Emlékeztünk Csuka Zoltánra
Az érdi Katica cukrászdában az őszi délelőttön 2026.09.22. délelőtt 10 órakor emlékezni gyűltünk össze a Csuka Zoltán Olvasó Kör meghívására, vendégük Harmat Béla a Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaság egyik alapítója és a Csermely Érdi Irodalmi Folyóirat szerkesztője, közösen Habos Lászlóval.
Csuka Zoltán 125. születési évfordulójára emlékeztünk vendégünkkel, aki személyesen ismerte a József Attila díjas költőt, műfordítót, irodalmi lapok alapítóját, szerkesztőjét, irodalomszervezőt. A Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítója pár mondatban kiemelte Csuka Zoltán munkásságát idézet a Bertha Bulcsunak adott interjúból: ” megalapítom ebben a házban a Jószomszédság Könyvtárát. Kibővíttetem majd, s minden könyv idekerül, ami a szomszédos délszláv népek irodalmából magyarul megjelent, plusz ami a magyar irodalomból ott megjelent. Képeket, festményeket is szeretnék kiállítani ebben a házban. Tudod, mi lesz itt? Zarándokhely… Ezt nem én mondom, hanem tavaly nyáron az újvidéki szerb Matica elnöke, Mladen Leskovac. Példát mutatunk…Régóta foglalkoztat ez a gondolat, de amikor 1970-ben az újvidéki Matica székházában ezek a szavak elhangzottak, véglegessé érett az elhatározásom.”
1976.09.25-én ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit Érdligeten a Sárd utca 35-ben a Jószomszédság Könyvtára.
Hornyik Miklósnak adott interjúból a következőket emelném ki: „ A Szép versekből, a Szocialista költők antológiájából rendre kimaradnak a verseim, pedig publikálok annyit és talán olyan értékű verset is, mint az antológiák szerzői.” Aztán kifejti, hogy mit érez:” Sohasem tartoztam egyetlen baráti körhöz, egyetlen csoportosuláshoz, klikkhez sem, talán emiatt is feledkeznek meg rólam mint költőről a szerkesztők.”
A nyilatkozata után az 1976 és 1978-as Szép versek antológiákban közölnek tőle verset.
Sajnos 1984-ben a magyar költészet napján megjelenő Tiéd a táj című érdi antológiát már nem veheti kezébe, mert 1984.március 23-án elhunyt. Az antológiát Harmat Béla szerkesztette, aki megírta a Csuka Zoltán bibliográfiáját, akinek 1977-ben az Ifjúsági Magazinban megjelenik nap mint nap, Csuka Zoltánnak című verse. Országos és megyei napilapokban, folyóiratokban, antológiákban jelennek meg versei, tucatnyi recenzió, számos dolgozat. Csuka Zoltán és Pável Ágoston ballada fordításainak recepciójához. In.: Irodalomtörténeti tanulmányok. Szentendre, 1989.
Múlt és jövő között: Kilencven éve született Csuka Zoltán. Írások, versek. Érd, 1991. (bev. és tan.).
Csuka Zoltán és Pável Ágoston balladafordításainak recepciójához. Érd, 2001.
Csuka Zoltán: Egy égbolt alatt (társszerk. és utószó) Érd, 2001.
Eőry Emil. (katalógus). Érd, 2001. (előszó)
Wegenast Róbert. (katalógus). Érd, 2001. (előszó)
Érdi Kaszinó szerk. 1990. Érdi Újság könyvek (sorozatszerk.)
Zengő ércek (Az érdi keresztény költészet antológiája, Érd 2022),
Érdi Passió. Érd 2024, és most 2026-ban a szerző születésének 75. évében Harmat Béla: P. mester előélete című verses kötete, M. Nagy Péter fotóival.
Ezek után átadta a szót Harmat Bélának a Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaság alapítójának, aki személyesen ismerte Csuka Zoltánt és megkérte beszéljen a költőről, műfordítóról, annak személyiségéről, egyéniségéről, ismeretségükről.
