Jókai Mór Nagyzerinden és Aradon

Összes megtekintés: 130 

Jókai Mór Komáromban született 1825.február 18-án, Jókay Móricz néven anyakönyvezték, Petőfi Sándor tanácsára az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használja, aztán 1848. március 15. után az y-t felcseréli az i-vel mert eldöntötte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyével. Jókai Mór írót világszerte nagy elismeréssel fogadják és elismerik munkásságát. 2018 óta a Magyar Írószövetség kezdeményezésére február 18-a Jókai Mór születésnapján ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját. Nagyszüleim, szüleim Jókai Mór alkotásait olvasták szerették, így én is már alsó tagozatos koromban olvastam tőle. Csanádi János tanárom a Zerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör elnöke és Fazekas József tanárom akik Nagyzerind és  Feketegyarmat történelmi és kulturális értékeit gyűjtötték, sok érdekes történetet mondtak el, ezzel is tudatosítva bennünk, hogy a szülőföldnek szeretete, annak történelmi múltja, hagyományai, kulturális életének ismerete nagyon fontos, hiszen így lesz egy erős alapunk melyre tudunk építkezni. Tanáraimtól hallottam, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a nagyzerindi templom körüli egyik ház padlásán bújt el Jókai Mór egy éjszakára és mint tudjuk megmenekült, ebben nagy szerepe volt Laborfalvi Rózának is. Nagyzerinden Kiss Ernő tábornok is járt még elfogása előtt, de sajnos őt Aradon 1849.október 6-án kivégeztek. Csanádi János tanárom „Eleinkről szól a fáma” című könyvében „A Feszty-csoda rejtélyei” című írásában ír Jókai Mórról, és Laborfalvi Rózáról. Eredeti nevén Benke Judit Miskolcon született 1817.04.08-án a székely származású laborfalvi Benke család sarja és felveszi a Laborfalvi Róza nevet. Színésznő lesz és az ismert színésztől Lendvay Mártontól házasságon kívül születik egy kislánya. Mikor Jókai Mórral megismerkedik lánya már 12 éves. Laborfalvi Róza és Jókai Mór egybekelnek, Róza lányának gyermeke születik, sajnos 25 évesen elhunyt és a Jókai házaspár a kisunokát örökbe fogadja, nevére íratja és méltó nevelésben részesíti, középfokú tanulmányai után a müncheni felsőakadémián tanul, majd feleségül veszi Feszty Árpád, általa lett Jókai Mór Feszty Árpád apósa. Az Irodalmi Közlemények 1961.65.évf.4. füzet-ben Ficzay Dénes az aradi középiskola magyarirodalom szakos tanárának jelent meg írása Jókai Aradon 1890-ben címmel. Sajnos 1890.október 6-án az aradi vértanúk szobrának leleplezésénél nem tudott megjeleni betegsége miatt Jókai mór. 1890.december 6-án volt Aradon, Salacz Gyula polgármester kíséretében megtekintette az aradi Szabadság-szobor Zala György szobrász alkotását. Ebéd után elment a vesztőhelyre, az aradi várba és több iskolába. Az aradi Kölcsey Egyesületben december 7-én délután a városháza tanácstermében olvasott fel Az aradi hősök című drámájából. Az aradi Kölcsey Egyesület 1881-ben alakult és hivatalosan 1882.január 22-én alakult közművelődési egyesületté. A nagyzerindi születésű Tabajdi Károly is az alapító tagok között volt és haláláig elnöke is volt az aradi Kölcsey Egyesületnek. Jókai Mórt tiszteletbeli tagnak választották be az aradi Kölcsey Egyesületbe. Tabajdi Károly Nagyzerinden született 1833.11.10-én és 1886 10.07-én hunyt el. Nagyzerinden az általános iskola Fazekas József tanár indítványozására felvette Tabajdi Károly  nevét  2003-ban az iskola falára került a névtábla és a márványtábla a nagyzerindi Kátai Lajos kőfaragó munkája és rajta Brittich Erzsébet plakettje. Jókai Mór jól ismerte Tabajdi Károlyt elismerte munkásságát 1879-ben kinevezik főispánnak és Tabajdi felismeri az etnikai jó együttélés szükségességét, igyekszik feloldani a magyarok és a románok közötti súrlódásokat és ezzel még közelebb kerül egymáshoz az író és Tabajdi Károly. Jókai Mór népszerű, általában pontos adatokkal dolgozott, leghihetetlenebb írásai mögött is történelmi  hitelű esemény rejtőzik. A történeteit úgy írja le, hogy az olvasó  észre sem veszi még azt sem ha legendákkal teli ábrándok világába vezeti őt a nagy romantikus. Gyulai Pál néha keményen bírálja, Bródy Sándor nagy tisztelője, akárcsak Krúdy Gyula. Benedek Marcell, Benedek Elek fia a következőket írja róla 1928-ban  a Délszigetében:” Nem szabad mesemondónak nevezni Jókait és aztán egy egészen más műfaj szabályai szerint ledorongolni. Jókai azt tette a népmesével, amit Petőfi a népdallal.”  Jókai Mór történetvezetése végig ellenőrzött, a jeleneteinek van mozgástere, csendje, érezzük, hogy itt valami nagyon megrendítő katartikus esemény történik. Könyveit ma is olvassák, filmeket készítettek regényeiből, mindez azt bizonyítja, hogy bár közeledünk születésének 200-ik évfordulójához, de ő olvasható, olvasóit magával ragadó író még most is, alkotásai rá a tanúk.

Feketegyarmati Sándor

Szólj hozzá!