Besenyőteleki Petrik István költő ünneplése
Kristóné Kovács Rita könyvtárosnő Spiró György soraival köszöntötte a közönséget és Petrik Istvánt helyi Besenyőteleki költőt, amely így hangzott: „A kultúra nem valami fennkölt dolog, nem a messzi magasban kevesek számára rezgő délibáb, hanem a mindennapi élet szerves része.” Külön köszöntötte Besenyőtelek polgármesterét Nagy Zsoltot és az Érdről érkezett Temesi Éva Irodalmi Kör tagjait, akik örömmel jöttek ünnepelni Petrik István költőt, aki az irodalmi körük tagja és a tízezredik versének megszületése alkalmából ünnepivé tették 2026.június kilencedikét, ez köszönhető a Besenyőtelekieknek és a Dr. Berze Nagy János Általános Iskola szavalóinak név szerint: Török Kiara Izabella, Molnár Natália, Lakatos Miléna, Illés Lívia és Radócz Brenda tanulóknak és elsősorban Kristóné Kovács Rita nagyszerű szervezői munkájának. Besenyőtelek szülöttéről , munkásságáról, a kulturális életben való tevékenységéről és szerepéről tett említést néhány mondatban az irodalomszervező és idézte Berényi László írót, aki ugyancsak kötődik Besenyőtelekhez és szorgos gyöngyfűző tűhöz hasonlította Petrik Istvánt aki a szülőföldje, hazája iránti szeretetből lírába fűzi, gyűjti az élet minden apró rezdülését.
A csodálatos délután a könyvtárosnő kérdésével folytatódott, melyre Petrik István röviden összefoglalta eddigi munkásságát. A versek iránti szeretete már iskolás korában lelkében rejtőzködött, először fecnikre, cetlikre majd füzetekbe írta le sorait és a fiókban gyűltek, majd legjobb barátainak, ismerőseinek is megmutatta, akik arra biztatták, ezzel lépjen a világ elé. Tanár lévén évekbe telt míg úgy gondolta érdemes irodalmat kedvelő, lírát szerető, irodalmi körökbe is próbát tenni írásaival és az ottani bátorítások hatására aztán elkezdet írni. Az élet kisebb, nagyobb gondjai is arra ösztökélték, hogy lelke gyógyítására az élet élhetőbbé, szebbé, jobbá tevésére is alkalmasak versei. Egyre jobban kezdet hinni abban, ha az ő lelkére egyes versei gyógyírként hatnak, talán mások számára is lehetnek bátorító hatással. Az évek termései már a hetedik kötetnél tartanak. A költő, aki nagyon sokáig, bár örömmel vette a titulust, de saját magának most hatvan fölött kezdi elfogadni ezt a címet. A tízezredik vers és a hatezredik haiku a hét kötet és a pályázatok elismerései mind- mind azt bizonyítják elfogadhatja magáról, hogy költő. Tisztelettel, szeretettel említett néhányat azok közül, akikre felnéz, akik példaképei például Kányádi Sándor, Pilinszky János, Radnóti Miklós, József Attila, Arany János, Weörös Sándor és Fodor Ákos, akinek elsősorban köszönheti, hogy elkezdet haikukat írni. A költő szavai után Lakatos Miléna zenei játéka tette színessebbé a napsütötte délutánt és Petrik István verseket szavaltak a Dr. Berze Nagy János Általános Iskola szavalói. Az iskolás lányok szavalatai után Petrik István olvasott fel költeményeiből, elsőként Az én falum címűt, aztán következtek sorra a hazát, a szülőföldet a jót a szépet a békét az igazságot kereső szavak, sorok, és azokból költeménnyé dagadó, fülekbe, lélekbe agytekervényekbe bemászó gondolatok, hogy aztán legyen min elmélkedni, gondolkodni a hallgatóságnak. A