Harmat Béla, két markáns korszakra osztja Csuka Zoltán munkásságát a korai költészetét 1920-tól 1933-ig ezek vajdasági évei vagyis az avantgárd, expresszionista stílusban írt versei elsősorban ide sorolhatók. Hozzáteszi azt is az tény, hogy Zichyfalván (ma Plandiste)született 1901 szeptember 22-én, ami akkor Magyarországhoz tartozott, de mivel édesapja pénzügyőr, emiatt elég sokat költözködtek, így alig-alig emlékszik Zichyfalvára, annál inkább Óbecsére, Szabadkára, de akit ez érdekel az a „ Mert vén Szabadka áldalak” Csuka Zoltán által írt könyvből részletesen elolvashatja. Kosztolányi Árpád a hajdani szabadkai főgimnázium igazgató iskolájába járt, akiről tudjuk, hogy Kosztolányi Dezső író édesapja volt. Czine Mihály irodalomtörténész írja róla, hogy az avantgard irányzatból, költészete kihagyhatatlan. Kassák Lajos említjük elsősorban, de amit ő képviselt Bécsben, azt Csuka Zoltán a Vajdaságban hozta létre. Trianon előtt már tervezi, hogy Párizsba megy, de az akkor éppen Szerb-Horváth-Szlovén Királyságig jut, vizumot akar igényelni, de ez időbe telik, emigránsként van jelen, de mégsem idegen, hiszen ismeri Újvidéket, állampolgárságot nem kér, marad magyar állampolgár, ekkor érez rá az egymásrautaltságra, a kissebségi érzésre és úgy érzi a vajdasági magyar szellemi életnek szüksége van rá. Lapokat kezd alapítani és szerkeszteni majd Balázs G. Árpáddal olvasótoborzásba kezd és megalapítják a Vajdasági Galériát, a cikkeket Csuka Zoltán írta, a rajzokat a riport alanyokról Balázs G. Árpád készítette, majd a Kéve címmel a vajdasági magyar költők első antológiáját jelenteti meg. Találkozik Szenteleky Kornéllal igazi barátság köttetik kettőjük között és együtt szerkesztik a Vajdasági Írást aztán 1932-ben útjára indítják a Kalangya című lapot. Közben kötetei jelentek meg az Utak, Megyünk, Fundamentum. Sok mindent lehetne még mondani de itt is ajánlani tudom Az idő mérlegén című könyvet, amely 75 éves korában jelenik meg és Czine Mihály az első ötven oldalon összefoglalja Csuka Zoltán munkássággát. és majdnem 600 oldalon pedig versei vannak.
Korszakának második szakasza 1933-től kezdődik. Molnár Farkas építész mérnök barátját már 1931-ben megbízza, hogy Budapesthez közel vásároljon egy saroktelket és építsen rá egy lakóházat. Érdligeten ez meg is valósul és 1933-ban a Bauhaus stílusú házba költözik be, rá egy évre 1934.10.14-én megházasodik feleségül veszi Schuber Editet, de ők már Pécset találkoztak az ismeretség régi keletű. Egy támogató házastársról van szó mindig mellette állt és neki is jelent meg két könyve ezek mese könyvek. Csuka Zoltán már 1933-ban létrehozza a Láthatár című folyóiratot, ami 1944-ig marad meg. A Láthatár a Duna menti népek összefogását szorgalmazta. Szellemi hidat akart építeni a szerb, horvát, szlovén, szlovák, román népekkel. De második világháború miatt nem minden Csuka Zoltán elgondolása szerint történt. 1947-ben lefordítja Ivo Andric: Híd a Drinán című regényét. Kivételes érzékkel választotta ki azokat a délszláv műveket, amelyek később klasszikussá váltak. Ő fordította magyarra Petar Petrović Njegoš :Hegyek koszorúja című művét. Kései verseiben egyre erősebben jelent meg pacifizmusa, a szabadság és a népek közötti testvériség eszménye. Pályáját súlyosan megtörte a történelem. A magyar–jugoszláv kapcsolatok megromlása után a Rajk-per kapcsán letartóztatják 15 évre és ebből öt évig van börtönben. koholt vádak alapján. Börtön éveiről nem beszélt. Ezekben, az évtizedekben költőként is háttérbe szorult, miközben műfordítóként maradandót alkotott. Kései verseiben egyre erősebben jelent meg pacifizmusa, a szabadság és a népek közötti testvériség eszménye. Utolsó verses kötete 1983-ban jelent meg Bizonyságul címmel és a Református Zsinat Iroda Sajtóosztálya adta ki.
