NAGYÁLLOMÁS ÉS KÖRNYÉKE DEBRECENBEN

NAGYÁLLOMÁS ÉS KÖRNYÉKE DEBRECENBEN

Méltósága volt a Nagyállomásnak Debrecenben. A századfordulón épült a régi Tiszavidéki Vasút felvételi épületének helyén.
Apámmal egyidős épület. Vörös tégla fala, díszítése elegáns volt. A peronon nyugalom, nyüzsgés nélkül, ott tartózkodni csak peronjegy ellenében lehetett. A sínekre szabadon átjárhattunk. A vonat indulását idejében bemondták és az addig a váróteremben levő utasok csak ezután jöhettek ki a peronra. Sokan várakoztak a restiben egy zónapörkölt mellett a vonat indulásáig. A kiszolgálás gyors és figyelmes volt. Szívesen jöttek ki a városból az urak utazás nélkül is délelőttönként egy zónapörköltöt elfogyasztani.
A vonaton első, másod és harmadosztályú kocsik közlekedtek, ennek megfelelő várótermek is álltak az utasok rendelkezésére. A harmadosztályú támlás, fapadok világos lakkozása viszonylag tisztán tarható volt, a háttámlával egymásnak fordított padok felett a csomagtartó is ugyanilyen fából készült. Ezeken fonott füles kosarakban utazott az áru piaci napokon.
A vonatok érkezésekor a pályaudvar előtt piros és szürke sapkás, számokkal ellátott hordárok várták az utasokat, egymással versenyezve, bár nem tolakodva kínálták a közeli szállodákat. Aki sok csomaggal érkezett, annak sem kellett cipekedni, a sínek mentén mindig jártak hordárok kézikocsival. Az állomás előtt konflisok is sorakoztak. Igazán kedves élmény volt; végig kocsizni a városon kényelmesen, csomagok gondja, cipekedés nélkül.
A sínek között nyakba akasztott fonott tálcán szerencsi csokoládét kínáltak az 1930-as években. Az érkezéskor vásárolt két filléres kis boci csokit a konflison is lehetett eszegetni nagyobb ruha-pecsételés veszélye nélkül. Kell ennél szebb, gondtalanabb utazás a fás, virágos utakon?
Az állomás előtti Petőfi tér is változott az évtizedek folyamán. Az 1944 június 2.-ai bombázáskor megsemmisültek a házak a Humyadi utca fél oldalán egészen a zsinagóga közeléig, de az épülete csak megsérült, nem akkor omlott össze.
Az utóbbi években volt az állomás épületében bútor és cipőbolt, ruhabolt, virág és könyváruda, szerencsejáték terem italbolttal. Majd állva lehetett üdítőt és szendvicsfélét fogyasztani. Az étterem helyén jól felszerelt 100 forintos bolt nyílt. Padok csak a kultur váróteremben lettek elhelyezve. Sajnos, már évek óta nem tudok oda utazni, itthonról, messziről figyelem a terveket. Több változáson ment keresztül a tér, most vannak újabb tervek a jövőre nézve. Kíváncsi vagyok, mit lehet még elrontani rajta, és hány hibás feliratú emléktábla lesz még kihelyezve? Gondolom, a szép virágágyaknak nyoma sem lesz majd.

“NAGYÁLLOMÁS ÉS KÖRNYÉKE DEBRECENBEN” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Ferenc! A régi Debrecen számomra világ legkedvesebb városa. Több könyvem ingyen letölthető az Országos Széchényi könyvtár jóvoltából, MEK, ha több időd is van olvasásra, nézz bele ezekbe is, pár forintért az Ágenda kiadónál is találhatók írásaim. M.

  2. Ez az! Remek a leírásod, remek bírálat! Jó, ha mondom =5*
    Így kivülről ismerem a helyszint, mert 12 éve, 3,5 évig jártunk körbe az országba, de Debrecenben havonta 2-3 alkalommal mentünk oda dolgozni, esetenként 3-4 napra is.
    Nagyon megszerettük Debrecent, sőt a legjobban az ország helységei között.
    Fölséges lett eme összefoglalód, most rámjött, hogy de elmennék Debrecenbe, de már nincs meg a munka!
    MKicsoda élményt kaptam….
    Poétaöleléssel, kalaplengetéssel: szívből gratulálok!
    Üdv: Feri

Szólj hozzá!