Végtelenség című kötetéből, amely 2025-ben jelent meg, Metzger Zsuzsanna ajánlásával,ugyancsak olvasott fel néhány haikut. Safranekné Nagy Rozália, aki tagja az érdi Szárnyaló Sólymok Haiku csoportjának egészségügyi problémái miatt nem tudott jelen lenni, de küldött egy verset maga helyett, amely meghatotta Petrik Istvánt. Zene következett, Petrik István egyik kedvenc együttese a Platon Karataev szólalt meg a technika segítségével, majd Kányádi Sándor verse a Valaki jár a fák hegyén, Lukács Sándor színész tolmácsolásában ugyancsak a technika közreműködésével. Temesi Éva lánya Metzger Zsuzsanna, Petrik István két versét mondta el, videó üzenetben. A költő jövőbeni tervei, még szeretne írni, köteteket megjelentetni. Az irodalomszervező Kristóné Kovács Rita a Besenyőteleki Önkormányzat ajándékát adta át Petrik Istvánnak. Kósa Márta az érdi irodalmi körök tagja egy személyes ajándékkal lepte meg a költőt, egy csodálatos fafaragással melyet párja készített és szavai mindenkinek lelkébe beivódtak. Többek között kiemelném a következőket nem szó szerint: Irigykedem rád, nem a hét köteted miatt, nem a tízezredik versed miatt, hanem azért a kegyelmi ajándékért melyet kaptál. Én Nyíregyházán születtem, Ercsi ahol most élek, ez a hatodik hely, egy csodálatos környezetben a Duna mellett a hársfák, a virágok a friss levegő mesébe illő. Ismernek és én is ismerem az ercsieket , de nem ismerem nagyszüleiket, keresztszüleiket, nekem nincsenek gyökereim mint neked. Irigylem tőled, hogy te mindenkit ismersz, tudod minden házról, ki a lakója, ki volt a lakója, a fákat, a fűcsomókat mindenre ismerősként, barátként tekintesz. Csodállak tiszta lelkületedért, egyszerűségedért, a belőled áradó szeretetedért, alázatodért, Isten iránti hitedért, hazád iránti hűségedért. Vargáné Tasnádi Erzsébet a Temesi Éva Irodalmi Kör tagja ajándékcsomaggal és tagok jó kívánságaival Kissné Lehoczky Gyöngyi az érdi Lehoczky Irodalmi Szalon tulajdonosa saját kertjéből rózsacsokorral köszönte meg emberségét, költészetét a Besenyőteleki költőnek. Habos László a Temesi Éva Irodalmi Kör vezetőjének ajándékát az antológiákat is átadták a könyvtárnak, melyben Petrik Istvánnak is vannak versei. A meghatódott Petrik István mindenkinek köszönte a jelenlétét, az érdi Szekér Gizella keramikus alkotását valamint Vargáné Tasnádi Erzsébetnek a nagyszerű szervezést, hogy meglepték és Érdről eljöttek, hogy együtt ünnepeljék a tízezredik verse alkalmából a Besenyőteleki költőt. Pogácsa mellett kötetlen beszélgetéssel zárult Petrik István költő ünneplése. Legkedvesebb költőjéről írt versét, mely az ünnepségen is elhangzott a következő:
Petrik István
ISTEN SZÉP SZEMÉBEN
(Küküllő-kalendárium
különkiadás)
*
Egyszer a Küküllő
májusban kiáradt.
Egy fiúgyermeket
hozott a világnak.
Sándor lett a neve,
tollal a kezében.
Gyémántcsillaggá vált
isten szép szemében.
Emlékszel Küküllő?
Kányádi a költő…
Nem teremhet ilyet
minden emberöltő…
Székelymagyarságban,
fénylő tisztességben.
Egy nemzet büszkesége
isten szép szemében.
Távoli Küküllő
Galambfalva mellett.
Partjai közt sodor
múltat és szerelmet.
Visszaemlékezik
hálás kegyelettel.
A nemzet művészére
örök szeretettel.
Feketegyarmati Sándor