Versíró kurzus a Holnap Magazinnál

Vizkeleti Erzsébet

Versíró kurzus a Holnap Magazinnál

 „A költészet az, amikor egy érzelem megtalálja a gondolatát, és a gondolat megtalálja a szavait.”

Robert Frost (1874. március 26 – 1963. január 29) amerikai költő

Az elmúlt hetekben nagy élményben volt részem. Egyik résztvevője voltam a Holnap Magazin szerkesztősége által szervezett versíró tanfolyamnak. Egyrészt az volt ezzel a célom, hogy személyesen is megismerjem annak a kiadónak főszerkesztőjét és lektorát, akikre rábíztam saját könyveim kiadását, valamint ahová a legtöbb novellámat, versemet és cikkemet is küldöm olvasásra, vagy megmérettetésre. Másrészt az a cél is vezérelt természetesen, hogy a versírás terén kapjak útmutatást, véleményt, hasznos tanácsot.

A tanfolyam követte a meghirdetett tematikát. Nem akarom felsorolni itt a témákat, hiszen az benne van a közzétett leírásban, csak néhányat érintek, amelyek különösen nagy hatással voltak rám.

Hasznos volt újra „beülni az iskolapadba” és Hajdu-Antal Zsuzsanna előadása által feleleveníteni a versírás alapvető szabályait, stilisztikai jellemzőit, valamint a vers sajátosságait és elemeit, a fő hangsúlyt a klasszikus versformákra helyezve.

Hajdú-Antal Zsuzsanna

Bakos József, a Magazin főszerkesztője, előadásában megismertetett bennünket a szabad vers fogalmával, kialakulásának történetével. Számomra, aki nem vagyok túl járatos ezen a téren, érdekes volt megtudni, hogy a szabad versnek is vannak bizonyos elemei, amelyeket érdemes figyelembe venni a gondolat szabadon áramló ritmusában. Szintén József előadásában megismertük közelebbről a könyvkiadás menetét, sok alkalmazható tanácsot kaptunk a sikeres kiadási folyamathoz és marketing lehetőségekhez.

Bakos József

A kurzusra való jelentkezéskor néhány vers elküldésére kértek bennünket a szervezők. A személyes találkozások alkalmával kaptunk „házi feladatokat” is, nevezetesen verset írni, valamilyen témában, vagy valaminek, valakinek a szemszögéből. Az előre elküldött verseinket és a házi feladatokat is véleményezték, aminek én nagyon örültem. Zsuzsanna és József is türelemmel, nagy odafigyeléssel bátorított bennünket, nem hallgatva el az esetleges hiányosságokat sem, segítő szándékú megjegyzéseikben.

Két külső előadója is volt a kurzusnak. Dr. Tóth A. Tamás, író, költő, immár 6 kötet szerzője és Holl Nándor színművész.

Dr. Tóth A. Tamás

Tamás, gyakorló költőként személyes tapasztalatait adta át. Nagyon tetszett, hogy nem azt hangsúlyozta, hogyan kell jó verset írni, hanem azzal kezdte mondandóját, mi az, amire ne törekedjünk mindenáron versírás közben. Amit lehetőleg kerüljünk el. Tanácsai számomra nagyon „jól jöttek”, hiszen magamra, illetve a verseimre ismertem a felsorolt példák egyik-másikában.

   Holl Nándor

Az utolsó személyes találkozás alkalmával felemelő érzés volt hallani saját verseinket Holl Nándor színművész előadásában. A versek megelevenedtek és mintha a művész úr előadásában nyerték volna el teljes értelmezésüket. Egészen más élmény hallgatni és látni az értő előadást, a megfelelő hangsúlyozást, az éppen odaillő mimikát, mint „csak” elolvasni a könyvben vagy a neten a begépelt sorokat, versszakokat!

A kurzus számomra nemcsak a versírásról szólt, hanem arról is, hogyan lehet megtalálni az érzékletesebb szavakat, felszínre hozni a mondanivalót, és meghallani mások történeteit. A kurzus során egyre erősebbé vált az a meggyőződésem, hogy a verselés nem csupán forma vagy technika kérdése, hanem odafigyelés önmagunkra, másokra és a világ apró rezdüléseire, kis csodáira.

Különleges élmény volt mindezt költőtársaimmal való közösségben megtapasztalni: mások versei, gondolatai és visszajelzései új nézőpontokat nyitottak meg előttem. Hogy mire is gondolok? Mivel számos versemben sokszínű érzelmek és rég elfeledett emlékek kelnek életre, rájöttem például, hogy a fájdalmas emlékek sorát néha nem árt megtörni egy kis humorral, öniróniával, vagy úgymond „kiszólni” a versből az olvasóhoz egy hétköznapi kifejezéssel. Nagyon sokan próbálkoznak napjainkban versírással, és nehéz úgy megszólítani a verset szerető közönséget, hogy igazán felfigyeljenek. De akinek van ehhez késztetése, meg kell, hogy próbálja, hiszen azt tapasztalom, hogy az emberek szeretik és várják a verseket, reménnyel kapaszkodnak a szavakba. A versekben újra éljük és átértékeljük a múlt veszteségeit, a jelen kételyeit, a jövő bizonytalanságait, amelyeket ezáltal a szerző is, és az olvasó is könnyebben hordoz.

A közös érdeklődés összehozta kis csoportunkat és olyan érzésem volt a találkozásainkkor, mintha régről ismernénk egymást. Hálás vagyok a szervezőknek, az előadóknak, a kurzuson résztvevőknek ezért az inspiráló időszakért, a közös munkáért, a beszélgetésekért és minden jó tanácsért, amely gazdagabbá teszi próbálkozásaimat.

Úgy gondolom, minden tanfolyami szerzőtársam nevében írhatom, hogy szeretettel várjuk a megjelenő kötetet, amelyben együtt szerepelünk mindannyian.

  „A vers a mulandóság öröklétbe mentett szívdobbanása.”

Szabó Ferenc, kortárs költő

Képek:

Bakos József, Hajdú-Antal Zsuzsanna, Holl Nándor

Gál András, Turóczi Péter, Szőke Hedvig

W. Kovács Ferenc, Gál András, Turóczi Péter

Vizkeleti Erzsébet

Györe Ibolya

Holl Nándor

Gál András, Turóczi Péter, Szőke Hedvig

W. Kovács Ferenc, Vizkeleti Erzsébet, Györe Ibolya

Szőke Hedvig

Vizkeleti Erzsébet, W. Kovács Ferenc

Turóczi Péter

W. Kovács Ferenc

Gál András, Turóczi Péter, Szőke Hedvig

Bakos József: Mi lenne ha… novelláskötet és további HM kiadányok