A vönöcki Karátsony-kastély története. Vönöck helytörténeti, irodalmi, néprajzi emlékei  I.

A vönöcki Karátsony-kastély története. Vönöck helytörténeti, irodalmi, néprajzi emlékei

 I.

A Karátsony-kastély

 A kastélyt 1902-1903-ban emeltette Miskolczy Imre historizáló, döntően neobarokk stílusban. 1906-ban az uradalmat és a kastélyt, Pfeiffer Ottó soproni lakos vásárolta meg.

-Birtokvásárlás. Miskolczy Imre dr. nyugalmazott miniszteri osztálytanácsos 2000 holdnyi vönöcki birtokát újonnan épült gyönyörű kastélyával együtt szőllősi Pfeiffer Ottó soproni lakosnak 553,000 koronáért eladta. Miskolczy Imre dr. birtokát a jövő év őszén adja át új tulajdonosának.

 Soproni Napló, 1906. július-szeptember

Igazi meglepetés volt számunkra az alábbi forrás:

* (Blaha Lujza Kemenesalján.) Báró Splényiné Blaha Lujza férjével együtt több napi látogatóba a kemenesaljai Vönöckre érkezett, hol Miskolczy Imre ny. miniszteri osztálytanácsosék vendége.

Pesti Hírlap, 1904. október29.

Vitéz Karácsony László vönöcki kastélya 1945 után elhagyatottá vált, miután tulajdonosa nyugatra távozott. Az elutazás idején még kifogástalan állapotú volt az épület, az 1946 elejei viszonyokról pedig a jegyzőség nem tudott számot adni, mivel akkor még orosz katonák lakták. A kastély 16 helyiségből állt, a benne lévő műtárgyakat, szőnyegeket, porcelánokat a lakosság széjjelhordta és ezeknek a felleltározása az ott maradt orosz katonaság miatt volt lehetetlen. A községben rengeteg orosz katona tartózkodott, a kastélyban és még a másik épületben kb. négy-ötszáz, a falu többi épületében pedig kb. ezer-ezerötszáz volt még elszállásolva. A Németországba távozott tulajdonos elmenekülése előtt sok ezüst és aranytárgyat ásott el. A kincseket két vönöcki személy megtalálta, akiktől azokat a rendőrség lefoglalta. Közben az ezüst és aranytárgyak vönöcki rendőrségre való beszállítását valaki az ottani orosz tisztnek elárulta. Az orosz katonatiszt a kincseket ezután erőszakkal elvette a rendőröktől és gépkocsin eltávozott. Az orosz katonai parancsnokság a bejelentés után elfogta a tisztet, de az ellopott tárgyakat továbbra is maguknál tartották.

Vasi Szemle 1998 (52. évfolyam, 1-6. szám) 1998/4. szám. MAGYAR NYUGAT. Bajzik Zsolt: A vas megyei kastélyok és műkincsek sorsa 1945 után, IV. rész (437. oldal)

Ezúttal iskolatörténeti írásunk rendhagyó, mivel a község gazdag helytörténeti, irodalmi, történelmi, régészeti, néprajzi múltjára épül. Ennek fényében a tanítás többé nem egy módszertan, sokkal inkább szellemiség. De lássuk, hogyan alakult ki ennek a gazdag kultúrának a bölcsője, maga a község.

Vönöck egyik legrégibb községünk a celldömölki járásban. A honfoglalás idején, sőt már jóval előtte lakott hely volt. Valamikor kelták lakták e vidéket, bizonyíték erre az a hamvveder, amelyet a 30-as években a község határában egy homokbányában találtak. A rómaiak emlékét őrzi a község déli szegélyén húzódó, ma részben tagútnak használt hadiút. Valamikor talán Savariát kötötte össze Győrrel. A község neve szláv eredetű. Írásban először 1262-ben szerepelt, akkoriban Vinick-nek írták. Vinicka szláv szó, szőlőskertet jelent. Ebből arra lehet következtetni, hogy az őslakók nemcsak ismerték a szőlőkultúrát, hanem minden bizonnyal foglalkoztak is szőlőtermesztéssel.

