Csuka Zoltán 125
Minden évben Érden szeptember 22-én megemlékeznek Csuka Zoltán költőről, műfordítóról, irodalmi lapok alapítójáról, szerkesztőről, irodalomszervezőről. Első éves gimnazista voltam Aradon, Ficzay Dénes tanárom meghívott a Ioan Slavici könyvesüzletbe, ugyanis Franyó Zoltán író, műfordító, szerkesztő Genius-Új Genius 1924-1925 antológiáját ott lehetet megvenni és dedikáltatni.1976 január 20-án zsúfolásig megtelt a könyvesüzlet, bizony még az utcán is álldogáltak. Ficzay Dénes tanárbácsi észrevett, tudta, hogy kollégista vagyok és mikor a dedikálásra került a sor, hangosan kérte a dedikálásra várakozókat, hogy engem engedjenek előre így aztán az akkor már 89. évébe lépő költő a következőket írta:” Kiss Sanyinak szívbéli barátomnak. Franyó Zoltán, „ Kedves tanárom még a Művelődés akkori szerkesztőjével is aláíratta Kovács Jánossal és Seidner Imre újságíró, költővel is. Aztán kikísért és a kollégiumban az 55.oldalon: olvashattam Csuka Zoltán: Hites sorok a gyermekekhez című versét. Semmit sem tudta róla és a vers is azért került az érdeklődésem terébe mert benne volt az a szó gyermekekhez. Aztán majd az 1980-as évek közepén megismertem egy érdi lányt és tőle már elég sok mindent hallottam Csuka Zoltánról. A sors úgy hozta Érdre kerültem, az érdi lány a párom lett. Óriási álmaim, terveim voltak, hogy a Zerindi Olosz Lajos Irodalmi Kört, meg az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kört elhozom Érdre és az ittenieket meg Aradra és Zerindre. Kiderült Érden akkor még nem volt működő irodalmi kör. Ettől függetlenül elhatároztam Érd kincseit megakarom ismerni, ha jönnek hozzám barátaim tudjam nekik megmutatni. Egy nagyon gazdag kincsesláda tárult elém. Bizony minden évben megemlékeznek Érden Csuka Zoltán születési évfordulójáról. Azt is megtudtam, hogy Harmat Béla az, aki személyesen nagyon jól ismerte Csuka Zoltánt. 1989.03.15-én egy nagyszerű ünnepi műsort láttam, Mogyorósi Erika mondott verset és amit ma is tisztán látok magam előtt egy fehéring nagygallérral, olyan Petőfies öltözetben Harmat Béla óriási hévvel Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versét zengi, de úgy, hogy most mikor gépelem e sorokat, hevesebben ver a szívem. Banner Zoltánt Petőfi a hídon című műsorában hallottam élőben úgy verset szavalni arra is azóta is emlékszem, mert olyan elemi lélekbemászó hatást gyakorolt rám pedig rég volt talán 1973-ban a feketegyarmati kultúrházban. Szeretem volna beszélni Harmat Bélával, de hamarosan polgármester lett és így aztán lekerült a saját tervemből ez, mivel tisztelem becsülöm a vezető tisztségben lévőket, bárki is legyen az és az én ügyem egy város vezetéséhez képest mellőzhető. Csuka Zoltán munkássága, élete, írásai és a róla szóló írások is érdekeltek. Mikor a következő sorokat olvastam meg melengette a szívemet:” S ha nincs is szüksége prókátorra, annyit hadd mondjak el időállósága igazolására, hogy a Hites sorok a gyermekekhez című verse még 1924-ben jelent meg Aradon a Géniusban, de később egyetlen könyvébe sem került bele. Ötvennégy évvel később a Kortársbeli közlését már követte a Szép versek 1978.közé beválogatása is.)” írta Harmat Béla. Aztán dr.Tállay Katalinnak köszönhetően létrejött a Poly-Art Alapítvány majd az IRKA, Mód Lajosné Gyetkó Zsuzsannának és Rendik Zsuzsannának köszönhetően. Daróczi Lajosné és a Habos László páros az IRKA klubot az érdi kulturális élet meghatározó tényezőjévé emeli. Beindul Érden a kulturális élet, Bálint Imre kezdeményezésére létrejön a Képzőművészek Érdi Közössége, (KÉK) aztán Szabó Aida a Szárnyaló Sólymok Haiku Csoportját és Habos László a Temesi Éva Irodalmi Kört, hozzák létre mindezeket összefogja a Poly-Art Alapítvány, melyet dr.Tállay Katalin halála után Somfai István tanár úr fogott össze. A Csermelyi Sándor Irodalmi Asztaltársaság és a Csermely Érdi Irodalmi Folyóirat alapítói és szerkesztői, Habos László és Harmat Béla. Van már Érden kulturális élet.
Csuka Zoltán születésnek 125. évfordulójára egy nagyszerű ötlet valósult meg együttműködésben:
Kaffa Kávéház és Csuka Zoltán Városi Könyvtár eseménye
Idén lenne 125 éves Csuka Zoltán író és délszláv műfordító, akinek nevét városi könyvtárunk is őrzi. E jeles évforduló alkalmából a Szepes Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtárral közösen egy igazán különleges meglepetéssel készültünk.
