Nehéz téma?
Hát nem könnyű. Minap hallottam is ilyen történetet. S mivel sokfélék vagyunk, így ezerféleképpen látjuk az élet nagy dolgait. Ilyen a szerelem is.
Ha egy fiatal lány esik szerelembe egy nála jóval idősebb férfival, arra nagyon furcsán néznek. De még arra is, aki élete közepén van és párnak esetleg egy húsz évvel idősebbet választ. De vajon miért van ez így? Lehet, hogy hallottunk olyan esetről, hogy a fiatalabb, nyomós érdekből választotta az idősebb, komoly egzisztenciával rendelkező párt? Lehet.
De miért automatikus rásütni mindenkire ezt a bélyeget? Talán mert aki ítélkezik az soha életében nem járt még hasonló cipőben. Nem érezte azt a különleges törődést, amit egy érettebb, élet tapasztaltabb ember tud nyújtani a fiatalabbnak. Aki már tisztában van vele, hogy milyen érték az élet s tudja, hogy az elmúlt pillanat többé soha nem tér vissza, az meg tudja becsülni az adódó alkalmat és letisztult érzéseit nem fogja vissza. A szeretetben való fürdőzés hihetetlen magaslatokba bírja repíteni az embert. Oda ahová kevesen jutnak el. Az már egy magasabb fokozat, amihez úgy gondolom első sorban felnőni kell.
Fiatalon szinte minden automatikus, sokszor egy legyintéssel elengedik a soha vissza nem térő alkalmat, mert azt gondolják, hogy még nagyon sokszor lesz olyan vagy talán jobb alkalom számukra. Egy érett ember megéli az adott pillanat minden lüktetését és ha ad, akkor mindent ad nem csak úgy sejtet valamit, de nem is ingadozik jobbra – balra. Ő már tudja mit akar és azt biztosan akarja. Ettől fogva nyugodtan meg lehet bízni bennük. Az erős szerelem képes arra, hogy különböző életszakaszban lévő embereket egymás mellé simítson, mert a lélek, mint tudjuk, nem öregszik. Mindenki emlékszik arra, hogy milyen szárnyaló lelkülettel élt fiatal korában, így történhet meg az, hogy a szerelmes ember, még ha idős is, újból gyermeklelkűvé válik.
A minősítéssel nem csak a fiatalabbat bélyegezzük meg, hanem az idősebbtől is elvesszük azt a csodát, hogy újra élje virágkorát!
Nem követnek el ők semmilyen hibát csak talán nem a legjobb időpontban találkoztak, hiszen, ha nem lenne dolguk egymással, akkor lelkük nem vonzotta volna őket egymáshoz.
Az életben semmi nem történik véletlenül, mindennek rendelt ideje van, ezért azt gondolom nem kell meghallanunk az olyan visszhangot, ami megegyezik a világi nézetek moráljával.
Ha felnőtt emberek vagyunk, úgyis arra haladunk, ahonnan szívünk majdan az öröklétbe vonul.
Mindenki tökéletesen tudja, kinél van számára ez a mennyei kapu.
Filó Margó
Végső soron, lehet bekeverni a biztonságtudatot a szerelembe, de hát ez utóbbi egyáltalán nem arról szól. A szerelem nem fog egy gyűrött bőrű roggyant, gyógyszereket szedő, pocakos, rossz leheletű ember iránt lángolni. A szeretet képes kialakulni, de ne tévesszük már össze a kettőt! A húsz év korkülönbség mindig valami komplexus kialakulásának következménye, ahol az egyik fél biztosan támaszkodik, a másik pedig (ki) használ. Igen erős kapocs bír lenni az érdek, ami nem zárja ki azt, hogy szeresse azt, akitől megkaphatja azt, amire éppen igénye van. Szerelemről beszélni lehet, de a szereplők is tudják, hogy a másik fél szeretete, ragaszkodása, kapaszkodása, vagy támaszkodása az, ami összeköti őket.
Kedves Margit!
Igen, ez akár nehéz téma is lehetne…
Talán bennünk van a hiba…könnye(bbe)n ítélkezünk vagy csak a megszokott dolgokhoz ragaszkodunk?
Szeretettel: gyöngyi
Akiket Isten egymásnak teremtett, azokat ember nem választhat el. 💐🌷🌹