Mesélő Érd
Az lenne igazán jó, ha mesélne Érd, a mondák a valóság törvényeinek legáltalánosítottabb formájában a felidézett múlt időszakaival mintegy múzeumi tárló alatt vallana a történtekről az emberek kapcsolatairól. Ha megszólalhatnának a kövek, kavicsok, az érdi ősi föld, regélő szikladarabok, ők a múlt tanúi, a tegnapok hallgatagon beszélő igazi krónikásai. Irodalmi délutáni meghívásra érkeztek Aradról a Tóth Árpád Irodalmi Kör két tagja Regéczy Szabina Perle az irodalmi kör elnöke és Kiss Anna. Sohasem jártak még Érden kérésük az volt, a Katica cukrászdában lévő irodalmi találkozó után, szeretnének a város értékeiből megismerni, ha csak villanásnyira is valamit. Lipkáné Vakula Mária a Képzőművészek Érdi Közösségének tagja felajánlotta, hogy személygépkocsijával, mindent nem, de azért néhány nevezetességet sötétedésig meg tudnak nézni. A Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítójának a segítségével el is indultak, elsőként a minaretet, onnan elsétálva a Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália barokk kápolnát nézték meg, ami1734-ben épült a nagy pestis alkalmával. A még megmaradt római vagyis a limes utat és a II. Lajos emlékművet, valamint a kastély helyén a KALOT-emlékművet aztán a Szent Walburga szobrát melyet a XVIII. században állítatott Illésházy János. A Szent Mihály Római Katolikus templomot, kertjében Bogner Mária Margit vizitációs nővér sírját és Domonkos Béla szobrász által készített egész alakos szobrát, valamint Nepomuki Szent János szobrát, melyet 1998-ban restaurálták. A Magyar Földrajzi Múzeum kertjében a szobor parkot csodálták meg, az egész alakos Balázs Dénes a múzeum megalapítójának a szobrával. Eőry Emil: Életfa című alkotását, a geszthelyi házat a mostani városi galériát a Harangjátékot, a Batthyány Fülöp mellszobrát Friedrich Ferenc Gólem szobrát vagyis az 1956-os emlékművét. Megelégedéssel könyvelték el, az Aradi vértanuk szobrát és a Kossuth szobrot a Református Templom kertjében. Ez Érdnek egy darabkája, az aradiak elfáradtak ekkor Lipkáné Vakula Mária az aranyszínű sárga autójával Érdligetre suhant és leparkolt a Szegfő utca 42 sarkán a Pesaro Pizzéria és Étterem előtt. Talán nyolc óra is elmúlt, de még érződött a június fülledt forrósága és a kerthelyiségben foglaltak helyett, még sokan falatoztak, kortyolták vagy szívószálon át nyelték a citrus vagy gyümölcsízű üdítőt. Rendeltek és beszélgettek az érdi és aradi irodalmi életről az esetleges rendszeres találkozásokról, a Nap már nyugovóra tért, a lampionok jelezték a nyári este homályát mikor beültek az aranyszínű mesélő szárnyaló automobilba és láthatták az aradiak a Kutyavári romot és a Regina Mundi Ciszterci Nővérek Apátságát. Büki Attila: Istendícsérők című könyvében részletesen ír az ott élő ciszterci apácák életéről. A csillagos éjszakában álmodtak az aradiak, mesélt Érd az ország egyetlen földrajzi múzeumáról, s talán hallották az erdőzúgását, ami volt nem is olyan régen azon a helyen ahol most éppen pihentek. Hetek, hónapok múlva, talán még fognak emlékezni a mesélő Érdre, talán hírét viszik, hogy itt is élnek irodalmat kedvelők, képzőművészek és vannak irodalmi körök, meg Képzőművészek Érdi Közössége, meg van történelmi múltja nem is akármilyen, meg természeti kincsei. Az aradiaknak gondolom ami megmarad emlékezetükben az aradi vértanúk emlékmű. Melyet dr. Király Pál és a gyülekezet adományából a Kálvin téri református templom kertjében avatták fel az 1848-49. évi szabadságharc aradi vértanúinak emlékére, egyedi az alkotás egy gyertyát ábrázoló emlékmű melyen a 13 aradi vértanú és a kivégzett miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos domborművei láthatók. A művész alkotása akkor az országban egyedülálló módon együttesen ábrázolta az aradi mártírokat és a kivégzett miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost. Az emlékművet Szilasi László műköves adományként készítette el. Domonkos Béla szobrász alkotása 1996. óta áll Érden a református templom kertben. Talán emlékezni fognak Csuka Zoltánra is nem csak mint műfordítóra, hanem mint költőre is, mert az Aradon megjelenő Geniusban jelentek meg versei. Arató Endrétől a következő sorokat emelném ki melyet Csuka Zoltán költőről és verseiről írt:” Csuka pátosza azonban egészen egyéni zamatú, valami a kálvinista prédikátor lendületéből, nyakasságából, de álmélkodó szeretet is, testvéri ölelés is, a világ fundamentumaiban való mély begyökerezettség. Valami univerzális természetérzést adnak versei: egy ő a tenger hullámaival, az áldott fekete föld hullámaival, a világot betöltő rádióhullámok átfolynak rajta, a repülőgépek elúsznak tenyerei alatt, együtt fut a robogó expresszekkel s ha kell, ott van a vajudó proletárasszony ágya mellett is. Miden dolgok utai valami különös ízű spektrumban oldódnak fel Csuka verseiben.”
Remélem az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör Érden járt két tagja emlékezni fog az érdi szépségekre értékekre, Baka Györgyi költőre aki szeretettel ölelte át őket és örömmel vette meghívásukat és megígérte elmegy Aradra, találkozni a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjaival.
Mesél Érd, regél legendákat, s akik itt megfordulnak néha-néha álmodnak róla, ki ezt ki azt de remélem valami szépet.
Feketegyarmati Sándor