Könyvajánló: Simon Erzsi: Múló csönd ölelése

MEGJELENT: Simon Erzsi: Múló csönd ölelése c. verseskötete.

Borító: puha karton A/5 méretű

Oldalszám: 270 oldal

Simon Erzsi írói profilja a Holnap Magazinon és elérhetősége:

https://holnapmagazin.hu/profile/Simon+Erzsi

A kötet megrendelhető a szerzőnél!

Költőként kicsit másképp látjuk a világot. Próbálunk hinni egy szebb, jobb életben, de a valóság sokszor visszaránt. Szürke utcák koszos kövén fekvő hajléktalanok látványa, fájdalmas emlékek serege élénken küzd azért, hogy feladjuk… De nem tehetjük!
A hétköznapi pofonok után mindig felállunk, összegyűjtjük a szép pillanatokat és apránként felépítjük magunk köré azt az érzelmi pajzsot, amiről jó esetben egy idő után már lepattannak a fájdalmas pillanatok. Ettől nem leszünk érzéketlenek, csak kezelni tudjuk a civilizációs hibákat és tehetünk ellene. Tehetünk, mert tenni kell azért, hogy ne a fájdalom kerüljön ki győztesen a mindennapos csatákból.
A múló csend ölelése kötet versei magukhoz ölelnek és egyben gondolkodásra késztetnek, összegyűjtik azt az erőt, amit az emlékeinkből meríthetünk a holnap küzdelmeihez. Néha feltesszük a kérdést, hogy miért? A válasz a kötet soraiban ott van: „mert a szeretet ÖRÖK!
A verssorok tanítanak, fájnak, sírnak miközben simogatva magukhoz ölelnek, védőburkot próbálnak építeni körénk, olvasók köré, hogy megóvjanak a legnagyobb hibától, amit elkövethetünk. Az üzenet talán elcsépeltnek tűnik, de örök igazság: Bízni kell önmagunkban! Ez a legnagyobb erő!
A madárcsicsergés, a Nap melege, egy tavaszi zápor illata, egy gyümölcsfa virágfürtjei, egy jó zene, finom vacsora, egy kisgyerek mosolya, mind csak apróság, de bennük van az élet igazi értelme, és igen, a fájdalmas emlékek melengető szeretete is kell, hogy kiteljesedjünk emberként.
Simon Erzsébet összegyűjti nekünk gondosan az apró morzsákat, és a hit erejével együtt nyújtja át mindannyiunknak, hogy lelkünkben odabent elérjük az igazi, gyógyító csendet, ami segít dönteni, tenni, élni. Ha sikerül, győztesek lehetünk és másoknak is adhatunk abból az erőből, ami bennünk van, azért, hogy ha múlik a csend, az ölelés megmaradjon…

Bakos József

Szólj hozzá!