Megálmodtunk egy limitált kávékülönlegességet, amelyet a délszláv édesség, a trileçe ihletett. Ebből született karamellás-vaníliás desszertkávénk, lágy sűrített tejes krémréteggel a tetején.
A kávé mellé pedig ajánljuk diós-ropogós Csuka szeletünket is – gazdag diós ízvilága talán még magát a névadót is elvarázsolná.
És van még egy különlegesség!
Ha elvitelre kérik a Trileçe-lattét, egy erre az alkalomra készült, egyedi Csuka-dizájnú pohárban kapják.
Keressék a Csuka-különlegességeket kávéházunkban 2026. szeptember 22-től!
Egy kis helyi történelem.
Egy kis édesség.
Egy jó kávé.
Így is lehet és ami nagy öröm számomra, hogy a Kaffa Kávéház dolgozói fiatalok és lelkesedéssel vállalták a feladatot, hogy Csuka Zoltán 125.születési évfordulója, olyan legyen, mint amilyen még nem volt.
2026.09.23-án délután kettő órakor Érd Megyei Jogú Város polgármestere Csőzik László méltatta Csuka Zoltán költő, műfordító munkásságát. Utána Harmat Béla a Csermelyi Sándor Irodalmi Asztal társaság alapítója, aki személyesen ismerte a József Attila díjas, Jugoszláv PEN Club, és a Nemzetközi műfordítói életműdíjas Csuka Zoltánt, kiemelte kitartását, munkabírását, béke iránti szeretetét, valamint megemlítette, hogy egy 300 oldalas kézirat vár kiadásra, melyet dr. Páll Sándor gyűjtött össze és ezzel kiegészülve még teljesebbé válik az életmű. Az önkormányzat, a városi intézmények és az irodalmi közösségek képviselői elhelyezték a sírnál kegyeleti virágaikat.
Daróczi Lajosné az IRKA vezetője Csuka Zoltán : Szeptember című költeményét mondta el.
Délután négy órakor a program a Hivatalnok utcai Csuka Zoltán városi könyvtárban folytatódott. Az állófogadáson Bögöthy Ádám a nagyon ismert jazzbőgős most gitáron játszott és társa Ördögh Krisztián pedig szaxofonozott a zenei előadás alatt Csuka Zoltán emléktárgyait, relikviáit melyet kiállítottak lehetet megtekinteni. Bögöthy Ádám Budapesten a Ráday utcai Jedermann Kávézóban is szokott játszani. A Jedermannt a legendás budapesti gasztronóm és muzsikus, Hans van Vliet alapította 2010-ben. A Jedermann azzal a céllal indult, hogy olyan teret hozzon létre, ahol a jazz, a kultúra egyéb területei és a kocsma jó hangulatban találhat egymásra. Sosem volt profitorientált vállalkozás, lehetőségei szerint sokkal inkább amolyan apró hiánypótló és szolid mecenatúraszerepet tölt be a budapesti jazzéletben. Arra gondoltam, biztosan azért lett felkérve Bögöthy Ádám mivel játszik a Jedermannban. Ugyanis Csuka Zoltán 1933-ban a Láthatár I/3 (1933.december.7.) kritikát ír Wass Albert gróf pacifista kórusdrámája Marosvásárhelyen címmel. Csuka Zoltán a Jedermann 1933-as margitszigeti előadásával hasonlítja össze Wass kórusdrámáját, melyben Dienes Valéria rendező a színpadi cselekményt mozgáskórussal tette látványossá. Mielőtt megkapta volna a szót dr. Horváth Futó Hargita az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, kutatója és tanszékvezető-helyettese. előtte Daróczi Lajosné az IRKA vezetője Csuka Zoltán: Szerelmes Pécs című versét mondta el.
Délután öt órától dr. Horváth Futó Hargita, az Újvidéki Egyetem Bölcsésztudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója és kutatója Csuka Zoltán kevésbé ismert kritikusi munkáját mutatta be. Mihajlo Szoszcsenko: Így nevet Oroszország című művéről többek között a következőket írja Csuka Zoltán kritikájában: ”Az orosz nagyvárosok kisembereit, a gyökértelenül ide-oda lebegő, talajvesztett kispolgárt szereti legjobban megrajzolni, az entelleküelek furcsa, esetlen alakjait, ahogyan belehelyezkedtek az új társadalmi rendbe, félszegen és balogul, mint a magát otthon nem érző ember vendégségben a szék peremére ül le. De nem kíméli a burzsoámentalitással telített proletárt sem, nem a bürokráciát, amelyek mind, mind nevetségessé válnak a tolla hegyén, és mindezt úgy írja meg, hogy a tendencia egészen messze van, legfeljebb halvány árnyékát érezzük a sorok között.” Ezek után részletesen foglalkozott Gion Nándor Virágos katona című regényéről írt kritikájával is. Kihangsúlyozta azt is, hogy kutató munkájában nagy segítségére volt Harmat Béla , Csuka Zoltánról írt bibliográfiája.
Csuka Zoltán 125. születési évfordulójára a Szepes Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtára a Hivatalnok utcai Csuka Zoltán Városi Könyvtár színvonalas változatos emlékezetes programmal lepte meg az emlékezőket.
Feketegyarmati Sándor