A ZERINDI KÉPTÁR 50 éves
(Címkép: Fazekas József portré)
Már januárban készültem arra, hogy írni fogok a szülőtájamon megalakult ZERINDI KÉPTÁRRÓL mivel 1974. május 18-án jómagam is ott voltam a megnyitón, tizennégy éves lettem októberben és nagyon izgultam, hogy a mi kisközségünkben olyasmi lesz, ami még a városokban sem törvényszerű, hogy egy állandó képtár legyen.
Leültem és mindent láttam, Fazekas József tanárom és Csanádi János tanárom, azon tanakodtak, vajon jó sorrendbe vannak felrakva a festmények. Izgultak, hogy Banner Zoltán művészettörténész, mit szól majd hozzá, én így emlékszem. A Csáki tanárházaspár és a Kovács házaspár a festményekben gyönyörködtek. A Bondár házaspár az állófogadásra kirakott sütemények és üdítők elégséget vizsgálgatták. Tyukodi Lajos mindenkit nyugtatott minden rendben lesz. A Papp házaspár úgy gondolta, minél hamarabb egy igazi szép világos képtárra lesz szükség. Igazi májusi kellemes idő volt. Istenem, végre sikerült leírnom. Többször leűltem megírni emlékeimet, a saját élményeimet, hiszen ötven év az ötven év. Egyszerűen nem ment. Amint leültem, hogy írjak emlékképek sokasága jelent meg előttem, és belebódultam a májusi zsongásba, mindent láttam, hallottam a beszélgetéseket, az biztos a szívem mindig hevesen vert, mint akkor, és csak bámultam a múltba, a gyerekkoromba, csodálattal figyeltem tanáraimat. Most ötven év távlatából is érzem tanáraim szellemiségének erejét. Micsoda nagyszerű, türelmet, higgadtságot, harmóniát sugároztak és tettekkel tettek községük kultúrájának fejlődéséért.
Fazekas József tanárom kezembe nyomta A ZERINDI KÉPTÁR című könyvecskét, mely 2000-ben Nagyváradon a Literator, a NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának támogatásával jelentette meg. Most már nyugodt vagyok, ez egy leltár az alkotásokról, vigyázni kell rá mosolyodott rám Fazekas tanár bácsi. Ugyancsak 2000-ben a Viata aradeana kiadónál Anno 2000 címmel jelent meg egy magyar és román nyelvű ötven oldalnyi könyvecske, melyben Ozsvár Zoltán polgármester a következőket írta:” Nem hivalkodóan, de szilárdan őrizzük hagyományainkat kulturális és vallási mivoltunkat.”
Csanádi János, akinek magyar irodalom óráira mindig nagy tisztelettel emlékezzem vissza az Anno 2000-ben a következőket írta:” Fazekas József kultúrház-igazgató 1973 decemberi felhívásában felveti a falusi képtárteremtés gondolatát. Az elképzelést összefogás és tett követi. 1974 májusában felavatjuk az ország első állandó jellegű falusi képkiállítását, melynek létrehozásában nagy szerepe volt a Falvak Népe szerkesztőségének, Cseke Péter újságírónak, Kusztos Endre és Gámentzy Zoltán festőművészeknek, valamint Elekes Vencel gyergyói műgyűjtőnek.” Csanádi János a Körösköz folklórgyűjtője a Zerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör elnöke a Kisjenői Körösmente Irodalmi és Közművelődési Társaságnak alapító tagja, szellemi vezetője számos díjban és kitüntetésben részesült néhány: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének Márki Sándor-díjában, az Arad Megyei Tanfelügyelőség Ioan Slavici-díjában, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Árpád-díjában, az EMKE Kun Kocsárd-díjában, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság Fényes Elek-díjában, a Kölcsey Egyesület-díjában. 2016-ban Aradon megjelent, Eleinkről szól a fáma című könyvében a következőket írja:” A képtárteremtés idejéhez köthetők a gyermek Szabó Hajnalka első, művészeti élményei is, és manapság festőművészként immár 15-ik esztendeje szervezi a nemzetközivé bővült nagyzerindi képzőművészeti alkotótábort. Nincs megállás…”
