Vincze Demeter Juditról 2017-ben a következőket írja Bálint Ábrahám Edit újságírónő, aki részt vett az alkotó kiállítás megnyitóján:” Eszerint a realista ábrázolás nem egyenlő a fényképszerű ábrázolással, hanem a valóságból kiemelt rész önálló életet él és tovább gondolható. Megjelennek a látomások és a nagyon elvont gondolati közlések is, de a reális kifejezési forma is része a munkáinak, évszakok, tájak, városképek bukkannak fel vásznain. Önarcképe énjének őszinte, kitárulkozó vállalása: ez mind én vagyok, nincs titkolni valóm. Tárlata pedig hitet, békességet és reménységet sugall –zárta szavait Majorné Bániczki Julianna.” Az újságírónő nemcsak Majorné Bániczki Julianna a kiállítás megnyitóján elhangzottak beszédéből idéz, hanem a megnyitó előtti pódium beszélgetésről is ír melyet az alkotó a Poly-Art elnökével Somfai Istvánnal folytatott erről így ír Bálint Ábrahám Edit:” A festészethez elsősorban a pasztelltechnika megismerése adta a lendületet, majd a Poly-Art kiállításain való szereplések további bátorítást adtak számára, s azóta folyamatosan képezi magát. Több kurzuson vett részt, legutóbb László Bandy csoportjában tanult, de sok tapasztalatot szerzett alkotótársaitól is a Képzőművészek Érdi Közösségében. Mint mondta, a festészet a legjobb pillanatban érkezett az életébe, mert nemcsak kitölti, hanem teljessé teszi, megszépíti hétköznapjait– vallotta magáról a festmények szerzője.”
2019-ben Kávránné Szedmák Ilonával együtt volt kiállítása melyet Hangyássy Jánosné nyitott meg és M. Nagy Péter újságírótól a következő sorokat emelném ki melyet a tárlat megnyitásáról írt: ”Vincze D. Juditot eddig főleg realisztikus ábrázolásáról ismertük, láttunk most is tájakat, madarakat tőle, de markánsan megjelentek újító – mármint önmagához képest – törekvései is, ahogy ezt Hangyássyné is megállapította. Impresszionista beütésű képein a játékos ecsetkezelés, derűs festőiség, a napfénnyel átitatott színek, elvontabb formák – a figuralitás következetes, legfeljebb másképpen értelmezett megőrzése mellett – jelzik a stílusváltást.”
2021 novemberében a Szociális Gondozó Központ közösségi termében Bereiné Petrik Mária a Szociális Gondozó Központ vezetője és Gecse-Simon Orsolya a Szociális Gondozó Központ szakmai vezetője ötlete alapján Vincze Demeter Judit is kiállíthatta műveit. 2016-ban Bálint Imre a Képzőművészek Érdi Közössége vezetője megálmodott egy kiállítást és az alkotók közül akik úgy gondolták adományként adhattak egy festményt a Szociális Gondozó Központnak az adományozók között ott volt Vincze Demetr Judit is , alkotása a dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központba került. Örömmel vállalta a kiállítást a Szociális Gondozó Központ közösségi termében, elsősorban az Időseket Ellátó Központ tagintézményének lakói és az ott dolgozók vettek részt. Bagonyi Éva már hatodik alkalommal köszöntötte a kiállítás megnyitón részt vevőket, aztán Vincze Demeter Judittal beszélgetett Kiss Sándor. Vincze Demeter Judit magáról a következőket mondta el.: „1957-ben születtem. Járványos gyermekbénulásban betegedtem meg 58-ban. Varrni tanultam , lányaim már felnőttek, amikor elvégeztem a közgazdasági és informatikai szakközépiskolát.
Természetesen fiatal koromtól kezdve szerettem a képzőművészetet és az irodalmat. Tíz éve, hogy Bálint Imrével és még néhány emberrel elkezdtünk alkotni. Azután meghívást kaptunk a Poly-Art Egyesület elnökétől Somfai Istvántól egy Poly -Art pódiumestre a Csuka Zoltán Városi Könyvtárba. Ott vetette fel Bálint Imre, hogy alakítsunk egy képzőművészeti kört. 2014-től vagyis 7 éve működik a Képzőművészek Érdi Közössége (KÉK) melynek egyik alapítótagja vagyok. Százhalombattán László Bandy művésztanár óráira jártam egy tanévig rajzolni és internetes festőkurzusokon is részt vettem.
Az IRKA kiadványaiban rendszeresen megjelentek az alkotásaim, az utóbbi időkben néhány versem is. Ez év januárjában tudtam meg Habos Lászlótól, hogy létrejött a TEIK /Temesi Éva Irodalmi kör/.
Azóta rendszeresen írok verseket, novellákat.
A covid világjárvány előtti időkben rendszeresen részt vettem a KÉK közös kiállításain és a Czabai-kerti nyári alkotótáborokon.
Nagy örömömre, ebben az évben, a Poly-Art Alapítvány támogatásával, megjelent a „Lelkem tükre” című füzetem, amely írásaimból, verseimből tartalmaz válogatást, képeimmel illusztrálva. A 2021-es novemberi kiállítás megnyitó Vincze Demeter Judit versével zárult. A vers címe: Üres fehér vászon
„Ötvenszer hetven ez a fehér vászon, /még ráfesthetném az egész világom. /Ráfesthetném a Holdat, a Napot,/az égről az összes csillagot./Festhetnék sietős embereket,/kocka-fejűeket és kerek-fejűeket./Egy embert, akinek soká lesz elseje,/egy másikat, akinek üres a belseje./Ráfesthetném az egész elrohanó életet,/de ha az ecset a kezembe kerül,/a világ lecsendesül, számomra/az idő megáll.”
Feketegyarmati Sándor