A RÓMAI SAS LOVAG REND

A RÓMAI SAS LOVAG REND
(ORDO AQUILA ROMANA)

A RÓMAI SAS BIRODALMA ÉS RENDJE TÖRTÉNETE

Róma valójában egy illúzió. Egy olyan demokrácia illúziója, amely sem korábban, sem akkor, sem később nem létezett, és valószínűleg nem is fog létezni.
Nem Róma volt a demokrácia Bölcsője, hanem Athén. Azonban a fénykora mégis inkább Rómának köszönhető.
A római érzést leginkább a nagy szónok, államférfi, író és filozófus Marcus Tullius Cicero szavaival lehet talán a legjobban érzékeltetni. „Róma nem csupán egy földrajzi egység. Rómát nem veszik körül folyók, hegyek, vagy tengerek. Róma valójában nem faj, vér, vagy vallás kérdése: „Róma egy ideál, Róma az emberiség által soha meg nem valósított szabadság és törvény legmagasztosabb megszemélyesítője , azóta, hogy elődeink tízezer évvel ezelőtt leereszkedtek a hegyekből és megtanultak a törvénynek engedelmeskedve közösségben él.”
A Római Birodalom korai szakaszában létrejött a római lovagok közössége, amely elődje Római Sas Lovagrendnek.
A közösség Cicero idejében mintegy két és félezer családot jelentett birodalom-szerte. Őket equitesnek hívták. Ez a létszám a császári időszakra tízezer családra (körülbelül 50 000 főre) nőtt, hangsúlyozva, hogy ez az egész Római Birodalom területére vonatkozik.

A REND NAPJAINKBAN
Mondhatjuk, hogy a Római Birodalom az Európai Unió formájában nem csak de facto, de pro forma is visszaköszön, hiszen az Európai Uniót a Római Szerződés országainak is nevezzük.
A RÓMAI SAS katonai és civil rendjét ( olaszul:Ordo della Aquila Romana) III. Viktor Emmanuel király, Olaszország és Albánia királya, valamint Etiópia császára alapította újra 1942. március 14-én királyi határozattal, annak érdekében, hogy megjutalmazza az arra érdemes külföldi civileket vagy katonákat, akik bátran, önfeláldozóan küzdöttek az örök emberi értékekért.
A szervezet megnevezése: RÓMAI SAS REND.
A Római Sas Rend, bár egy történelmi időszakban és egy erősen ideologizált államban alakult, manapság teljesen független mindenféle politikai mozgalomtól.
A Római Sas Rend az ENSZ által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltak szerint működik.
A Római Sas Rendet újradeklaráló III. Victor Emmanuel olasz , albán király és etióp császár azzal a szándékkal alapította a rendet, hogy elsősorban Róma ügyét szolgáló nem olasz állampolgárok legyenek a tagjai.
Ez de facto azt jelenti, hogy a Római Sas Rend központja változatlanul Róma. Rómában választják a nagymestert és választják a rend elöljáróit. Róma feladata a történelmi örökség feldolgozása, a hagyományok ápolása, a lovagi hierarchia megállapítása.
A Rómán kívüli provinciák birodalommá egyesülve, birodalmi strukturális felépítés alapján építik a nemzetközi sas rendet, a mindenkori Imperium Maius világi és Pontifex Maximus vallási vezető irányítása alatt.
Így a Római Sas Birodalma magába foglalja nem csak azokat az országokat, amelyek hajdanában Rómát jelentették, hanem a világ összes civilizált országát. Mindazokat az országokat, amelyek képesek követni jelenleg vagy a jövőben Róma történelmi eszmeiségét.
Továbbá magába foglalja azokat a szervezeteket és szellemi intézményeket, amelyek leginkább megfelelnek ennek a szellemiségnek.
A Római Sas spirituális birodalmának a struktúrája újra idézi a Római Birodalom közigazgatási, katonai, vallási képét.
A REND JELSZAVA
Potentatem et honor! (Hatalom és dicsőség.)
KÖSZÖNTÉSE: AVE! (Üdvözlégy, légy üdvözölve!

A REND HITVALLÁSA
A rend szelleme szerint a Rend egyetlen tagja sem tagadhat meg soha egy pohár vizet vagy egy szelet kenyeret, vagy egy ruhadarabot a rászorulóktól, mert mindenekelőtt emlékeznünk kell arra, hogy Róma szellemi örökösei vagyunk, a szó mélyebb értelmében, hogy békét nyújtsunk és irányítsuk a sorsot., ahol senki nem rabszolga, mindenki szabadnak születik.
A Rendnek egyre nyitottabbnak kell lennie a világ felé, hogy éljen a világban és ne rejtőzzön egy olyan történelem mögé ami eltűnt a múltban.
A szimbólumok és mítoszok arra buzdítanak, hogy tanuljunk a múltbeli tapasztalatokból és kezdjük meg utazásunkat a haladás és civilizáció szellemében.