Fazekas József tanári oklevelét a Nagyváradi Főiskolán és a Kolozsvári Babeş-Bolyain szerezte földrajz–történelem szakon, a Zerindi Általános Iskolában tanított több mint 40 éven keresztül. Táborokat, kirándulásokat szervezett. Iskolaigazgatóként küzdött a 10 osztályos iskoláért, a magyar tannyelvű iskola fennmaradásáért. Arad megyében a magyar iskolák közül elsőként ő harcolta ki, hogy felvegyék egy neves előd (Tabajdi Károly) nevét. A zerindi kultúrház igazgatójaként, az ő kezdeményezésére, az akkori tantestülettel összefogva, a romániai magyar falvak közül elsőként megalapították a Zerindi Képtárat. Szülőfaluja történelmét és földrajzi adottságait fáradhatatlanul kutatta évtizedeken keresztül. Könyvek, újságcikkek szerzője, társszerzője volt. A Zerindi Képtár negyvenedik évfordulóján a következőket mondta, Fazekas József a képtár megálmodója mely olvasható a 2017-ben Aradon megjelenő könyvében, melynek címe: A visszajáró történelem útjain: „Elmondhatom minden sorstársamnak, a képtár létrehozásában jeleskedő kollégáknak, helyi értelmiségieknek, volt és élő helyi vezetőknek, hogy köszönettel vagyunk mindnyájan és azt szeretnénk ha 10 év múlva, az 50-es évfordulón is lenne annyi felhajtó erő a közösség részéről, lenne annyi igény, mint most van. Mert hiába akarnánk mi, ha nincs aki meghallgasson. Azért csináljuk, hogy kapaszkodjunk ezen értékekbe.”
Fazekas József sajnos 2022-ben 75 évesen elbúcsúzott, nem tudja végig izgulni a Zerindi Képtár 50 éves évfordulóját. A ZERINDI KÉPTÁR című könyvecskében Banner Zoltán a következőket írja: A „zerindi csoda” azonban nemcsak a magyar sajtót és közvéleményt hozta lázba, hanem kellő mértékben felizgatta az államvédelmi szervek fantáziáját is: a felajánlott képek begyűjtésére például Szatmárnémetibe érkezett tanárokat már a város határában spiclik, a műtermek előtt katonák, majd a securitate pincéjében vallatok fogadták s innen egyenesen az aradi állambiztonsági szervekhez irányították vissza őket, természetesen az elkobzott s örökre eltűnt festmények nélkül. „Miféle képeket gyűjtenek? miért? miért nem viselkednek úgy, mint a többi község, ahol nem gyűjtenek képeket?!”A hatalom képviselői, nyilván, nyilván, az addigra kilúgozott, közösségformáló tartalmaitól megfosztott, „szocialista közművelődés” elleni rebelliónak, merényletnek tekintik a zerindiek szokatlan önszerveződését, s hogy a felhívás közreadásától számított egy évre a képtár, mégis, megnyílhatott – talán éppen annak a gyors s földrajzilag valamint társadalmilag egyaránt széleskörű megmozdulásnak köszönhető, amellyel a szokatlan, nemes közművelődési célkitűzésre a művészek reagáltak. Az 1974-ben megnyitott képtárban 26 szerző 52 munkája szerepelt, s mire egyévtized múltán új, korszerűbb helyiségbe költözhetett, a mellékelt műtárgyjegyzék tanúsága szerint 77 művész 118 alkotása került nyilvántartásba.”
Fazekas József 2014-ben a következőkről számolt be a 40. évforduló alkalmából 140 alkotótól 278 alkotás van a ZERINDI KÉPTÁRBAN. Siska-Szabó Hajnalka festőművész portrét készített Fazekas József tanár úrról, a képtár megálmodójáról.
A ZERINDI KÉPTÁR ötven éves, ott voltam a születése napján, akkor is voltak a szépre, jóra értékteremtésre törekvők és remélem mindig lesznek, akik tovább viszik, ami a harmóniát, békét jelenti. Olosz Lajos, Vers a vén cserfához című költeményében írja:” mernek már a lelkek álmodozni/a Körösök partján, a Leveles alatt.”
Feketegyarmati Sándor