Tiéd a táj
A József Attila díjas Csuka Zoltán, 1984.március 23-án hunyt el, így nem foghatta a kezében az Érdi antológiát, mivel az 1984. a költészet napján jelent meg. Czine Mihály így méltatja a könyvet:” Ez az antológia Érdet felrajzolja a magyar irodalom térképére, beírja a magyar költői földrajzba.”
Az Előszóból melyet Mógor Béla Érd Város tanácselnöke írt a következő sorokat emelném ki:” Régóta tudjuk: a fél évszázada itt letelepedett Csuka Zoltán neve úgy forrt eggyé Érdligettel, mint Kazinczy Ferenc neve Széphalommal, vagy Móricz Zsigmondé Leányfaluval. Csuka Zoltán – bár nagyon várta – nem érte meg e könyv megjelenését, így most emléke előtt is tisztelgünk.”
A Tiéd a táj című Érdi antológia 1984-ben, 3000 példányban jelent meg, az Országos Széchényi Könyvtár házinyomdájában nyomtatták. Lektorálta: Czine Mihály és Molnár Zsolt, fotókat készítette Hancsovszki János, válogatta és szerkesztette Harmat Béla.
A következő nevek olvashatók az antológiában: Balázs Dénes, Bella István, Bíró András, Brodarics István, Csermelyi Sándor, Csuka Zoltán, Domonkos Béla, Eisemann György, Enrődy János, Eőry Emil. Erdélyi József, Farkas Ilona, Fekete Lajos, Gáboriné Csánk Vera, Gesztelyi László, Josip Gujas-Dzuretin, Hancsovszki János, Harmat Béla, Jehoda János, Jovicza Ignác, Karinthy Frigyes, Karsch Manfred, Kelényi István, Kerékgyártó Erzsébet, Kereskényi Gyula, Kéry Mihály, Kunszabó Ferenc, Major Árvácska, Mogyorósi Erika, Ratkó József, Rozanits Tibor, Szabó Lőrinc, Szepes Gyula, Törő István, Varsányi Pál. Vincze Lajos, Virág Benedek. Wellner Albert, Zsirai László.
Az érdiek írásai, alkotásai és az Érdről szóló írások, illusztrációk gyűjteményét tartalmazza az antológia. A 62. oldalon Wellnert Albert: Csuka Zoltánnak (linómetszete) aztán következnek Csuka Zoltán költeményei a következő sorrendben: A nagy malomban, Mint cinkosok, Tavaszi üzem, Nyár,975, Látomás, Öreg fiú szerelme, Együtt a diófámmal, A múzsa üzenete versével zárul a 73. oldal.
Ez az antológia magán viseli a város nemes irodalmi hagyományait, és ugyanakkor vidékiességének kétségtelen jeleit is. Semmilyen vonatkozásban nem maradt hatástalan a környezet, amelyben megszületett, már azáltal is, hogy szerzőinek jelentős része itt és a környéken élt. Olyan művek is vannak az antológiában, melyek Érdről szólnak, de alkotóik nem éltek Érden, Ratkó József, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc és Erdélyi József, de hatással volt rájuk Érd és írtak róla.
Az antológia szerkesztője kiváló munkát végzet és Csuka Zoltánnak csak versei jelentek meg az antológiában, de köztudott volt róla, hogy a délszláv irodalom fordítója.
Csuka Zoltán az érdi évei alatt teljesedett ki a műfordításokban így Érd összekötő szerepet töltött be a hazai és a délszláv irodalom között, most születésének a 125. évfordulójának alkalmából erre is emlékeznünk kell.
Feketegyarmati Sándor