Csuka Zoltán költőt a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban jártakor láttam láttuk, én azt is tudtam, hogy a Sárd utca 45-ben lakik. Személyes ismeretségem akkor történt mikor Budapesten a Kosztolányi Dezső téren késő este felszálltam a buszra és egy nagy bőrönddel ott ült Csuka Zoltán is. Érdligeten ahol leszállt én is leszálltam és felajánlottam segítségemet, hiszen huszonéves voltam. Szabadkozott, de végül megengedte és megtudtam tőle, hogy éppen Belgrádban volt, meghívott egy kávéra megbeszéltük az időpontot. Aztán innentől rendszeresen bejártam hozzá, beszéltünk költészetről, megtudtam tőle, hogy a Jószomszédság Könyvtára létrehozásán gondolkodik. Azt szerette volna, valamennyi délszlávnyelvből magyarra fordított mű helyet kapjon a könyvtárban, függetlenül attól, hogy ő ültette-e át magyarra. Saját kéziratainak és hagyatékának gondozását is egy fiatal könyvtárosra akarta bízni. Úgy gondolta, hogy személyemben olyan munkatársat lát, akinek továbbadhatja tudását és tapasztalatait. Ekkor én már az érdi művelődésiház munkatársa voltam. Sokszor jártam nála, beszélgettem vele. Egy nagyon tisztelet tudó ember volt, ahova meghívták oda mindig elment, pontos volt, nem szeretet elkésni. Mindig otthon is olyan öltözetben volt, mintha készülne menni valahova, mindig hordott nyakkendőt én legalábbis így emlékszem. Reggel favágással kezdte a napját, aztán a kávé elkészítése az külön ceremónia volt nála egy kis rézedényben készítette. Aztán oda ült az írógépe elé és délig írt. Ebéd után lepihent. A felesége addig letisztázta a hibákat kijavította, vagy elütéseket ez nagy segítség volt, hiszen akkor még nem volt számítógép. Délután újból feldarabolt néhány fát és aztán olvasott. Vasárnaponként elmentem hozzá, átkísértem az érdligeti református templomba, botot sohasem használt, mindig kihúzott derékkal felemelt fővel közlekedett. Az 1920-ban Pécset kiadott Mese az orgonakirályfiról és egyéb mesék című könyvét is láttam, amit most csillagászati áron próbál a tulajdonosa eladni.
Arra kértem Harmat Bélát a Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaság alapítóját, hogy saját munkásságáról is szóljon, hiszen eddig minden meghívott vendég saját magáról is beszélt.
Harmat Béla törzsgyökeres érdi, nemcsak Csuka Zoltánt, hanem számos Érden élő, költőt, írót, képzőművészt ismert és ismer. Érd kulturális életét, történelmét, hagyományait, szokásait nagyon jól ismeri hiszen Érd Város Önkormányzatának első demokratikusan megválasztott első polgármestere volt 1990-2003 között. 1977-től jelennek meg publikációi országos és megyei napilapokban, folyóiratokban mind versek mind átíratok, tanulmányok, tucatnyi recenzió. Csuka Zoltánról a bibliográfiát közel 1500 adatot tartalmazó anyagot, is ő készítette. 2026-ban közelgő 75. születésnapja alkalmából megjelent Harmat Béla: P. mester előélete című kötete a fotókat M. Péter készítette.Varga Hajdu István volt tanárának két grafikája, valamint 18 átírat, ugyanis horvátból fordította őket. Vukov, Petar vajdasági horvát író, költő, kritikus, műfordító, Dekic-Bodoljas magyarországi horvát irodalmár, költő, műfordító, újságíró és Gujas-Dzuretin, Josip magyarországi horvát költő verseit olvashatjuk magyarul Harmat Béla tolmácsolásában vagy ahogyan ő fogalmaz átiratában.
A Magyar Nemzeti Írószövetség Tagja Harmat Béla aki a következőképpen fogalmaz: „A vers fogalmát sokféleképpen meghatározták. Nekem a képekben való gondolkodást és cselekvést, a hangokkal és a természeti jelenségekkel való kapcsolatot jelenti. Az élmény a legfontosabb, mert az maga az élet.”
Az érdi Katica cukrászda vezetőjének köszönjük, hogy helyet biztosított számunkra a kedves és szeretet teljes kiszolgálást.
Nagy tapssal zárult a Csuka Zoltánról való emlékezés és egyben a közelgő születésnapját ünneplő Harmat Bélának a Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaság alapítójának is szólt a szívet melengető taps.
Feketegyarmati Sándor