Érdligeti képeslap
A József Attila díjas, Csuka Zoltán költőnek, műfordítónak, irodalomszervezőnek, több irodalmi lap alapítójának, aki 1901.09.22-én Zichyfalván született és 1933-tól Érdligeten a Sárd utca 35-ben élt, a születésének 125. évfordulójára emlékezem. Harminc évvel ezelőtt készült a képeslap, melyet nézek, vagyis 1996-ban. A fényképeket Hancsovszky János és M.Engler Edit készítették ez egy mozaik , több képből összerakott képeslap, és mégis egy helyen a Sárd utca 35-ben készült, ahol élt, és alkotott Csuka Zoltán 1933-tól, 1984-ig.
Ez a képeslap tulajdonképpen Csuka Zoltán házát. kertjét, lakását a Sárd utca 35-ben lévő ingatlanokat ábrázolja, külső és a belsőtereket, valamint két domborművet az egyik Baranyiné Markov Zláta alkotása és a Napház Galéra falán van a másik a Jószomszédság Könyvtára falán és az Domonkos Béla Érden élt és alkotott szobrász műve. Az 1933-ban épült Bauhaus stílusú házat Molnár Farkas építész Csuka Zoltán barátja tervezte, a nevet is, hogy Napház az építész adta. Csuka Zoltán költészetében is követte a modernséget, expresszionista Kassák Lajos világát, szemléletét követi. Molnár Farkas építésszel 1920-ban ismerkedik meg Pécset, mikor a Krónika szerkesztője Csuka Zoltán. Barátság szövődik közöttük , Molnár Farkas 1915-ben érettségizett a ciszterci rend pécsi gimnáziumában, és utána tanulmányait 1915 és 1917 között a Képzőművészeti Főiskola festő szakán folytatta, majd 1917-től a József Nádor Műszaki Egyetemen tanult. Baloldali nézetei miatt azonban kizárták az egyetemről.
Molnár Farkas,1919-ben szülővárosában kezdte a pályáját, tipográfus és művészeti író volt a Krónika című lapnál, itt találkozott Csuka Zoltánnal aki a lap szerkesztője volt és az ismeretségből barátság lett.
Molnár Farkas 1921-ben a Bauhaus tagja lett, tanulmányait ott folytatta, és többek között Walter Gropius tanítványa is volt. Ebben az időben széles körű grafikai tevékenységet fejtett ki. Az általa tervezett és épített épületek többsége védett, Budapesten, Szegeden találhatók munkái, sajnos az Érdligeti, a Sárd utca 35 nincs a felsorolásban, pedig 1933-ban Bauhaus stílusban épült Csuka Zoltán kérésére, ezzel is szinte kifejezve, hogy nemcsak költészetében ,de még, ahol él a lakásával is követi a modernséget. Munkássága aztán a délszláv irodalom műfordításaiban teljesedik ki, ezért 1976, szeptember 25-én létrehozza a Jószomszédság Könyvtárát, ekkor kerül fel a ház falára Domonkos Béla érdi szobrászművész domborműve amely a következőt ábrázolja, a nap sugarai egy békegalambra, s alatta egy nyitott könyvre hullanak. A könyv lapjain Madách Imre sorai, magyarul és szerb-horvátul: „Küzdj, és bízva bízzál… Bori se, Uzdaj se”. A képeslapon ami ki van emelve Baranyiné Markov Zlata, vajdasági keramikus, szobrásznőnek a domborműve amely Csuka Zoltánt ábrázolja több mint valószínű 1932-ben készült viszont az író halálának 10. évfordulóján, 1994. márciusban avatták fel rakták fel a Napház Galéria falára. Nézem a képeslapot 1976-ban Csuka Zoltán nagy örömére megvalósul az álma a Jószomszédság Könyvtár, húsz évre rá amit már nem érhetett meg Csuka Zoltán, mivel 1984.március 23-án elhunyt, vagyis 1996-ban készül el a képeslap és 2026-ban már ötven éves a Jószomszédság Könyvtára. Nézem a képeslapot és eszembe jut 2008-től elsősorban diákcsoportokat vittem a Sárd utca 35-ben, de vittem más érdeklődőket is a könyvtár vezetősége és munkatársai mindig szeretettel fogadtak bennünket. Emlékezzem Csuka Zoltánra, születésének 125. évfordulójára és boldog vagyok, hogy ismerem az érdi születésű Harmat Bélát a Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaság alapítóját és azt, aki személyesen ismerte Csuka Zoltán, ha nem is naponta, de szinte hetente találkoztak, beszélgettek, szervezték, tervezték Érd kulturális életét. Hála Istennek Harmat Béla azóta is csendben, háttérbe húzódva igazi mozgató rugója az érdi kulturális életnek. Az 1970-es évektől jelennek meg napi, hetilapokban, antológiákban versei, tanulmányai. Az Ifjúsági Magazinban 1977-ben Harmat Bélának a Nap mint nap című verse jelent meg, melyet Csuka Zoltánnak írt. Nézem a képeslapot, emlékezem a József Attila díjas Csuka Zoltánra, szinte magam előtt láttom a fiatal, lelkes Harmat Bélát amint beszélgetnek versekről, irodalomról, Érd kulturális életéről, de a képeslap mellett itt van előttem Bertha Bulcsu: Írók műhelyében című könyve, amely 1973-ban Budapesten a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg és a 27. oldalon kezd el írni Csuka Zoltánról, egészen a 46-ik oldalig. Soraimat zárom Csuka Zoltán legjobb ismerőjével Harmat Béla: Nap mint nap című költeményével.
Harmat Béla
Nap mint nap
Csuka Zoltánnak
a végtelenített visszaszámlálás
metszet tengelyén
szivárvány-köntösben
ismeretlen évszakok
s bár légvonalban
egyetlen álmatlan éjszaka
kiismerhetetlen
a békétlenek gondtalansága
míg torkukat késeiket
köszörülik
már-már észrevétlenül
megsokasodnak a hétköznapok
(Megjelent: Ifjúsági Magazin 1977. július)
Feketegyarmati Sándor