó szakaszáig húzódik.
A kezelés alapja az úgynevezett „elsődleges légzés” harmonizációja. A szakemberek szerint ez a finom, ritmikus mozgás már a magzati életben megkezdődik, még az első szívverés előtt, és az élet végéig jelen van. A koponya bizonyos csontjai és az azokhoz kapcsolódó szövetek mikroszkopikus mozgása segíti az agy-gerincvelői folyadék áramlását, amely kulcsszerepet játszik az idegrendszer működésében.
A stressz, a traumák és a testi-lelki sérülések ezt a rendszert megzavarhatják. A Craniosacrális Reflexológia célja, hogy speciális talpmasszázs segítségével ösztönözze a szervezet öngyógyító folyamatait, harmonizálja ezt a finom működést, és csökkentse a feszültséget.
A kezelések során minden ember másképp reagál. Van, aki mélyen ellazul és elalszik, mások érzelmileg nyílnak meg, sírnak vagy könnyeznek. „Ez sokszor annak a jele, hogy egy régi érzelmi sérülés gyógyulni kezdett” – magyarázza. Előfordulhat az is, hogy a tünetek átmenetileg felerősödnek, amit ő pozitív jelnek tart: szerinte a krónikus problémák sokszor csak így tudnak felszínre kerülni és oldódni.
A legemlékezetesebb sikerélménye egy idős pácienséhez kapcsolódik, aki két évvel egy agyvérzés után kezdett hozzá járni. A férfi rendkívül fáradékony volt, botokkal közlekedett, nehezen tartotta az egyensúlyát, és rosszul aludt. A kezelések után azonban fokozatos javulás következett be. „Amikor először ment ki bot nélkül a rendelőből, annyira boldog voltam, hogy lefényképeztem” – emlékszik vissza.
Mégis hangsúlyozza: a javulást sosem tekinti saját sikerének. Úgy véli, a valódi munka mindig a páciens szervezetében zajlik. „A gyógyulás a szervezet öngyógyító folyamatainak eredménye. Én csak segítek abban, hogy ezek aktiválódjanak.”
Tapasztalata szerint ma az emberek többsége csak akkor fordul természetgyógyászhoz, amikor már komolyabb problémákkal küzd. A leggyakoribb panaszok közé tartozik a fejfájás, a krónikus fáradtság, a mozgásszervi fájdalom és a túlzott stressz következményei. Szerinte sok betegség megelőzhető lenne, ha az emberek időben felismernék az életmódbeli okokat.
A szakmai fejlődésben sem szeretne megállni. Jelenleg tanárképző kurzuson vesz részt, hogy később továbbadhassa tudását másoknak is. Emellett szeretne bekapcsolódni egy nemzetközi kutatásba, amely a Parkinson-kórral élő betegek craniosacrális reflexológiás kezelésének hatásait vizsgálja. Hamarosan hegkezelési képesítést is szerez, amely műtéti és császármetszés utáni hegek kezelésében nyithat új lehetőségeket.
Bár munkája során komoly felelősséget visel, civilként sokoldalú embernek tartja magát. Szereti a zenét, szívesen énekel közönség előtt, érdeklik a természettudományok, és a virágkötészet is fontos része az életének. Úgy véli, a hitelesség és az önazonosság nélkülözhetetlen a páciensekkel kialakított bizalomhoz.
A beszélgetés végén egyetlen mondatban foglalja össze hitvallását:
„A gyógyító az, aki segít előhívni belőled a képességet, hogy meggyógyítsd önmagad, mert a gyógyuláshoz szükséges erő benned van.”
