Természetvédelmi területeink: A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK

Természetvédelmi területeink
A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK

A nagyfokú városiasodással járó jelenség: az emberek ma már egyre gyakrabban hagyják ott hétvégén és szabadságuk idején a kőrengeteget, a füstös, kormos levegőt, hogy felüdülést nyerjenek a zöld természetben. Éppen ezért hazánkban is nagy súlyt helyeznek a környezetvédelemre.
Az 1961-es természetvédelemről hozott törvényerejű rendelet a legmagasabb természetvédelmi kategóriába sorolta a nemzeti parkokat: a földkerekségen csaknem 16aa-at tartanak számon belőlük.
Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz ,amelyik az első volt, ez a táj is az ember és a természet sok százéves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy, szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és Duna-völgyi löszpartjai.
Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Rámszari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozatosan védettek. A Kiskunsági nemzeti Park Igazgatósága Kecskeméten található.
Megalakulása óta figyelemmel kísérem a Kiskunsági Nemzeti Parkban folyó természetvédelmi tevékenységet. Újságíróként, szerkesztőként volt szerencsém a Kiskunsági Nemzeti Parkban járni az igazgatóság meghívására.
Annak idején dr.Tóth Károly erdőmérnök, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója invitált, hogy látogassak el hozzájuk, fotóriporter kollégámmal együtt. Nos a szíves meghívásnak természetesen eleget is tettünk. A látottakról, tapasztaltakról terjedelmes képes riportban beszámoltunk a Fejér Megyei Hírlap hasábjain.

A Kiskunság a Kárpát-medencének egyik legváltozatosabb földrajzi tája, ahol a legkülönbözőbb természeti értékek találhatóak meg. Ezeket köti csokorba a nemzeti park, hogy megvédje és fenntartsa azokat az elkövetkezendő emberi generáció tanítására és gyönyörködtetésére. Ilyen természeti értékek például: a különböző geomorfológiai képződmények (homokbuckák), homoki növénytársulások, természetes erdőtípusok, alföldi nádasok, tocsogós rétek, Holt-Tisza meder galériaerdővel, szikes tavak rendszere gazdag madárvilággal.


A Kiskunság természeti kincseit nemcsak tudományos leírásokból ismerjük, hanem az elmúlt évszázadok során megénekelték szépségeit és maradandó irodalmi alkotásokban megörökítették e táj nagy szülöttei: Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Nagy Lajos és a „futóhomok” egyik kiváló ismerője, Erdei Ferenc is.
A Kiskunsági Nemzeti Park közigazgatásilag két megyét (Bács-Kiskun, Pest), három járást és 16 községet érint. Úgynevezett „mozaik nemzeti park”, mivel területe egymástól különálló hat tömbből áll. Ezen kívül további hat kisebb-nagyobb természetvédelmi terület kezelését is ellátja a két megyében. Tájvédelmi körzetei: Mártélyi Tájvédelmi Körzet, Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. Kiemelkedő jelentőségű a biológiai értékek génrezervátum jellege.
A Kiskunsági Nemzeti Park védett területei viszonylag érintetlen (ősi) állapotban maradtak, emberi kultúrtevékenységtől mentesek.


A Kiskunsági Nemzeti Park hat területből áll: Lakitelek-Tősedő, Kiskunpuszta (Apaj, híres lótenyészettel), Fülöpszállás-szabadszállási szikes tavak, fülöpházi homokbuckák, alföldi nádasok, rétek, izsáki”Kolon”-tó, Bugac (a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb összefüggő területe).
Az ország legnagyobb tanyás megyéjében, Bács-Kiskunban méltán kap helyet a park természetvédelmi szervezetén belül a kiskunsági tanyavilág is. Az itt megtalálható, népi stílusban épült és rendszeresen karbantartott tanyák legtipikusabb példányait is védetté nyilvánították. Az eredeti pásztorélet és pusztai felszerelések napi használatán túlmenően megtalálható a Bugaci Pásztormúzeum, ahol bemutatják a még megtalálható értékes pásztor ereklyéket, népviseletet.
A Kiskunsági nemzeti Park 530 négyzetkilométeren terül el. Érdemes felkeresni a parkot, családostul ellátogatni ide.
A nemzeti park megközelítése Fejér megyéből: Székesfehérvár-Budapest-Kecskemét az E5-ös számú autópályán. Az ország más részéből pedig értelemszerűen a leginkább megfelelő útvonalon. Budapesttől való átlagos távolsága 120 kilométer. Kecskeméttől pedig 25 kilométer. Vasúton: a Budapest-Kecskemét útvonalon érhető el.

CSATÓ JÓZSEF

“Természetvédelmi területeink: A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. 40 évig éltem ezen a területen. Amikor az ember végignéz a tájon, és a szem csak esetleg egy-egy bárányfelhőn akad meg az égen, az csodálatos. Olyan, mintha az idő megállt volna. Örömmel olvastam az írást! Éva

  2. Végre valaki méltatja,bemutatja a mi csodálatos nemzeti kincsinket,Köszönöm neked ezt a csodás bemutatót,mindeb gyerekünknek tanitani kellene! Tanulják is felületesenmde szeretni nem tanulják meg minek Pénzt kell majd keresni, mert az mozgatja a világot! Ezernyi csodával van tele ez az ország.Nagyon köszönöm neked,hogy erről is írtál szeretettel Lujzi

Szólj hozzá!