Interjú egy krimi szerzőjével

Itt ülök egy tükör előtt és beszélgetek a „Vasból fakarika”, avagy a „Zanza” című krimi szerzőjével, Edit Gree-vel.
Én: Örülsz neki, hogy a krimid megjelent magyarítva?
Gr: Hogyne, mindenki örül, ha írását nyomtatásban láthatja.
Én: Hogy kerültél kapcsolatba a mű magyarítójával?
Gr: Egyszerűen. Azonosak vagyunk. Én is ő vagyok, a Gree az én-ő írói álneve.
Én: Miért volt erre szükség? Mi szégyellni valója van a saját neveddel?
Gr: Semmi. A családi nevem elég ritka, először Mikszáth Szent Péter esernyője című könyvében szerepel. De úgy gondoltam, sikeresebb leszek egy angol, vagy amerikai szerzőt sejtető írói álnévvel, mint a sajátommal. Tudod, hogy senki sem lehet proféta a saját hazájában. Tudtommal három magyar hölgy van jelenleg, aki „best sellers”-t ír angol álnéven. És ha valaki a szürke amatőr írók közül be akar robbanni az ismertek, sikeresek közé, hát ezt véltem a rövidebb útnak!
Én: És bejött? Sikeres lettél?
Gr: Egy frászt! A könyvemet a Líra könyvhálózat terjeszti, terjesztgeti, de eddig csak a rokonoknak adott példányokon adtam túl. Ők is elég fanyalogva fogadták.
Én: Mit sejtet a cím? Ha jól értem, egy közmondás kiforgatásáról van szó, nevezetesen a „fából vaskariká”-t írtad át. Mit akartál ezzel jelezni?
Gr: Hát azt, hogy ebben a történetben minden ki van forgatva, minden a fonákjáról kerül bemutatásra. Ahogy a mottóban szerepel, „ …a tudomány, mely nyegle, hogy megéljen… Csakhogy több zaj kell most, mint kelle hajdan.” – írták ezt az 1862-ben! 160 évvel ezelőtt! És milyen igaz lett napjainkra! Ezért ebben a krimiben is minden el van „nyeglésítve”. Az író egy magyar férfi, egy angol női álnéven, a közreadó nem fordító, hanem magyarító (nem is tud angolul)! És ha figyelmes az olvasó, ott is kilóg a lóláb, hogy egy külföldi író képtelen lenne Madáchtól idézetet, mottót választani. Még egy helyen tetten érhető a magyar eredet, amikor egy telefoni beszélgetés során a bemutatkozást nem értőnek a hívó azt mondja: „… itt Leo Green… igen, igen, green, mint szürkre…”. Ha bele gondolsz ez így elég groteszk.
Én: A címlapon még az is megtalálható, hogy „kifejezetten erős idegzetűeknek.” Korhatáros akart lenni? Miért?
Gr: Részben, mert maga a téma, a zanza készítésének leírása, ami adott esetben nem volt nélkülözhető, meglehetősen riasztó, sőt borzasztó, egy frissen levágott fej zsugorításáról van szó. A regényben a férfiak is rosszul lesznek tőle.
Én: Szükséges volt ennek a szerepeltetésé?
Gr: Igen. Igyekeztem mindenben ragaszkodni a történelmi, tárgyi hűséghez. A megíráshoz a dél amerikai bennszülöttek szokásait, életkörülményeit, öltözködését részletesen tanulmányoztam.
Én: Tehát lehetne ismeretterjesztő könyv is? Ez is része a címben foglalt ideának?
Gr: Eltaláltad. Itt minden igaz, csak a megközelítés, ismertetés egy másik szempontból kerül leírásra. Sőt, az amerikai szereplők jelleme, habizusa, megszólalása is teljesen szokványos, hétköznapi, hihető.
Én: Mégis, van benne olyan rész, ami általános, hogy úgy mondjam, nekünk szól, itt is megtörténhetne?
Gr: Hogyne! A zöldek, a természet és állatvédők tüntetésének leírása! Egy tüntető azzal a táblával, hogy „Én vagyok az egyszerű többség!”, ezeknek a mozgalmaknak az abszurditását mutatja meg. Remélem, élethűen. Vagy a bennszülöttek megbízhatósága ”… ha kérjük, jobbról balra menetelnek az elnöki palota előtt, ha kérjük balról jobbra…”
Én: Vagyis mindent a pénz igazgat.
Gr: Hát nem?
Én: Vagyis jónak tartod a krimidet.
Gr: Hát legalább én annak tartsam! Azért vágtam bele – kedves bíztatásra – a megjelentetésbe.
Én: Vagyis írtál egy ismeretterjesztő könyvet krimi formában, kifordított megközelítésekkel, humorral vegyítve…
Gr: … és nem értem el vele sikert. Mondták, hogy én is terjeszthetem. De hogyan? Álljak ki az utcasarokra és rikkancsként hívjam fel magamra a figyelmet? Az utóhangban leleplezem magamat, mi szerint én voltam a történet főhőse, aki végig vitte az intézet megmentését és annyit hasznosítottam, hogy megírtam a történetet. Meg ezt az ismertetést róla. Meg magamról. Meg Rólad… de itt abbahagyom, mielőtt különösen belebonyolódnék.

Edit Gree, avagy Krikovszky Péter

Szólj hozzá!