A földművelés elterjedésével nőtt a települések száma Kemenesalján. Vönöck határában három kisközség helyezkedett el. Vönöck és Merse között Himeskő, Vönöck és Magasi között Ug. Vönöck és Sömjén között pedig Vadkert. Később a törökdúlás idején e települések többször elpusztultak. Maga Vönöck is földig égett, az erdőkből kimerészkedő lakosság azonban újból felépítette.

A község földesura a török időkben a kemenessömjéni nemes Horváth-család. A falutól nyugatra eső határrész –a mai Tilos erdő-a csornai prépostság birtoka volt. A törökdúlás után pedig a Boda nevű család a község legtekintélyesebb földbirtokosa.

Ez időben a lakosság nagy része takácsmesterséggel foglalkozott. Itt székelt a nemesi takács céh is. Korabeli céhleveleket ma is találni a faluban. A takács foglalkozás sokáig fennmaradt a községben.

A törökök kiűzése után békés napok következtek. A Rákóczi szabadságharc idején azonban ismét mozgalmas a vidék. A kurucok a hadiúton vonultak a kemenesi táborba. Hiteles okmányok bizonyítják, hogy a szabadságharcban Vönöck is részt vett. Utóbb a napóleoni harcok szólítják el a község nemeseit, majd az 1848-as szabadságharcidején a 7. a 44. és a 45. honvéd zászlóaljakba sorozzák be a vönöcki önkénteseket.

A kiegyezés utáni időkből is maradtak emlékek. A község lakóinak nagy része cseléd, arató és napszámos. A kapitalizmus fejlődésével bővül a mezőgazdasági termelés. 1870 körül telepítették be a Vas-hegyet szőlővel. A község keleti részén 1897-98-ban épült a vasút. A vönöckiek 50-60 krajcáros napszámért dolgoztak együtt azokkal az olasz vasútépítőkkel, akik pesung-nak nevezték el a vasút menti mélységet. A község ma is meglévő kastélyát 1902-ben építették.

Az első világháború hírét 1914. augusztus elsején éjjel Nagy Dénes kisbíró dobszóval adta tudtára a falunak. Majd 1919 dobogtatta meg az emberek szívét. A Tanácsköztársaság vívmányai lelkesítették a vönöckieket. Nagy Antal, Nagy Károly, Böröcz Imre, Dénes Sándor és Balogh Ferenc voltak a direktórium tagjai. A munkáshatalom megdöntése után megkínozták őket.

Most pedig ismerkedjünk meg a dűlőnevek történetével. A Tilos erdő neve még azokból az időkből származtatható, amikor még a csornai prépostság a határnak eme részében mogyorót termesztett. A jobbágyoknak, a szegény embereknek tilos volt ide belépni! A Zúg dűlő az egykori Ug község nevét őrzi, míg az Akasztói út szomorú tragédiákat idéz.

A Zúg dűlőben az eke még ma is gyakran fordít ki követ, épületmaradványt. Itt állt valaha egy pálos rendi kolostor, amelynek kútját mintegy 90 évvel ezelőtt temették be. A feltevések szerint borospincék romjait is takarja a föld. A három faluból egyesült Kemenesaljai Úttörő Tsz virágzó szőlészetet teremt a vönöcki határban.

Vas Népe, 1964. október 25.

Kisfaludy Károly emlékezete

Vönöck leghíresebb irodalmi személyisége Kisfaludy Károly, akinek édesanyja belehalt a szülésbe, apja élete végéig haragudott ezért fiára. Nem törődött az ifjú költővel, sőt kitagadta.

Kisfaludy nagynénjéhez Trézsi nénihez menekült Vönöckre.

