Vizkeleti Erzsébet Nagy utazás 7. rész – New York 1.

Vizkeleti Erzsébet

Nagy utazás 7. rész – New York 1.

      New Yorkba a már említett magyar származású baráttal utaztunk busszal, ő adott szállást is nekünk és ő volt a kísérőnk. 4 és fél órahosszáig tart az út oda. A busz vendéglátóink lakásától nem messze indult és bevitt egyenesen New York szívébe. Vendéglátónk a neten megvette a jegyeket, engem nevezett ki „csapatvezetőnek”, de a kinyomtatott jegyekre nem volt szükség. Furcsa volt, hogy semmi nem jelezte a buszmegálló helyét, de mindenki tudta, honnan indul a busz. Egy alkalmazott egy okos kütyüvel a kezében várt mindenkit, a vezetéknevemet kellett csak mondani és fel is szállhattunk. Azt gondoltam, majd ahogyan haladunk, meglátom messziről a nagyvárost, de nem így történt. Egy nagyon hosszú alagúton át értünk be egyenesen a Times Square-től nem messzire. Egyből a hatalmas épületek között találtuk magunkat. A szédítő magasságoktól eleinte kissé szédülés fogja el az embert, de könnyen megszoktuk ezeket a látképeket is. Csodálkozva néztem körül. Tényleg itt vagyok? Egy film közepén éreztem magam és mintha én lettem volna a főszereplő. Manhattan városrész egyike a legismertebb amerikai negyedeknek.

New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. A Hudson folyó – más néven North River (Északi folyó) – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jersey, bal partján pedig Manhattan és Bronx.

Rockefeller Center

New York pontosan olyan, mint a filmekben. Az utcákon hömpölyög a tömeg, elsodor, ha nem figyel az ember és nem elég határozottan megy. A Rockefeller Center nagyon tetszett. Eszembe jutottak a filmek, amelyben itt korcsolyáznak az emberek, egykori szerelmesek itt találkoznak ismét, itt állítják fel a város fenyőfáját Karácsonykor és az óriásgömb is itt ereszkedik le szilveszterkor, jelezve az újév kezdetét. A Szilveszter éjjel című film az egyik kedvencem, amelyben szenvedélyes vonzalmak, második esélyek és romantikus dilemmák összefonódó történetei hoznak össze néhány New York-i lakost egy közös szilveszterre.

Staten Island Ferry

A kis szigetre ingyen lehet kiutazni komppal, ami minden fél órában indul, miközben látni lehet a távolodó New York jól ismert látképét, kicsit később a Szabadság szobrot. Csodálatos utazás volt, ami kb. 25 percig tartott oda és visszafelé szintén ennyi ideig. A szigeten sétáltunk sokat, nagyon aranyos, nyugalmas hely volt, ami egy kisvárosra hasonlított. Sokan vásárolni jönnek át ide. Mert állítólag itt sokkal olcsóbb minden. Láttunk sok éttermet, bevásárló központot, még egy baseball pályát is, ahol megálltunk egy kicsit, barátunk kedvéért, aki imád mindenféle sportot és aki lelkesen magyarázta nekünk a baseball szabályait. Úgy gondolom, sosem tudom megjegyezni ennek a játéknak a szabályait. Találtunk egy, a 2001. szeptember 11-ei katasztrófa áldozatainak emelt emlékművet. A neveket olvasgatva egy magyar nevet is láttunk az áldozatok között, bizonyos Fodor Dávid nevét. (Az emlékmű az alsó képen látható.)

Hatalmas élmény volt meglátni végre kicsit közelebbről a Szabadság-szobrot.

A Szabadság-szobor New York előtt, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. Az acélvázas, rézből készült szobrot Franciaország ajándékozta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. Ottlétünkkor nem lehetett felmenni a megrongálódott lépcsőin egészen a tetejéig, a fáklyáig, tartott még a renoválás. Egyébként ez New York legdrágábban megnézhető emlékműve. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte. A szobor mintája Eugène Delacroix A Szabadság vezeti a népet című képének főalakja volt. Eszembe jutott számtalan film, amelyekben hajóval érkezett a sok menekült New Yorkba és elképzeltem, mit érezhettek, amikor meglátták a szabadságukat, az új életüket jelképező, messziről hívogató hatalmas szobrot.

Central Park

A Central Parkból nagyon keveset láttunk. Hiszen óriási területet foglal magába, pontosan ez egy 3,41 km² (4 x 800 m.) területű nyilvános park Manhattan szívében. A Central Park az 50. utcáktól, a város kereskedelmi negyedétől egészen a 110. utcákig, vagyis a Harlemig húzódik. A parkba sétálni, kocogni, görkorcsolyázni járnak a helyiek és a turisták. Sok hintó sorakozik a bejáratánál, hogy az érdeklődőket körbe vigyék és megmutassák a Park nevezetességeit hintón, amit gyönyörű, ünnepi alkalomra feldíszített lovak húznak. A Central Park 150 éves is elmúlt. A Jó barátok című film jutott az eszembe és rengeteg egyéb film, amelyeket részben itt forgattak.

Wall Street és a bikás szobor

A Wall Street New York egyik utcája Dél-Manhattanben, a hossza körülbelül 600 méter. A Charging Bull (Támadó bika) vagy más néven, „a Wall Street bikája” egy bronz bikaszobor, amely Alsó-Manhattanben áll. Az egyik sokat utazó ismerősöm, aki már járt New Yorkban, azt írta nekem, hogy nagy szerencsénk volt, hogy tudtunk olyan fotót készíteni, ahol egyedül vagyunk a bikával. Nem volt még ott sok turista, egyébként most is sorba kellett állni a fotó elkészítéséhez. De, amikor sokan vannak, lehetetlen a sort kivárni és a bika minden részén csüng a sok turista. Engem nagyon érdekelt a bikás szobor története és egy kicsit utána néztem, miért is lett olyan fontos ez a szobor, hogy a világváros egyik jelképe lett. 1989. december 15-én éjjel Arturo Di Modica olasz-amerikai művész egy 3,2 tonnás bikát ábrázoló bronzszobrot helyezett a tőzsde épülete elé, az akkor itt álló 18 méter magas karácsonyfa alá. A szobor méretei: 3,4 méter magas és 4,9 méter hsszú. Másnap szórólapokon tudatta a város lakóival, hogy a szobor megalkotására az 1987-es tőzsdei fekete hétfő ihlette és az amerikaiak jövőbe vetett hitét szerette volna kifejezni vele. Hogy miért éppen egy bika fejezte ki számára a reményt és a hitet, azt nem sikerült kideríteni. Talán mert a bika egy “bikaerős” állat, aki mindent kibír, átvészel, mindenesetre az amerikai tőzsdén helyreálltak a dolgok és lett a városnak egy újabb turistalátványossága. A Fekete hétfő elnevezés az 1987. október 19-én hirtelen bekövetkező súlyos tőzsdei összeomlásra utal. A rendőrség lefoglalta a szobrot, de az emberek annyira megkedvelték, hogy tiltakoztak az elszállítása miatt. A művész kölcsönadta a városnak az alkotását és a város vezetői úgy döntöttek, hogy egy kicsit arrébb állítják fel, ott, ahol jelenleg is látható. A szobor jelenleg is a művész tulajdonában van, mert megvételre ajánlotta fel ugyan a művet a városnak, de még a mai napig nem fizettek érte semmit.

 

 

Szólj hozzá!