A Baradlay-legenda musical

Élménybeszámoló
Szente Vajk – Galambos Attila – Juhász Levente
Kőszívű
A Baradlay-legenda
Szerelem, történelem, musical

Fotó: Menyhárt-Török Adél

Március 15-én ünnepi hangulattal és ajándékba kapott, kézzel készült tulipán kokárdával feldíszítve mentem az Erkel Színházba, hogy részese lehessek egy különleges élménynek. Ugyanis nem teljes előadás bemutatójára szólt a jegyünk, hanem „A Nagy Olvasópróba – zene és szöveg” eseményre.

A MusicalNeked Produkció ismét egy izgalmas élményt nyújtott nekünk. 2020. augusztus 20-án a Puskás musicallel nyűgöztek le, és dobogtatták meg magyar szívemet, most pedig az 1848-as 49-es szabadságharc ünnepén Jókai Mór regényének feldolgozásába pillanthattunk bele, érezhettük együtt nemzeti büszkeségünket.

Az előtérben felállított shopban a „Puskás” ajándéktárgyak mellett megjelentek a „Kőszívű” relikviák is (köztük a regényt is meg lehetett vásárolni). A bátrabbak tetoválást is készíthettek maguknak, igaz, csak csillámból. Huszárokkal lehetett közös fotót készíteni. A professzionálist már ott megérezhettük.

Nemzeti ünnepen egy 40 tagú kórussal és egy színháznyi emberrel énekelni a Himnuszt igazán felemelő érzés. De még nagyobbat dobbant az ember szíve, amikor kiderült, hogy a szép zongorakíséretet egy nagyszerű ukrán művésznő adta, aki néhány napja menekült hozzánk. A hosszú, hangos taps, egyértelműen nem csak a játékának elismeréseként szólt, hanem együttérzésünk, és békevágyunk kifejezésére is szolgált.

A megható pillanatok után Szabó László (producer) és Szente Vajk (író, rendező) közvetlen, baráti hangnemben köszöntöttek minket. Nem csak egy új darab iránti kíváncsisággal ültünk a nézőtéren, hanem izgatottan is, a szereposztó játék eredményhirdetésére várva. Korábban megtudtuk kik játsszák majd a főbb szerepeket, de hogy melyik színművész melyik karakter bőrébe bújik, azt lehetőségünk volt megtippelni. A saját színlapommal a kezemben vártam a nagy bejelentést. A kórus feletti kivetítőn felvillantak a szereplők rajzai sorban, és jöttek az őket megformáló színészek. Bemutatkozás után a számukra kikészített székhez mentek, amelyek mögött próbababákon várt rájuk a későbbi jelmezük egy darabja (zubbony, kabát, szoknya, stb…), pillanatnyilag csak jelzés értékkel öltötték magukra a különböző színű Kőszívű pólók kiegészítéseként (jelmeztervező: Kovács Yvette Alida). 14-ből 11 szereplőnek osztottam a rendezővel megegyezően szerepet. A pénznyereményt két telitalálatot produkáló játékos néző vitte el.

A most már nyilvános szereposztás:

Pál úr – Barabás Kiss Zoltán
Az olvasópróba számunkra érdekes mozzanataként, a színészek még szövegkönyvvel a kezükben álltak a színpadon. Barabás Kiss Zoltán már fejből mondta szövegét. Kedvesen mutatta meg a szerethető karaktert. Amikor a történet szerint Pál úr meghalt, visszasétált a próbababához, és visszatette rá a jelzés értékű jelmezt. Szente Vajk, aki végig a színpad szélén ült a rendezői székben, kézfogással és öleléssel köszönte meg a próbát (később a többi szereplőnél is ez ismétlődött).

Rideghváry Bence – Feke Pál
Kellő „ridegséggel” mutatta meg a negatív karaktert, jelentős szerep, nagy dalokkal. Végig csodás énekléssel kápráztatott el minket. Az előadás egyik csúcspontja Baradlaynével közös duettjük, amelyben szinte tapintható volt a feszültség. Feke Pál a legjobb választás volt erre a szerepre.

Tallérossy Zebulon – Szerednyey Béla
Csodás játékkal, eredetinek ható akcentussal, természetességgel alakította a vicces figurát. Szerethető, mosolygásra késztető Zebulon a feszültségek és érzelmek oldásával tűnt ki.

Palvicz Ottó – Ember Márk
Én Leoninként képzeltem el, de illett hozzá a becsületes császári tiszt megformálása. Ember Márk már több szerepben bizonyította tehetségét, itt is öröm volt látni és hallgatni.

