A házasságról…

A házasságról…

Egyszer egy pap a fejét csóválva azt mondta, – kétféle ember létezik. Házas és nem házas. Így teljesen érthetetlen , hogy az emberek miért harcolnak előszőr azért , hogy házasságban éljenek, ha pedig benne vannak , akkor meg azért , hogy kilépjenek belőle.
S valóban, ez így van.
Ritka az, hogy az ember meg van elégedve azzal, ahogy van, amilye van.
Mintha emberek nem tudnák, hogy életük során mindig lesz „kínálat” ami adott helyzetben jobban fog tetszeni annál ami éppen van. De hát ez mindig így volt, van és lesz is! Folyton lehet váltani, újabbat akarni, na de érdemes-e? Mind egyformák vagyunk, emberek. Ugyanazt tudjuk, nyújtjuk mint a másik, csak a „csomagolás” más.
És van az a már ritka fajta ember, aki a szívét képes teljesen és maradéktalanul odaadni a másiknak, mindenen felül kitartani mellette. Nyilván nem csak azért, mert van tartása!
A házasság egy életforma. Amit vállal az ember.
Ha csak nem az életét fenyegeti a házastársa, ki kell tartani, mert a nehézségek mindig azért lesznek, hogy a frigyet a helyzet megerősítse. Ezek megpróbáltatások, amiket mindenféleképpen megkap az ember. Ha ebből elmenekül, mert úgy gondolja, hogy majd máshol gondja- baja nem lesz, akkor a következőben kapja meg ugyanazt, de valószínű az már sokkal nehezebb lesz. Mert ha előtte nem sikerült, miért gondoljuk, hogy a következő sikeres lesz, ha a kisebb- nagyobb problémák miatt lelépünk a választottunk mellől? Az élet mindenhol ugyan olyan buktatokkal van tele, sehol sem gondtalan az ember. De ha kitartok becsülettel, mindig megvan az eredménye, mert az élet mindent úgy és akkor rendez el, ahogy annak lennie kell.
Igazából nincsen nyertes se vesztes ezekben a helyzetekben, mert aki ma sikerrel távozik, nem biztos, hogy nem ő lesz az, aki sírva rimánkodik… ( az előzőnél, hogy hagy jöjjön vissza!)

F.M

“A házasságról…” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Margit kedves, teljesen lenyűgőztél! Így van ahogy írod, szóval egy remek összefoglalót írtál. A lényeget sikerült elénktárnod!
    De annyiban ki tudnám egy beszélgetésen egészíteni, hogy-mert a hépköznapi pszichológiai rész kimaradt, pedig a “kutya ott van elásva”. Persze ragaszkodnék ahhoz, hogy közben kávézzünk egy jót!
    Szóval és tettel, küldöm a kézcsókomat és egy cuppanós homlokcsókot is…
    [Tudd is meg, hogy olvasni foglak! Én: publikálok verseket is és novellákat is!]
    Poéta és írói öleléssel:

    Kustra Ferenc József
    poéta/haikuíró/író
    Literátus & szervező
    Poeta natus
    Poeta doktus
    E-mail: jockerkft@digikabel.hu
    MOBIL: 30/201-45-33
    2220 Vecsés, Zöldfa u. 2.

Szólj hozzá!