Vizkeleti Erzsébet
Nagy utazás – New York 2
World trade Center
A Világkereskedelmi Központ egy eredetileg hét épületből álló épületkomplexum volt Manhattan városrészben. A WTC-t Raymond Hood álmodta meg és vázolta fel futurisztikus művében a Manhattan 1950-ben. Jamaszaki Minoru japán-amerikai építész és segítőtársa, Emery Roth tervezte meg. Legismertebb épületei a 110 emeletes ikertornyok voltak. Az épületkomplexum az 1970-es években épült és egyszer már kibírt egy terrortámadást (1993. február 26-án). Az Egyesült Államok legfontosabb és a világ egyik igen fontos pénzügyi központja volt, ezen kívül New York legmagasabb és az Egyesült Államok második legmagasabb épülete. A komplexum olyan hatalmas volt, hogy saját irányítószámot rendeltek hozzá (10048). A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokban az ikertornyok megsemmisültek. A WTC bizonyos részei a katasztrófa ellenére részben még tovább üzemeltek, ahogy a szomszédos, a Központtal szinte egybeépült World Financial Center is. A tornyok helyét körülkerítették és már a tragédia után közvetlenül elhatározták, hogy új, a korábbinál magasabb tornyot építenek a helyükre. Később statikai és egyéb okokból úgy döntöttek, hogy lebontják a megmaradt sérült épületeket is és egy új központot építenek a helyére. Az új épület eredetileg a Freedom Tower (Szabadság torony) nevet viselte volna, végül azonban One World Trade Center lett. Így lett New York és az Egyesült Államok legmagasabb épülete a 2001-ben lerombolt ikertornyok utóda, a Dél-Manhattan látképét uraló One World Trade Center. Az antennával együtt 546 méter magas torony építése alatt tehát Freedom Tower néven volt ismert, és az idegenvezetőnk szerint sok New York-i tényleg a szabadság jelképeként tekint rá. Megtervezésére nemzetközi pályázatot írtak ki, alapkövét 2006. december 19-én rakták le, a torony pedig 2013. május 11-én készült el. Így tehát már csak egy torony van, a másik helyett egy szép, óriási, mégis kecses emlékművet építettek, amelyet a fehér színe és a formája miatt fehér galambnak kereszteltünk el (a lenti képen látható).
A torony funkcióját tekintve irodaház, de a turisták szempontjából inkább emlékközpont-jellege és kilátója miatt érdekes. Az One WTC lábánál található a régi tornyok helyére épült, a sokáig csak Ground Zero néven ismert területen a 2011-ben befejezett emlékmű és múzeum. Az emlékközpont a város két legsúlyosabb terrortámadására, a kereskedelmi központ elleni 1993-as bombatámadásra, valamint az ikertornyok 2001-es lerombolására emlékezik. Az emlékhely közvetlenül a világkereskedelmi központ új tornyának, az One World Trade Centernek a tövében található. Legerősebb szimbolikus eleme két óriási fémmedence, amely az ikertornyok egykori helyét jelöli. Ezek szimbolizálják az űrt, amit a tornyok hagytak, peremükre az áldozatok neveit vésték, akik a terrortámadásban elhunytak. A toronyban, a kilátóhoz vezető úton is sokat megtudhatunk az elődről. A 100-102. emeleteken kialakított kilátóból 360 fokos panorámát kapunk a városra.
A múzeum ezek alatt, mélyen a földbe ásva található. Itt őriznek több tárgyi emléket a 2001-es tragédiáról, köztük kiégett tűzoltóautókat, romok alatt talált irodai és személyes tárgyakat. Valamint egy új, nagyrészt földalatti közlekedési csomópontot (vasúti-, metró- és buszpályaudvart) alakítottak ki. A Ground Zero alatt jelenleg egy összefüggő, kb. 7 emelet mély gödör van. Nagyon sokáig ámulom az USA legmagasabb tornyát, nem fér bele a telefonom kamerájába, olyan óriási. A nyakam már fáj a felfelé nézéstől, és szédítő is a látvány, alig tudom felfogni, hol is vagyok, miközben arra gondolok, milyen csodálatos emlék lesz majd ez nekem a további „kis” életemben.
Brooklyn híd
A Brooklyn híd az Egyesült Államok egyik legrégibb függőhídja, Manhattan szigetét köti össze Brooklynnal. A világ első acélkábeles függőhídja volt, és 1903-ig a leghosszabb. 1870. január 3-án kezdték meg építését, és 1883. május 24-én adtak át a forgalomnak. Teljes hossza: 1834 m. Az építmény már többszörösen bizonyította, mennyire jó konstrukció, a korszakban épült függőhidak többségével szemben még ma is áll, időközben New York egyik jelképe is lett. A híd nemcsak megkönnyítette a polgárok életét, de fontos szerepe volt abban, hogy Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens és Staten Island egyesítésével 1898-ban létrejött City of New York, vagyis a ma ismert világváros. Nem tudunk betelni a híd szépségével. Hideg szél fúj, mínusz 1 fok van, sapkákat vásárolunk a sok emléktárgyat kínáló árusoktól. Egy ifjú pár esküvői fotózásának is tanúi leszünk. A menyasszony egy törékeny kínai kis hölgy, aki gyönyörű nyárias ruhájában majd’ megfagy és boldogan bújik a párjához melegedni. A híd Brooklyn-i végén boldogan, örömtől sugárzó arccal pihenünk egy padon, amikor még a nap is előbújik, hogy fokozza a látvány szépségét. De még vissza is kell menni, sőt hazáig, gyalogosan. Napi 15-18 km-t megyünk, de minden bajunk elmúlik, nem magas a vérnyomás, tudunk aludni. Hol fogok én ennyit otthon mozogni? Menet közben látunk néhány szép templomot, kápolnát. Váratlanul bukkannak elő a magas, sokemeletes házak között. Kettőbe be is megyünk. Gyönyörűek.
A reggelinket vendéglátónk otthonában fogyasztjuk el: tej, vajas zsömle, amerikai kávé, gyümölcs. Az ebédünket mindhárom nap ázsiai étteremben esszük meg. Igyekszem minden nap halat, főként lazacot enni. Délután szintén kávé és desszert a Starbucks kávézó valamelyik útba eső helyiségében.
Nagyon tetszenek a tűzlépcsős házak, amelyekről a „Micsoda nő” című film jut az ember eszébe, amikor a Julia Roberts által játszott „királynőjéért” felmászik a Richard Gere alakította férfi főszereplő. No és a „Kate és Leopold” című film is eszembe jut ezekről a házakról, Meg Ryan és Hugh Jackman főszereplésével. Érdekesnek találom a feliratokat az utcán, lent a járdán, amelyek híres események dátumát és magát az eseményt jelzik.
Az utazás visszafelé ugyanúgy történik, mint ide. Halkan, csöndben elmerülünk a látottakban és csak néha szólunk egymáshoz a hosszú úton. Ami engem illet, fizikailag nagyon fáradtan, de lélekben még folytatom a sok látvány feldolgozását és búcsúzom az óriási várostól.