PANNÓNIA PROVINCIA

Pannónia 2000 éve több száz éven keresztül része volt a Római Birodalomban, mely egy országon belül tömörítette a latin népeket, a görögöket, a hispánokat, a frankokat, a germánokat, Észak-Afrika, Kis-Ázsia, a Közel-Kelet népeit és más népeket.
A Római Sas Rend Pannónia Provincia tömöríti a hasonló eszméket valló tagokat, akik magyar érintettségűek, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek, melyik vallási közösséghez tartoznak.
Függetlenül attól, hogy milyen a bőrszínük, nemük, koruk, egészségi állapotuk és szexuális identitásuk.
A Rend szoros kapcsolatot alakított ki más lovagrendekkel, elsősorban a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségeinek Szövetségével és a Szuverén Ciprusi Renddel.

A tagok felvétele a Rendhez méltó formában, ünnepélyes keretek között történik.

LOVAGGÁ AVATÁS
Azt a megtiszteltetés ért bennünket, hogy LOVAG BORNEMISZA ATTILA. a Római Sas Rend quaestor priorja, az országos Cserhát Művész Társaság elnöke javasolt bennünket felvételre a lovagrendbe.
Sipos Mari, az Ősfehérvár (ŐsfAlköz) Művészeti Alkotóközösség vezetője, költő, festőművész, idős Vajda Ferenc ősi képzőművész (grafikus, festő és szobrász, Magyar Rekorder)) és jómagam az utóbbi esztendőkben a közművelődés, a kultúra területén végzett áldozatos munkánk elismerésül nyertünk felvételt a Római Sas Lovagrend tagjai közé.
Az ünnepélyes avatási ceremónia 2018. szeptember 14-én, pénteken volt Budapesten a patinás Gellért Hotel különtermében.
Erre meghívtuk az Ősfehérvár Művészeti Alkotóközösség tagjait is, akik szép számmal meg is jelentek az ünnepségen.
Rajtuk kívül a rokonaink is megjelenhettek a ceremónián. Pestrerzsébeti unukahúgaim: Verőcei Gáborné Zsolnai Edit és Vida Béláné Zsolnai Éva, férjével egyetemben eljöttek az ünnepségre.
Az eskütétel után Janus Maximus Imperium Maius et Pontifex Maximus a Római Sas Rend lovagjává avatott bennünket, több társunkkal együtt. Megkaptuk az avatási oklevelet, a római sasos jelvényt, tisztelegtünk a Római Sas Birodalma (Ordo Aquila Romana) zászlaja előtt Egyben kinevezett bennünket quaestornak és beosztott mindhármunkat a Szenátus Kulturális Hivatalába. A továbbiakban itt végezzük kulturális tevékenységünket.
Beleértve természetesen az országos Cserhát Művész Körben és az ŐsfAlközben folytatott közművelődési tevékenységünket is.
Azóta megkaptuk az ünnepi római (bíborszínű) köpenyt, karvédőt, az igazolványt és az új névjegykártyákat is.
Ezt viselhetjük a római sasos rendezvényeken és összejöveteleken. lovagi avatási ceremónián.
Természetes az utóbbi időszakban már jó néhány rendezvényen részt is vettük mindhárman.
A Római Sas Lovagrend következő avatási ceremóniáján 2019. március 1-jén e sorok íróját Janus Maximus, a rend vezetője Quaestor Priorrá (Első Quaestor )léptette elő, Sipos Marival, az Ősfehérvár Alkotóközösség (ŐsfAlköz vezetőjével egyetemben.
A 2019. szeptember 6-ai avatási ünnepségen Sipos Marit Tribunus-szá léptették elő, én pedig kulturális munkámért megkaptam, a vörös bársonyba kötött, nagyméretű Francois Villon verseinek iniciálés, díszes kötetét.
Az idén március 6-án megrendezett budapesti avatási ünnepségen Janus Maximus Imperium Maius et Pontifex Maximus engem is Tribunusz-szá léptetett elő a lovagrendben. Sipos Mari, az Ősfalköz vezetője és Lovag Bornemisza Attila, az országos Cserhát Művész Kör elnöke pedig átvehette a díszes Francois Villon kötetet.

“A RÓMAI SAS LOVAG REND” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!