Könyvajánló Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások

Könyvajánló
Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások

Akármennyi fantasyt olvasson is az ember, a legjobb történeteket még mindig a való élet írja. Hiszen hányszor találhatjuk szemben magunkat olyan abszurd helyzettel, mint egy szilveszter előtt egy nappal tartott ingatlanbemutató, ahol egy véletlenül beszabadult bankrabló mindenkit túszul ejt, s közben egy nyúl is feltűnik….
A svéd sikerszerző, Fredrik Backman regénye ne szépítsünk: tele van idiótákkal. Ahogy olvassuk, sokszor hangosan felnevetünk, vagy a fejünket csóváljuk kínosan mosolyogva, ez mégis mi? Ugyanakkor ahogy haladunk előre a történetben, mélyebben megismerve a karaktereket és az események szövedékét, rájövünk, hogy mindannyian ugyanolyan hétköznapi emberek, mint te vagy én, semmiben sem mások. Mindenki küzd szorongásokkal, még ha első látásra nem is tűnik fel, s ha kicsit is időt szánnánk arra, hogy jobban megismerjük egymást, rájönnénk, több a közös bennünk mint gondolnánk.
Zseniálisan világít rá arra is, hogy egy nem megfelelő döntés, akár a pillangóhatás, események egész láncolatát, félreértések sorozatát indíthatja el. Továbbá hogy minden mindennel összefügg, s számos szállal kapcsolódunk az embertársainkhoz.
Ami még fontos, hogy a humor felszíne alatt komoly társadalomkritika húzódik meg. A szatíra eszközeivel a szerző tükröt tart a gazdasági és bankrendszer elé, felhívva a figyelmet arra, az érzéketlen hozzáállás, a kizsákmányolás hány emberéletet követelhet… Ugyanakkor a pozitív életszemlélet még a legnehezebb szakaszokon is képes átsegíteni.
A keserű humor, a rövid (gyakran egy-két mondatos) fejezetek miatt könnyen olvasható, szórakoztató, ugyanakkor mély mondanivalójú. Én főleg a kihallgatásokon nevettem sokat, szegény bankrablót pedig már az elejétől fogva sajnáltam. 🙂
Mindenkinek bátran ajánlom, aki egy alapvetően vicces, de elgondolkodtató, keserédes történetre vágyik, hétköznapi, de sokrétű szereplőkkel, szorongásokkal. Egyszerű, de mély, szívmelengető és szívszorító, titkoktól terhes, olykor gyermeteg, de mindenekfelett emberi… ez a könyv maga az élet.
Kedvenc idézeteim:
„Nem tudok dönteni – bökte ki a rabló, és talán ez volt a legigazabb mondata egész nap. Mert amikor az ember még gyerek, arra vágyik , hogy felnőjjön, és mindent maga dönthessen el, de felnőttként rájövünk , hogy ez a legrosszabb az egészben.”
„Ha tudnám, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.”

(Írta: Jámbor-Brém Zsuzsanna)

Szólj hozzá!