Habos László az érdi Katica cukrászda vendége
A Csuka Zoltán Olvasó Kör meghívására az érdi Katica cukrászda vendége volt 2026.05.20-án az Érden élő és alkotó Habos László, akinek versei, novellái 2005-től jelennek megfolyóiratokban, antológiákban (Árgus, Szép Szó, Kis Lant, Napút, Holnap Magazin, Epreskert, Föveny, Koinónia, Kláris, Érdi IRKA).Számos irodalmi díja közül néhány: Érdi IRKA Irodalmi Díj (2012, 2017), Poly-Art Irodalmi Díj(2012), Kláris Nívódíj (2016), Csuka Zoltán-díj (2019).Szerkesztői tevékenységei közül néhány: Érdi IRKA Irodalmi-kulturális folyóirat alapító szerkesztője (2011-2019), Érdi TÉKA irodalmi folyóirat szerkesztője (2022-től), Csermely irodalmi lap társszerkesztője (2022-től).
2020-bam létrehozta a Temesi Éva Irodalmi Kört, majd Harmat Béla érdi lokálpatriótával, (akinek versei és tanulmányai 1977-től jelennek meg napi és hetilapokban, antológiákban.1984-ben a Tiéd a táj című antológia szerkesztője és volt Érd polgármestere is 1990-2002-ig) a Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaságot.
A Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítója köszöntötte a jelenlévőket, megköszönte az érdi Katica cukrászda tulajdonosának, Zsetkei Elvirának, hogy helyet biztosít és süteménnyel, kávéval, üdítővel fogadja az irodalom barátokat. Szokásához híven pár mondatban megemlékezik a József Attila díjas Csuka Zoltánról, aki 1933-tól élt Érdligeten a Sárd utca 35-ben. Létrehozta a Jószomszédság Könyvtárát 1976-ban, több irodalmi lap alapítója, szerkesztője, verseket, prózákat írt, de a műfordításaival emelkedi ki, és neki köszönhető a könyv, amely: A jugoszláv népek irodalmának története címmel jelent meg 1963-ban.
A Csuka Zoltánról való rövid megemlékezés után felkéri Apostagi Zoltánt, hogy az érdi Habos Lászlóval, aki az érdi kulturális élet egyik motorja, beszélgessen életéről, munkásságáról és eddig megjelent köteteinek, könyveinek bemutatásával tegyék gazdagabbá a jelenlévő irodalmat kedvelő közönséget.
Apostagi Zoltán több kötettel rendelkező, Temesi Éva Irodalmi Kör tagjaként az indulásról, a kezdetekről kérdezte Habos Lászlót.
Habos László elmondta szeretet teljes családban nevelkedett, szülei mindig a jóra tanították. Római katolikus vallásúként nem vállalta a katonai szolgálatot ezért 31 hónapra bebörtönözték. Az Acélajtók mögött című könyve e vállalásának történéseit mutatja be. Megnősült, öt gyermeket neveltek fel feleségével. Az első gyermekük születése pillanatától komoly idegrendszeri problémával küzd, ami által a család élete az átlagostól eltérő, és ahogy nőtt a fiúk, a gondok is vele együtt nőttek. Gyermekeiket szeretettel nevelték és mindent megtettek és tesznek azóta is, hogy elsőszülött fiúk is, a saját zárt belső világába is érzékelje a család szeretetét. Angyal vagy című versét olvasta fel, majd az Origami oroszlán költeményét, melyeket a családja a gyermekei hatására írt meg. Homokemberek című novellás kötetében a kisemberek sorsát, napi küzdelmeit ábrázolta, tudtuk meg az írótól. Kiemelte a Csuka Zoltánról írt pályázatra beküldött művét, melyet a József Attila díjas költő115. születési évfordulójára írt és azért Csuka Zoltán emlékplakettet kapott. Közben tagja lett az Érden működő IRKA közösségnek és a Poly-Art-nak és Somfai István az alapítvány elnöke örömmel támogatta ötleteit.
Ennyi megpróbáltatás mellett, hogyan sikerül az irodalommal, kötetek kiadásával, sőt az érdi irodalmi lexikon létrehozásával is foglalkozni, gondolom ebben szerepet játszik a hit? – tette fel kérdését Apostagi Zoltán.
