Kereszt és csillag: Avagy egy máig kettéosztott somogyi falu

Kereszt és csillag
Avagy egy máig kettéosztott somogyi falu

Lad település címerében szereplő kereszt és csillag a település két hitfelekezetét jelzi, mely egyben a hajdani magyar-német nemzetiségi megosztottságra utal.
Lad, Árpádkori település, a veszprémi egyház összeírásában, 1082-ben szerepel először.
Középkori templomáról a 14. századi pápai tizedjegyzékből értesülünk, még a 16. század elejéről is van róla adat.
A török időkben megfogyatkozott lakosság pótlására, ahogy Somogyban több helyen is, a18. század közepén németek telepedtek Ladra.
A betelepülő német nemzetiségiek katolikusok voltak, a 18. században hozták létre Németladot, s azóta nevezték a magyar reformátusok lakta települést Magyarladnak.
A címer kék sárkánykígyója a falu 20. századi életében meghatározó szerepet játszó gróf Hoyos család ősi címeréből való. Kastélyuk a hajdani Magyarlad és Németlad határán található, összekötve vagy elválasztva azt?
Az angol vadászkastély stílusban épült Hoyos-kastély, kora nevezetes látványossága volt.

Az építő gróf Hoyos Miksa osztrák származású tengerészkapitány, aki a kényelme érdekében saját vízművet, villanytelepet, központi gőzfűtést létesített. Hatalmas, egzotikus fákkal teleültetett parkja ma természetvédelmi terület.
A németladi Munkás Szent József római katolikus templom 1855-ben épült a németajkú hívek és Czindery László birtokos adományaiból.

A neogót stílusú műemléktemplom ékessége a Szent Józsefet ábrázoló oltárképe, melyet Barabás Miklós festett.

A falu római katolikus temploma mellett egy 1867-ből származó (157 éves) kőkereszt és egy 1903-ban állított (121 éves) Szent Vendel-szobor áll. Szent Vendel kultuszát szintén a német nemzetiségűek hozták magukkal.
A németladi temetőben áll gróf Czindery László neoromantikus sírkápolnája, a hozzá vezető kálvária stációkkal. A romantikus kápolna és a kálvária stációk képei is műemléki védelmet élveznek. A sírköveken lévő nevek árulkodnak a nemzetiségi hovatartozásról.

A németladi templom mellől rálátni az 1840-ben épült magyarladi református templom tornyára. A példásan felújított templom, mintha egyedül árválkodna a domboldalon.

A domb alján felirat jelzi: magyar temető.

Ekkor szembesültem igazán a ma is létező kettéosztottsággal.
Még a jelenlegi önkormányzat is elismeri, hogy nehézséget okoz a két településrész okozta duplikált szolgáltatás fenntartása, úgy, mint temető, játszótér.
Magyarlad részén áll egy tájház, gondozott udvarral, közösségi térrel. Innen a németladi templomtornyot látni a kereszttel.
Valószínű, kibékült már kereszt és csillag, csak a hagyományok tartják makacsul magukat.
Németlad és Magyarlad hivatalosan már nem létezik, 1950-től Lad néven szerepel Somogy térképén.

#Magyarlad, #Németlad, #Lad, #Somogy, #vallási, #nemzetiségimegosztottság
Fotók: #VadvirágosKaposvár