Egyetem tér

„Az üres terek díszfákkal beültetve. Mikor tavasszal végighaladunk a vasúttól a nagy vendéglőig a széles főutcán, azt hisszük, egy tündérkertbe jutottunk. Az egész várost betölti a sokféle fajú akácok illata, melyeknek tízezreivel vannak végigültetve az utcák.” Így ír Jókai Mór Debrecenről.
1929-ben a nagy télben kifagyott a fasor a Simonyi úton. Helyét hársfákkal ültették be 1931-ben. „A Központi Egyetem felavatásának évében 1932-ben Pohl Ferenc, városi kertészeti felügyelő tűzpiros Cannákat és Salviákat ültetett a hársfák mellé.” Ilyen Cannákat (kánák) neveltek Pallagon az Akadémia kertjében, ezekkel díszítették a város tereit és utcáit gyerekkoromban.
Biztosan sok lakosa Debrecennek látott már az Egyetem térnél nagyobbakat a nagyvilágban és cifrábban díszítetteket, de ilyen otthonosat, mint amilyenben itt mi tudunk pihenni, talán sehol. Azért küldöm most ezt a képet, mert az emberi leleményesség határtalan volta miatt talán már nem sokáig láthatjuk városunk ékességét, az Egyetem teret. Jó lenne, ha tévednék.

Dr. Ónody Magdolna

“Egyetem tér” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Hát ezért irigyellek, mert minden nap láthatod. Nem tudom, merre laksz, de gondolom, ott is szép lehet minden. Az öreg kis gépem, megint akadékoskodik, ötödjére sikerült bejelentkeznem, és törölt minden címet. Szeretettel gondolok Rád, Magdi.

  2. Itt tanultam, imádtam, imádom, s úgy, ahogyan van!
    Szépen írtál róla, Magdika!

    Szerettel:
    La Vie

Szólj hozzá!