Válogatott rokonság

Néha úgye elmerengünk, hogy milyenek a mi rokonaink.
Persze őket nem mi válogatjuk össze.
Érdekes, hogy az élet múlásával mennyire meg tud változni a rokonokhoz való hozzáállásunk. Persze itt is vannak a szélsőségek mert akit eleinte se szívleltünk, azt később annál jobban rühellni fogjuk, illetve akivel jól kijöttünk annak társaságát mindig keresni fogjuk.
Jó hogy vannak ők a hozzánk tartozók! Még ha kicsit távoliak is.
Mert ugye ők hordozzák magukban a múltunk foszlányait. Sajnos előfordul olyan eset, amikor egyik szeretett rokonunk, akivel hosszú évekig jó kapcsolatot ápoltunk, váratlanul ellenünk fordul holott mi nem tettünk neki semmi rosszat. Nem először történik ilyen az életben s ez nagyon lélek romboló, amikor a saját rokonunk egy kívülálló személy áskálódó hazugsága miatt lesz elforduló. Nyilván azonnal megkérdőjelezhető ennek a rokonnak a kötődési mélysége.
De valószínűleg az áztató személy kiváló megtévesztéssel bír, amit valamilyen gonosz dolog elérésének céljából művel. Ezért azt gondolom, egészen addig nem szabad mindent elhinni, míg meg nem ismerjük a másik fél oldaláról is az előadott sztorit.
Az aki egyoldalúan ítél, dönt vagy elhisz, az olyan bélyeget aggat a meg nem hallgatott félre, ami karmaként egyszer majd átszáll az ő saját fejére.
( anyósok, apósok, nagybácsik, nagynénik, unokatesók stb, hallgattassék meg a másik fél is!)

Filó Margit

“Válogatott rokonság” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Margit!
    Nagyon jó gondolatokat fogalmaztál meg, rengeteg baj forrása, ha elmarad a párbeszéd.
    De jó lenne mindig mindent őszintén megbeszélni, átbeszélni.
    Szeretettel: gyöngyi

Szólj hozzá!