Csuka Zoltánra emlékeztünk születésének 123. évfordulóján
A Szociális Gondozó Központ könyvtárában a Csuka Zoltán Olvasó Kör tagjai emlékeznek a költőre, műfordítóra, szerkesztőre irodalmi estek szervezőjére.
Gál Evódia és Kiss Sándor visszatekerik az emlékezés filmjét néhány évtizeddel. Idéznek az 1977-ben a Magvető Könyvkiadónál megjelent Az idő mérlegén című könyvből melynek előszavában Czine Mihály a következő sorokkal indítja útjára mondandóját: ”Ötször-hatszor is felfedezték; még mindig keveset tudunk róla. A költő, a szerkesztő, aki szinte a semmiből hívta elő a jugoszláviai magyar irodalmat, aki annyi értéket segített napfényre – maga máig a poétanép ismeretlenebbjei között maradt.’
Az Ady-Társaság Kiadása, Debrecen 1936, Életív címmel Csuka Zoltán válogatott versei 1925-1935, Juhász Géza bevezetőjével indul, melyben a következőket írja:
”Mikor az 1920-as évek elején Csuka pályája megindul, a köztudat azt várja, hogy a költő apostol legyen, ne egyéni érzéseit, hanem a közösség fájdalmát zengje; az ember-testvériségért, a nyomorgókért suhogtassa a gúny és fölháborodás ostorát. Csuka Zoltán csaknem gyerekfejjel ebbe a szerepkörbe áll be. A Délvidék költői közt az ő hatása legnagyobb. Finom verskultúráján, viziós erején kívül az ennek a magyarázata, hogy nem önmaga megszállottjának született, a világ ábrázolására csábítja hajlama. Saját körülményei, egyéni élményei sohasem izgatják annyira, mint a kor tébolya.”
1973-bana Szépirodalmi Könyvkiadó, Bertha Bulcsú: Írók műhelyében című könyvében ír Csuka Zoltánról ebből olvasott fel Gál Evódia, majd beszélnek műfordításairól, valamint az 1963-ban a Gondolat Kiadó által megjelent könyvről melynek címe A jugoszláv népek irodalmának története ez is Csuka Zoltán munkája.
Gál Evódia felolvasta Csuka Zoltán: Magányos sínylődés és Versmagyarázók és hírmagyarázók című verseit.
A Csuka Zoltán Olvasó Kör tagjai így emlékeztek meg Csuka Zoltánról aki 1901.09.22-én született Zichfalván, 1933-tól Érdligeten élt és alkotott 1984.03.23-ig haláláig. József Attila díjas, Jugoszláv PEN Club és Nemzetközi műfordítói életműdíjjal is rendelkezik.
Urbán László: Az ismeretlen Csuka Zoltán című könyvének előszavában írja Harmat Béla:
”Mégis, ha Érdligeten, a Sárd utca 35. számú házban, az ott lévő Jószomszédság Könyvtárában járunk, jusson eszünkbe, hogy itt van a délszláv népek irodalmának bölcsője, amely a szellemi hovatartozás zarándokhelye.”
Feketegyarmati Sándor