Ramiroff Leonin – Serbán Attila
A legidősebb Baradlay szerepét osztottam rá. Abból a szempontból „megbocsájtottam” az eltérő szereposztást, hogy nagyon szép dalai vannak Leoninnak, amelyek így Serbán Attila csodás hangján szólalhatnak meg, és persze játékra is eltalálta a karaktert. De szívesebben láttam volna többet a középpontban.

Baradlay Richárd – Fehér Tibor
Bevallom, az egyik kedvenc kötelező olvasmányom volt a Kőszívű ember fiai, és abban is kedvenc szereplőm Richárd, a híres filmben szintén. Én is Fehér Tiborra osztottam a szerepet, nagyon ráillik. Egyéb színházi elfoglaltsága miatt, csak a második felvonásban láthattuk őt, de így még meggyőzőbb volt, hiszen egyik percben még egy másik előadásban szerepelt, majd kis idő múlva, a Kőszívűben nyújtott hiteles alakítást. Jó játék, jó éneklés, szép közös jelenetek Edittel, egyértelmű összhanggal. Az első részben Pásztor Ádám helyettesítette őt, remekül.

Lindenwall Edit – Kovács Gyopár
Újabb jó választás. Nagyon Edit volt, csodás énekléssel, szép párja Richárdnak. A legszimpatikusabb fiatal női szerep.

Plankenhorst Alfonsine – Gubik Petra
Végig jól hozta az ellenszenves figurát, az őrültséget pedig kifejezetten hatásosan mutatta meg. Mint megtudtuk betegségből gyógyulva, kevesebb próbával állt színpadra, de ez csak az egyik dalban volt látványos, ott is csak azért, mert segítség érkezett a színpadra. Ezzel újabb kulisszatitokba pillanthattunk bele.

Plankenhorst Antoinette – Náray Erika
Tökéletes egyezés hangban és játékban is.

Lánghy Aranka – Katona Kinga
Korrekt előadás.
Baradlay Ödön – Berettyán Sándor
Számomra nagy csalódás. Hangra és játékra sem közelítette meg az én szereposztásom. Bízom benne, hogy Szente Vajk ki tudja hozni belőle, amit elképzelt ennek a karakternek.

Sissi, Magyarország királynéja – Miklósa Erika
Más elfoglaltsága miatt (újra nyíló Operaházban lépett fel), Németh Nagy Johanna helyettesítette. Az egyik legszebb dal az övé az előadásban, amelyet hallgatva büszke rá az ember, hogy magyar. Lélegzetállítóan énekelte.

Baradlay Jenő – Veréb Tamás
Játékra és hangra is kiváló. Nagyon övé a szerep. Örömmel néztem és hallgattam. Szintén egy telitalálat.

Baradlayné – Polyák Lilla
Csodás játék és éneklés. Teljesen belebújt a szerepbe. Még csak az olvasópróba volt, és már annyira szépen adta át az érzéseket, hogy folyt a könnyem. Tökéletes választás.

A terjedelmes, szép történetet bemutató regény méltó átirata a musical. Modern hangzású, jó zenével (zeneszerző: Juhász Levente. Amikor egy nyilvános Puskás próbán először beszéltek a készülő új produkcióról, maga a szerző énekelt el egy dalt, amely alapján szívesen látnám a szereplők között.)

A dalok szövegeit (Galambos Attila) a kivetítőn is követni lehetett, ahogy a díszlet rajzok is ott villantak fel a helyszínek megjelölésével (díszlettervező: Rákay Tamás). A koreográfiából még nem sokat láttunk, egy csábító táncot azért bemutattak, de a koreográfus, Túri Lajos Péter személye alapján, megelőlegezem, hogy az is nagyszerűen látványos lesz.
Szente Vajk néhány mondatban narrálta a próbát, Szabó László pedig Haynau szerepében is megmutatkozott. A szünetben kiosztott kartonlapok segítségével a nézőtéren a színészek kedvében járva felmutattuk az előadás logóját, a hatalmas „K”-t lelkesen fényképezték a színpadról.
Már „csak” az olvasópróba is katarzis élményt adott, többször ámultam, és volt libabőr is. Úgy láttam, a szereplők örömmel keltik életre ezt a musicalt, szerintem ők is érzik, amit én, hogy ez egy csodás történet, nagyszerű feldolgozása. Ráadásul, kiváló színészekkel és alkotókkal, amely teljes színházi „pompájában” valószínűleg egy varázslat lesz.

Alig várom az ősbemutatót:
Margitszigeti Szabadtéri Színpad – 2022. június 17.

Megtekintett olvasópróba: 2022. március 15.

Budapest, 2022. március 23. Szalay Hajnalka

Szólj hozzá!