Minden feladathoz, vállaláshoz teljes szívvel lélekkel fordulok. Kosáry Domokos szavai jutnak eszembe, aki a következőket mondta: Merje mindenki gondolatait leírni… – mivel úgy gondolom értéket kell teremteni, és megőrizni azokat. Ezért fogtunk bele Harmat Bélával a volt érdi polgármesterrel ebbe a nagy munkába, hogy megalkossuk az érdi irodalmi lexikont. Létrehoztuk a Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaságot, mely keretében igyekszünk Érd irodalmi életét (múltját, jelenét) feltárni (anyaggyűjtés, rendszerezés) és a feldolgozást követően az Érdi Irodalmi Lexikont elkészíteni. Ezt online oldalon végezzük, pontosan azért, hogy így folyamatosan tudjuk frissíteni az anyagot. Érdnek értékes irodalmi kincsei vannak és ezeket próbáljuk összegyűjteni, hogy az elődökről minél többet tudjanak meg az utódok.
Elolvasva Metamorfózis című versed, értékelhettem úgy, mint az ars poetikád?
Verseimet az éppen akkor ért lelkiállapotom, a legújabb érzések, határozzák meg egy folyamatos fejlődésen, változásokon megyünk át mindnyájan. A hetedik című kötetemből olvasnám fel az Éjjeli ima című költeményemet. A könyv borítóképen Ilka Gábor A hetedik című alkotása látható, az ő kis szobrai többünknek ihletet adtak.
A vers elhangzása után, belelapozva a kötetbe Baka Györgyi sorait kell idéznem: „Habos László szembe mer nézni a léttel, mert rendelkezik a szellem szabadságával. Határhelyzetek megpróbáltatásaiban, kényszerekben, kétségekben, rabságban éppen úgy, mint örömben, belső békében, szerelemben, lénye legmélyében a létezés egységét éli.” Ezek a sorok nagyon jól összegzik Habos László életét, munkásságát.
A következő kérdés Apostagi Zoltántól: Kik vagyunk, mi véget vagyunk a világon, mintha minden sorodban erre keresnéd a választ, ami valójában minden embert érdekel, de talán erre a legnehezebb megadni a megfelelő választ?
Az élet nehézségei miatt fellázad az ember, és sokszor felteszi azt a kérdést, miért éppen nekem jutott ez a feladat, miért velem vagy az én családommal történt mindez, aztán mélyet lélegezve a megoldásra kell törekednünk. Az előttünk álló feladatban meg kell találni a szépet is, az életünk az ittlétünk egy küldetés, és ez egy kis részlet, lesz másik és utána és utána is, nagyon szomorú lennék, ha csak ez az egy életünk lenne.
A versek, a prózák, a szervezői és kiadványgondozói tevékenységed mellett a japán költészettel is foglalkozol, sőt díjakban elismerésekben részesültél.
Az utóbbi időben magával ragadott a japán költészet, ennek több műfaja is van a haiku, a haibun, a haiga, a tanka. A haiku a minimalista költészet egyik legismertebb formája. Olyan, amely egyszerűnek és közvetlennek hivatott lenni, és egyetlen pillanat megragadására összpontosít. A X. Magyar Haikunapra ki írt pályázaton haiku, és haibun kategóriában is első helyezést értem el. A XII. Magyar Haikunap pályázatán haibun, a XIII. Magyar Haikunap alkalmával haiga kategóriában értem el első helyezést.
Végezetül az Üvölteni sohasem szabad című költeményemmel foglalom össze mondandómat „Az igazlelkű költő verset ír,/szépet, hogy megértsed és lelkesedj./Én vágyból szőtt imát mondok neki,/igazat, hogy megérte szeretem/Őt, aki meglát bennem jót, szépet,/ha szobám mélyén hangtalan sírok./aki meglát bennem tükörképet,/ha templomtéren hangosan szidom./aki mindenkor elesik mellém,/ha megrogyok roppant kereszt alatt, /s reám adja csendből szőtt köpenyét,/mert üvölteni sohasem szabad.”
A jelenlévők tapssal köszönték meg a Katica cukrászdai irodalmi délelőttöt.
Apostagi Zoltán költő, aki Habos László beszélgetőtársa volt jó egészséget, erőt kívánt a költőnek további munkájához. A Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítója megköszönte a jelenlévőknek az érdeklődést az érdi irodalmi élet iránt, valamint Zsetkei Elvira nagylelkű támogatását, valamint Habos Lászlónak és Apostagi Zoltánnak, hogy elfogadták a Csuka Zoltán Olvasó Kör meghívását. Az asztalra mutatott ahol Habos László könyvei sorakoztak: Acélajtók mögött(2006), Homokemberek(2011), Maroknyi fény(2013), Ezüsthídon(2014), Elengedett kézzel(2014), Időtörés(2016), A Hetedik(2018), Sóhajok (2019), Új utakon(2021), Odyssey(2024).
Köszönet a kiadványok gondozásáért, a szervezői munkájáért és további sikereket kívánva Habos Lászlónak zárult az érdi Katica cukrászdában az irodalmi délelőtt.
Feketegyarmati Sándor