Ember és szerző, aki tollat ragadt: Kerti Erzsébet

Ember és szerző, aki tollat ragadt: Kerti Erzsébet

A mostani interjúban a tatabányai Tollkoptatók egyik alapító és meghatározó tagja fog következni. Melegsége, kedvessége szeretete, barátsága nem ismer határokat. A mai beszélgetőtársam Kerti Erzsébet.

 Szeretettel köszöntelek a mai interjúban. Kérlek, mutatkozz be pár mondatban!

Kerti Erzsébet vagyok, 75 éves.  Két gyermekem, három felnőtt unokám és egy ötéves dédunokám a szeretett családom.

Tatabányán öt éve lakom. Előzőleg Hevesben, egy nagyon szép kis faluban éltem, ahol a hegyek és lankák erdeinek sokaságában élvezet volt a kirándulás, a céltalan séta, a belőlük áradó béke és nyugalom, amely úgy járta át a testet és lelket, mint a friss dús oxigén.

 A civil életben mivel foglalkozol?

Mikor nyugdíjba mentem, méhészkedéssel kezdtem foglalkozni, hiszen régi vágyam teljesült ezzel. Szeretem a méheket. Öröm és csodálat volt látni azt a végtelen összetartást, a „mindent a családért” az életük árán is, azt a szorgalmas odaadó munkát, amit a közösségért tettek. . .

A nehéz fizikai munka ellenére, huszonnégy éven át gyönyörködhettem az életük elbűvölő világában.

Most elsősorban a családomnak szentelem az időm nagy részét.

Az írás mellett milyen szabadidős tevékenységet végzel?

A COVID járvány előtt a Kékmadár Színjátszó Csoportnak voltam a tagja. Általában a KPVDSZ Klubban rendezett ünnepségeken léptünk fel valamilyen kis műsorral, versekkel, énekkel. Persze az Idősek Otthonába való meghívásoknak is igyekeztünk eleget tenni, egy kis vidámságot adni az idős embereknek. Sajnos a járvány ennek véget vetett. Azóta a szabadidőmet részben olvasással, zene hallgatással és prózák, versek írásával töltöm ki. Ezenkívül tagja vagyok a Tollkoptatók Irodalmi Körnek, ahol havonta összejövünk író, költő társainkkal.

 Ki vagy kik a kedvenc íróid, költőid?

A kedvenc íróim közül elsősorban Mikszáth Kálmánt, Móricz Zsigmondot emelném ki, akik az emberi sorsokat élethűen, nagyszerű átéléssel közvetítik az olvasóknak.

A költők közül említem Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Arany János neveit, de nem utolsó sorban Petőfi Sándor és Ady Endrét is. És még sorolhatnám, hiszen költő nagyságok nagyon sokan vannak.

A ma élő ismert költők közé tartozik; Aranyosi Ervin szép versei, valamint H. Gábor Erzsébet gyönyörű lírái, melyeket mindenkor szívesen olvasom el.

 Mióta foglalkozol írással, és mi késztetett rá, hogy tollat ragadj?

Általános iskolás koromban, ahogy megismerkedtem a versekkel és azok szépségével, annyira érdekesnek, izgalmasnak találtam, hogy magam is megpróbáltam a gondolataimat rímek közé szorítani, több-kevesebb sikerrel. Nagyon hamar megtanultam egy-egy verset, teljesen mindegy volt, hogy mennyire hosszú volt, vagy hány versszakból állt. Pl. Petőfinek a János Vitéz című versét, Vagy Arany János Toldi-ját betéve tudtam. A szavaló versenyeken általában a győztesek soraiban foglalhattam helyet.

 A vers vagy a próza áll hozzád közelebb?

Mind a kettőt szeretem és szívesen írok prózát is, mert ebben a műfajban az ember könnyebben szabadjára engedheti a gondolatait, a kifejezéseit. A versnél ez sokkal kötöttebb, főleg a rímes verseknél. Prózából és versekből is jó néhányat sikerült már összegyűjtögetnem, melyek kéziratként töltik meg a dossziékat, kivéve egy verseskötetemet.

Meséld el kérlek, hogy dolgozol egy írásodon?

Amikor a gondolataimban megszületik egy téma, azt lejegyzetelem, majd a hozzá fűződő érzelmekkel bővítem, szépítgetem. Többször is átolvasom, módosítok egyik másik kifejezésen, és a leírt mondatokat, gondolatokat megpróbálom úgy csoportosítani, addig formázni, hogy alakban és formában is megőrizze a vers mondanivalóját.

Melyek a hozzád legközelebbeső témák?

Verseimhez gyakran választom az élő természet csodáját.

Szeretem a fákat, melyek gyönyörű erdőket alkotnak, a bennük elterülő békés csendet, a madarak kellemes énekét a lombok között, az erdei vadakat, melyek otthonra és védelemre a fák között találnak, szívesen hallgatom a lombok zúgását, susogását a szélben, a bokrokkal és szederindákkal tarkított erdőszéleket, melyek alatt fácánok és fürjek lapulnak.

Ugyanígy szeretem a virágos réteket, a lankákat, ahol tavasztól őszig a szorgos, nyüzsgő életnek a szépségét figyelhetjük meg.

Nagyon kedvelem az ősz változatos varázsát, ahogyan átszínezi a zöld leveleket, a lombhullást, amely elszomorít.

Továbbá közel állnak hozzám az emberi sorsok. Az örömük, a boldogságuk, melytől felvidulok, a fájdalmuk, a bánatuk, amelyet mélységesen átérzek, hiszen ebből nekem is bőven kijutott az életem során.

 Tapasztalataid szerint a mai emberek milyen típusú műveket olvasnak szívesen?

Tapasztalataim szerint a fiatalok többsége nem igazán szeret olvasni, ami nagyon sajnálatos, mivel az olvasás nem csupán a tudást gyarapítja, de nagymértékben a szókincset is. Úgy vélem, hogy az idősebb korosztály szívesebben olvas szerelmes könyveket, kalandregényeket, vagy történelmi regényt, esetleg novellát. Persze vannak a sikerkönyv rajongók, általában idegen szerzőktől.

Mit jelent számodra Tollkoptatók Irodalmi Kör?

Szívesen hallgatom meg a mások írásait, olvasom fel a sajátomat, amelyeket átbeszélünk, tanácsokat adunk egymásnak, vagy örülünk egy-egy jól sikerült versnek, vagy prózának. Ezzel segítséget, támogatást nyújtunk a másiknak. Az írásaink által könnyebben megismerhetjük társaink érzelemvilágát, gondolatmenetét, emberi értékét. A prózában, a versekben mindez benne él.

 A jövőre nézve mik a terveid az irodalomban?

A verseimet és prózáimat szívesen látnám egyszer könyv formában kinyomtatva. Csupán pénz kérdése az egész, de jó lenne, ha sikerülne.

Addig is szeretnék még sok mindent leírni, illetve kiírni magamból, ami még bennem van, hogy örömöt szerezzek azoknak, akik elolvassák.

Ameddig az egészségem engedi és az energiám, addig biztosan írni fogok.

Köszönöm az interjút!

Köszönöm szépen az interjút.

“Ember és szerző, aki tollat ragadt: Kerti Erzsébet” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Szeretettel köszöntök írót, olvasót!

    Örömömre szolgált Erzsikével készült interjú.
    Nagyon szeretem olvasni, mondani gyönyörű verseit.
    Gratulálok néki!

Szólj hozzá!