Emlékezés Csuka Zoltánra

Emlékezés Csuka Zoltánra

A Szociális Gondozó Központ, Nefelejcs termében Csuka Zoltán, József Attila díjas költő, író, műfordító, szerkesztő születésének 121.évfordulójáról emlékeztek meg. Bereiné Petrik Mária a Szociális Gondozó Központ vezetője, Gecse-Simon Orsolya a Szociális Gondozó Központ szakmaivezetője, Szilaj Krisztina az Időseket Ellátó Központ tagintézményének vezetője Bagonyi Évát és Kóré Máriát támogatják a programjaik megvalósításában. 2022.09.22-én Csuka Zoltán költő születésének 121. évfordulóján Kóré Mária szervezésében, Habos László a Temesi Éva Irodalmi Kör alapítója mondott el egy Csuka Zoltán verset. Kiss Sándor pedig a költő, író, műfordító, szerkesztő, irodalmi esteket szervező, életéről, munkásságáról beszélt. Horváth István a költő fiatal kori verseiből szavalt többek között Tépelődés melyet 1919-ben írt, aztán Mindent legyűrő fiatalság melyet 1931-ben és a Buzgó kiálltás címűt, melyet 1932-ben közöltek. Innen ismét az élettörténetek kerültek előtérben. 1933-tól már Érdre költözött Csuka Zoltán, aki Molnár Farkas barátjával Bauhaus stílusban építette meg házát. A Láthatár című folyóiratot elkezdi szerkeszteni, Érdre költözése után két hónappal már nyomtatásban megjelent az első szám. Az első számban a többségi és kisebbségi irodalmak lehetséges kapcsolatáról, a szegedi ünnepi hétről, az Erdélyi Magyar Írói Rendről és a vajdasági Szenteleky Kornélról szóltak az írások. A Láthatár rengeteg előítélettel bizalmatlansággal indult el. Nagy lendülettel veti bele magát az irodalmi életbe nem törődik az elégedetlenkedőkkel. Az életrajz mesélése Horváth István szavalatával folytatódik az 1976 Szép Versek antológiában megjelent verseit Számvetés, Balzsam, Patt, Könyörgés bölcs halálért hangzanak el. Aztán a délszláv irodalom műfordításokról, a Jószomszédság nevű könyvtár lére hozásáról és az 1983-ban Tiéd a táj című antológiában megjelent verse A múzsa üzenete hangzik el. Az antológia szerkesztője Harmat Béla aki személyesen is ismerte, számtalanszor járt Csuka Zoltán házába. 1984.03.24-én elhunyt a József Attila díjas költő. Érden a városi könyvtár az ő nevét vette fel. Érd Megyei Jogú városa minden esztendőben Csuka Zoltán díjjal jutalmazza az érdi kultúrában kiemelkedő a város közössége számára értéket teremtő személyeket. A Csuka Zoltán emlék műsor Horváth István a „Mint a szép híves patakra „ című éneklésével és az ő gitár kíséretével zárult. Csuka Zoltán református volt, az Érdligeti református templom, hogy megépülhetett ő is hozzájárult, író barátja Dobozy Imre is besegített, hogy az engedélyek a templom megépítéséhez mielőbb meg legyenek. 1947-ben az érdligetiek álmodtak egy református templomot, 1948-ban elkezdték álmuk megvalósítását és 1960-ban elérték a templom felszentelését. Kóré Mária megköszönte a jelenlévőknek, hogy a József Attila díjas költő, író, műfordító szerkesztő, születésének 121. évfordulójának megemlékezésén részt vettek és kifejezték jelenlétükkel tiszteletüket a több mint ötven évig Érden élt és lakott békét , barátságot, jószomszédságot szerető ember iránt. Harmat Béla írja Urbán László: Az ismeretlen Csuka Zoltán című könyv előszavában :”Mégis, ha Érdligeten, a Sárd utca 35.számú házban, az ott lévő Jószomszédság Könyvtárban járunk, jusson eszünkbe, hogy itt van a délszláv népek irodalmának bölcsője, amely a szellemi hovatartozás zarándokhelye.” Czine Mihály 1977-ben így ír Csuka Zoltánról:”Ötször-hatszor is felfedezték;még mindig keveset tudunk róla. A költő, a szerkesztő, a szervező, aki szinte a semmiből hívta elő a jugoszláviai magyar irodalmat, aki annyi értéket segített napfényre – maga máig a poétanép ismeretlenebbjei között maradt.” Sajnos Czine Mihály sorai még mindig igazak, országosan még mindig nem ismert.

Feketegyarmati Sándor

Szólj hozzá!