Büki Attila költő, író szavai
Érden a Szociális Gondozó Központ könyvtárra 2024.április 11-én délután két órakor a Magyar Költészet Napja programja alkalmából a lírát, a békét, Érdet és a hazájukat, szülőföldjüket, a harmóniát kedvelőkkel telt meg. Kóré Mária köszöntötte elsőként az Érden élő és alkotó Büki Attila, Petőfi Sándor Sajtószabadság díjas, Tisztesség-díj, Érd Megyei Jogú Város Művészetéért díjas, Csuka Zoltán díjas, Sopronért emlékéremmel kitüntettet költőt, írót, műfordítót, képzőművészt, több festőtábort alapítóját. Gál Evódia ünnepi beszédében április 11-e a Magyar Költészet Napja létrejöttéről, történetéről, annak jelentőségéről, a magyar líra szépségéről, a verseknek a társadalomra, a közösségekre való hatásáról, szólt. Az irodalom, a szavak, mondatok zúgására, talán soha nem volt még nagyobb szükség, a szavakba sűrített érzések átélésére, mint mostanában, amikor a világról alkotott eddigi elképzeléseink, és a biztonságérzetünk alapjaiban rengett meg. Kiss Sándor pár mondatban az Érden élő költőre Büki Attilára, annak munkásságára, elsősorban az Érddel kapcsolatos munkáira hívta fel a figyelmet, így többek között az Érdi séta, az Istendicsérők, Az Érdligeti Római Katolikus Egyházközség és a Nagyboldogasszony-templom története(1930-1986) valamint A földszerelmese című monodrámára amely az Érden élt Balázs Dénes magyar karsztkutató, földrajztudós, világutazó, számos földrajzi ismeretterjesztő mű szerzője, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum alapítójáról szól. Versek is vannak melyek Érdről szólnak többek között a Kalligrafika, Az alvó város felett. Aztán átadta a szót Büki Attila költőnek, írónak és innentől kezdve a közönség figyelmét az alkotó felé fordította. ”Félvilág” című kötetéből olvasott fel verseket többek között az Érdhez kötődő A Fundoklia-völgyben című költeményét is. Közben mesélt életéről, Szombathelyen született. Az általános iskolát, Bükön végezte. Sopronban, a Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett. Szombathelyen szerzett népművelés–könyvtár szakos diplomát. Újságírói, színjátszórendezői, képzőművészeti és közigazgatási tanulmányokat folytatott. Büki Attila első verskötetének címe az: Arcomon szél söpör. Kiss Dénes költőt tartja mentorának. Beszélt egy meséről ugyanis Büki Attila Kapuváron gyakran találkozott a Hany Istók legendájával. Közel harminc éven át hordozta magában a népmesei elemekben bővelkedő történetét, míg a Bartók Kamaraszínház felkérésére megírta mesejátékát. A Hany Istókot ez a színházi társulat két éven át játszotta, szinte minden magyar nagyvárosban bemutatta. Büki Attila darabja Budapesten a színházak fesztiválján is sikert aratott. Mesekönyvet is írt és abból is olvasott fel egy mesét. Aztán Érdről is mesélt. Többek között Punk M.Gemma apátnővel való találkozásáról és arról, hogy az Érdligeten élő ciszterci nővérek milyen szeretettel fogadták. A Regina Mundi Ciszterci Nővérek Apátságában mindenkinek meg volt és most is meg van a munkája. Csuka Zoltán munkásságáról nagy tisztelettel beszélt valamint Bíró András Érden élt költő, író munkásságát is nagyra értékelte. Büki Attila 1984-től országos napi és hetilapoknál, valamint folyóiratoknál szerkesztőként dolgozott. Legutóbb Érden a Duna-part irodalmi, kulturális és társadalmi folyóirat főszerkesztője volt. A következő sorokkal indítja útjára az időszaki lapot.:” Kölyökkoromtól kisebb-nagyobb közösséghez tartozom. Örömmel jelentkeztem szellemiséget hordozó vállalkozásba. Időnként létrejöttüket éppen előidéztem. Ezt teszem ma is Érd alig megmelegedett polgáraként. Miért? Hiszek a szellemiségben, mely összeköt embereket, s képes ellenállni mindannak, ami nem e világra való. Szerző és szerkesztő társaimmal szeretném, ha a Duna-part hozzájárulna ahhoz, hogy ne legyen senki sem mostohája a mának, s mindenki a múltjához méltóan lehessen magyar. És reméljük, végleg lejárt a szeretetet megcsúfoló 20. századdal az Antikrisztusok ideje, akik Isten és ember ellen oly sokat vétettek.” Most, hogy hallgathattuk Büki Attila szavait érdemes felidézni a 2003-ban A Költészet Napjára című írásának pár gondolatát kiemelve belőle néhány mondatát, gondolom ma is érvényesek az akkor leírtak. ”S ha már a Magyar Költészet Napjára íródnak e sorok, nem feledhetem a fokozódó szóinflációt, mely nemcsak a sajtótermékek létrehozóira, a szépirodalom művelőire is igaz. Ám nem az említetteken kívánok tűnődni. A Költészet Napján a szavak millió íze, illata, az a hetvenezer szó hoz örömöt, amely a költők szellemi tápláléka, anyanyelvünk aranya. E napon költészet iránti érdeklődést, a költészet emberi, társadalmi hatását érzem fontosnak.” Most szinte szó sem esett képzőművészeti tevékenységéről, vagy arról hogy számtalan képzőművészeti tábor alapítója, létrehozója, többek között: Bujáki Glatz Oszkár Képzőművészeti Szabadiskolának, a Büki Képzőművészeti Tábornak, az Ócsai Nemzetközi Képzőművészeti Tábornak, alapító tagja az érdi és a bábolnai művésztelepnek. Befejezésül a költő a következő versének elmondásával zárta a magyar líra ünnepét.
Ima mai magunkért
Uram ne engedd
hogy föld és ég között
árvult levelekként lebegjünk
világi sorsunk hazányi szigetén
Engedj bennünket gyümölccsé érni
mikor eljönnek értünk
a hétköznapok országnyi sorsfordulatai
Uram ne hagyd
hogy félelemtől sodorván
lépdeljünk betonerdőink lépcsőin
és űzzenek a pusztulásba
arctalan szellemekként
Ne hagyd hogy a kék nefelejcsek
kertjeinkben elszáradjanak
és bezárjanak égi udvaraink
mikor új napok eljöttét várjuk
Ments meg bennünket Uram
a digitalizált világ
lélekfojtó bűneitől
és tartsd rajtunk kezed
hogy többek legyünk árva magunknál
Add meg virágát pünkösdjeinknek
tévelygéseinkre irgalmadat
Mentsd meg az utánunk érkezőket
az acsarkodástól árulástól
végzetes golgotás vércseppektől
Add meg magyarjaidnak Uram
végtelen békéd
és halld meg porból porig
hajló testünkből feltörő imánk
Add meg színed látását
és kegyelmezz kegyelmezz
kegyelmezz nékünk
mikor testünk
porrá fehérül