Trézsi, mint tudjuk, már férjhez ment. Ura Kis Barnaki Farkas Gábor nyugalmazott kapitány volt — egy jó szívű, derék, de nagyon is katonai műveltségű férfiú; nejét aligha értette, azonban a maga módja szerint megbecsülte, bár kényelméhez mindenek fölött ragaszkodott s egy ízben azt mondá neki: „Azért vettem talán feleséget, hogy a csizmámról is én gondoskodjam?“ Szóval egyszerű urambátyám ember volt. Házasságuk magtalan lévén, Trézsi szíve minden gyöngédségét férjére és öccsére halmozá, részvétét és jószívűségét pedig, a ki csak rászorult. Bizony jó helyre került Károly. Sógorával vadászgatott és elpolitizált, nénjével meg el-elbeszélgetett a múltakról és jövendőkről. Ez megérté szíve fájdalmát, egész lelki mivoltát — és Károly bús sorsa panaszosával könnyíthetett magán. Azután nagy buzgalommal rajzolgatott, sőt festett is. — nem képet ugyan, hanem egyelőre csak a lakóház két szobáját.  Volt azonban egyéb szórakozása is: a költészettel foglalkozott.

Ország-Világ, 1881 (2. évfolyam, 1-26. szám)1881 / 5. szám

1809-ben megkezdett „A tatárok Magyarországon” című drámáját Vönöckön a nyugodt és csendes alkotói körben tudta véglegesen átdolgozni és befejezni 1811 és 12 telén. Több félkész drámája, vígjátéka mellett itt készült el az Ilka is. A legnagyobb érdeme, hogy 1819- ben Éder György székesfehérvári színtársulata által diadalmasan színre hozott A tatárok Magyarországon c. darabjával reményt csepegtetett a magyar színház után vágyó népébe. Esztergomiban, majd Pesten szinte nap-nap után óriási siker kísérte munkáját. A pesti német sajtó is igen elismerően méltatta a darab sikerét.

Vas Népe, 1978. február 5.

Az egykori Spissich-kastélyt, melyben Kisfaludy gondtalan éveit töltötte 1811-12-ben, mára felújították, termeiben étterem működik.

A vönöcki porta

A Vasi Múzeumfalu húszéves fenállásának alkalmából adták át a szombathelyi skanzenben a vönöcki Giczi Róza néni házát, 1993-ban.

A vönöcki ház századunk 1920- ban élt kemenesaljai zselléreinek életmódját mutatja be. A forgatókönyv szerint a porta egyben a „hosszúudvart” is felidézi: a vönöcki házban két család él egy fedél alatt. Mindkét családnak egy-egy konyhája, illetve szobája van.

A tömésfalú ház egyedülálló módon kapott tetőt: az utcai homlokzatnál hosszúágasra tartja a kontyolt tetőt.

Vas Népe, 1993. augusztus 21.

Következő cikkünkben folytatjuk Vönöck község izgalmas történetét, a neolitikumból ránk maradt kőleletekkel, római kori leletekkel, továbbá a szabadságharc vönöcki szereplőjével az egykori evangélikus tanító Szili Pállal.

Felhasznált irodalom:

https://adt.arcanum.com/hu/view/VasmegyeVasNepe_1978_02/?query=Kisfaludy+K%C3%A1roly+Vas+megy%C3%A9ben&pg=36&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/OrszagVilag_1881/?query=Kisfaludy+K%C3%A1roly+&pg=138&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/VasmegyeVasNepe_1993_08/?query=v%C3%B6n%C3%B6cki+porta&pg=212&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/VasmegyeVasNepe_1964_10/?query=v%C3%B6n%C3%B6cki+kast%C3%A9ly&pg=186&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_DunantuliVasiSzemle_1998/?query=v%C3%B6n%C3%B6cki+kast%C3%A9ly&pg=449&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/SoproniNaplo_1906_03/?query=Miskolczy+Imre&pg=154&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1904_10/?query=Miskolczy+Imre+V%C3%B6n%C3%B6ck&pg=835&layout=s

Szipőcz Judit

Szólj hozzá!