BORSITÓL KASSÁIG

Rákóczi Borsitól Kassáig

BORSITÓL KASSÁIG


A Ronyva hídja

Ma már félelem nélkül megközelíthetjük ezt a hidat Sátoraljaújhelyen, hogy áthaladjunk a Trianonban „hajózhatónak” nevezett határfolyón.
A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé menet szálltak meg. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben állt meg itt, így a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg. A kastély közelében keskeny árok választja el a területet a falu házaitól. Itthon van az újszülött közöttünk, ez az érzés tölt el bennünket, látogatókat.
5 éves koráig Regécen nevelkedett II. Rákóczi Ferenc a nagymamája nevelői elvei szerint, itt ismerkedett meg az ország történelmével.
Később lakott Sárospatakon, Szerencsen, majd Munkácson éltek édesanyjával. Innen vitték őket a testvérével Bécsbe 1688-ban, a gyermek tizenkét éves korában. I. Lipót király Kollonich Lipót püspököt nevezte ki gyámjául. Búcsút kellett vennie az ifjúnak édesanyjától, akit soha többé nem látott. A bíbornok rendeletére a csehországi Jindřichův Hradecbe (Neuhaus) indították útnak a fiút. Itt «comes R.» néven vették fel április 8-án a jezsuiták kolostorába. Eleinte csak a tanáraival érintkezhetett. Egyetemi tanulmányokat Prágában végzett.

A Rákócziak 1613-ban emeltek várkastélyt Nagysároson. 1700-ban XIV. Lajos francia király bizalmasan felszólította Rákóczi Ferencet, hogy álljon a Habsburg-uralmat gyűlölő magyarok élére.

A fiatal főurat 1701. április 18-án nagysárosi kastélyában a császáriak letartóztatták és innen hurcolták fogságba, Bécsújhelyre. A vizsgálat során kiderült, hogy az ítélet (éppúgy, mint annak idején nagyapja, Zrínyi Péter esetén) csak halálos lehet. Rákóczi így felesége és a börtönparancsnok, Gottfried Lehmann kapitány segítségével 1701. november 7-én éjjel megszökött, és egy apródja, Berzeviczy Ádám kíséretében Lengyelországba menekült. 1701 és 1703 között inkognitóban, az előkelő társadalmi rangú és magas pozíciójú Sieniawska házaspár ukrajnai birtokán Brzeżanyban, vagy magyarosan Breznánban lelt rejtekre.

A szabadságharc idején sok helyen fordult meg az országban. Ónod várának van jelentősége az ónodi országgyűlés helyszíneként 1707-ben.

Végül a fejedelem Károlyi Sándorra ruházta hadainak főparancsnokságát. 1711. február 21-én (vagy 22-én) elhagyta az országot, hogy I. Nagy Péter cárral találkozzék. Hazájába nem tért vissza többé. Társaival Lengyelországba, 1713-ban Franciaországba ment.
1717-ben Törökországba bujdosott. Kíséretével együtt Rodostóban élhetett haláláig a török szultán nagylelkűségéből. Hűséges társa volt a bujdosásban Mikes Kelemen, aki végül egyedül maradt a bujdosók közül .”Egyedül hallgatom tenger mormolását”-írta erről az időről. A fejedelmet a konstantinápolyi jezsuita templomban temették el Zrínyi Ilona hamvai mellé. Felesége 1722-ben halt meg Párizsban.

KASSA

II. Rákóczi Ferencnek és bujdosótársainak hazahozott hamvait a kassai dóm altemplomában helyezték el 1906. október 29.-én A lépcsővel szemben három szarkofág áll. A középső II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József bronzkoporsóját rejti.


A kassai dóm. Fényképezte dr. Ónody Magdolna

 

“BORSITÓL KASSÁIG” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Magdi!

    Egyáltalán nem irigylésre méltó a fejedelmek élete. Az, hogy még az édesanyjától is elszakították szinte hihetetlen. El se tudtam volna képzelni, hogy elvegyék tőlem a gyermekeim.

    Szeretettel: Rita💐

  2. Kedves Edit és Erzsi! Az kimaradt a kis írásból, hogy az esküvője a kölni dómban volt és hogy azt a férfit, aki kiszabadította a fogságból a meneküléshez, kivégezték. Magdolna

  3. Kedves Magdolna!
    Lebilincselő olvasmány az írásod II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről, akinek rodostói életéről hűséges íródeákja, Mikes Kelemen leveleiből értesülhettünk.
    Szívesen olvastam, gratulálok hozzá szeretettel:
    Erzsi

  4. Kedves Magdika! Köszönöm szépen, hogy olvashattam írásod, gratulálok hozzá! Szeretettel Edit

Szólj hozzá!