A Mester utca sápadt csillaga
Így emlegette Judik Etelt Téglás Béla aki a 20. század elejének jellegzetes társasági figurája volt Pesten. A Mester utca a „sötét Ferencváros” jelképes utcája volt. Sok színésznő tengette itt és más kávéházak környékén szomorú, kiszolgáltatott életét. Judik Etel is gyakran megfordult errefelé. Itt lakom én is a közelben, de ez már egy egészen más világ Judik Etel, Karinthy Frigyes első feleségeként lett ismert a magyar irodalomban. Férje életrajzában csak néhány mondatot szenteltek neki ,mert rövid időt éltek együtt. Tragikus halála megakadályozta, hogy méltó társaként sokáig maradjon mellette. Ezzel az írással szeretnék neki emléket állítani, mert úgy hiszem Karinthy Frigyes munkásságát akkor értékelhetjük igazán, ha életének ezt a fejezetét is megismerjük.
Ki volt Judik Etel?
1885. december 21-én született, Judik Etelka Franciska néven anyakönyvezték Anyja és nagyanyja is. Ugyanezt a nevet viselte. Törvénytelen gyerek volt, apa nélkül nőtt fel, nagy nyomorban. Anyja és nagyanyja is vándorszínésznő volt, úgy hitte az ő is számára ez az út van kijelölve.
A Magyar Királyi Színművészeti Akadémiát ösztöndíjasként végezte el 1903-ban. Szeretett volna a régi Nemzeti Színházhoz kerülni, de nem szerződtették. Rendkívül bájos, vonzó jelenség volt, de szegény. Ráadásul házasságon kívül született, ami nem volt jó ajánlólevél számára. Kezdetben élte a kóristalányok kiszolgáltatott életét, majd házasságban keresett menedéket. Férje Laki Bakits János, egykor rendőrkapitány volt, ahonnan valamilyen szabálytalanság miatt elbocsátották, majd ügynökként próbált felszínen maradni, többnyire ügyeskedéssel, szélhámoskodással jutott pénzhez. Az a hír járta róla, hogy egyszer felszedette a Podmaniczky utca kockaköveit, és eladta majd a pénzt zsebre tette. Önző, erőszakos, ember volt. Feleségét gyakran bántalmazta. Két talán három gyermekük született az egyik kisfiuk tbc-ben halt meg. A Rákóczi út egyik zugszállodájában élt a család, ahol nyomorogtak, a szállodai számlák fizetésével mindig hátralékban voltak.
Szerelem, házasság
Judik Etel 1905 körül sodródott a Thália Társasághoz itt volt tag míg a Társaság támogatás hiányában megszűnt 1908-tól 1910 ig a Bonboniere Cabaretban dolgozott ,majd 1912. től a Bárdos Artúr vezette Új Színházba szerződött. A feltünően szép sötét szemű színésznőt Karinthy Frigyes a Tháliában látta először játszani, azonnal felfigyelt szépségére, játékára .Szenvedélyes szelíd nő volt, éppen olyan, akiről mindig is álmodott. Hat éves kora óta anya nélkül nevelkedett, nagyon vágyott a gyengédségre, és ismerve Boga kétségbeejtő helyzetét szeretett volna segíteni rajta. Közelebbi kapcsolatba, azonban csak 1910.-ben kerültek .Kosztolányi Dezső mutatta be őket egymásnak, aki ekkor már Harmos Ilonának, későbbi feleségének udvarolt. Mindketten színésznők voltak,ismerték egymást. Boga, mert barátai így nevezték, később Karinthy is, az iszákos, durva férj után boldogan fogadta el Karinthy közeledését. Kölcsönös mély szerelem alakult ki közöttük.
Természetesen erről a gyengéd kapcsolatról a férj is tudomást szerzett és. Erőszakkal akarta távol tartani őket egymástól Revolverrel a kezében többször is halálosan megfenyegette, a New York Kávéházban többször is inzultálta. Karinthy is revolverrel a zsebében közlekedett, de a fegyvert valójában nem is akarta használni. Párbajra is sor került közöttük, ám ekkor az író véletlenül saját kezét sebezte meg.
A helyzet 1912-re már kezdett tarthatatlanná válni. Az írónak kapóra jött, hogy a Pesti Hírlap, és a Pesti Napló berlini kiküldetést ajánlott neki, ahonnan színes riportokat, tudósításokat vártak tőle. Boldogan kapott az alkalmon, ahová Bogát is magával akarta vinni. Ez nem volt olyan egyszerű, mert meg kellett szöktetnie a dúvad férje mellől.
Boga ekkor az Új Színpadnak volt a tagja az egyik színházi előadás után a süllyesztőn és a hátsó öltözőn keresztül csempészte ki őt a színházból Karinthy. Azonnal vonatra szálltak, és meg sem álltak Berlinig.
Fél évig éltek ott ,nagy szerelemben. Ezt az időszakot élete legboldogabb szakaszának nevezte. Karinthy. Bár állandóan együtt voltak, mégis legalább 500 szerelmes levelet írtak egymásnak, szerelmesek voltak, mint két kisdiák. Mire hazatértek a férj is lecsillapodott, és jelentős apanázs fejében hozzájárult a váláshoz 1913-ban váltak el. A gyerekeket a bíróság az apának ítélte. Bár megszabadult erőszakos férjétől, de szomorúan kellett tudomásul vennie, hogy gyermekeiről le kellett mondania. 1914. szeptember 17-én kötöttek házasságot, és még ebben az évben megszületett közös gyermekük Gábor.
„Nyomorék lettem egész életemre”
Boga feladta a hivatását, családjának szentelte életét. Polgári jómódra rendezkedtek be. Karinthy egyre elismertebb lett, az Így irtok ti című kötete országos hírnevet szerzett neki. Boldog, harmonikus házasságban éltek. Feleségéről ódákat zengett. A háború azonban beárnyékolta hétköznapjaikat Az általános mozgósítás, a hadműveletek megindulása váratlanul érte Karinthyt, de ekkor még remélte, a háborúnak hamarosan vége lesz.
A kórházak megteltek sebesültekkel, a boltok polcai üresen álltak. Az író a Pesti Naplóban 1917. június. 11 -től cikksorozatot kezdett írni „Feleségem beszéli” címmel. Ebben egy elképzelt feleség szemüvegén keresztül mutatta be, hogyan próbál egy élelmes és talpraesett háziasszony családjáról gondoskodni ezekben a háborús időkben. A múzsája kétségtelenül Boga volt. Ebben a helyzetben érkezett meg a spanyolnátha járvány Magyarországra, mely a történelem addigi legnagyobb pandémiája volt, több emberéletet követelt, mint a háború. Sok neves személyiség lett áldozata a járványnak, így Ady Endre ,Kaffka Margit és kisfia, IV. Károly az utolsó magyar királyunk. külföldi hírességek is.
Ugyanazokat az óvintézkedéseket vezették be, melyeket a COVID járványban nálunk is bevezettek. Távolság tartására hívták fel az embereket és arra ,hogy kerüljék a tömegközlekedést. Bezárták az iskolákat, a kávéházakat, színházakat. Megállt az élet.
Kezdetben ezeket az intézkedéseket nem vették elég komolyan, maga Karinthy és felesége sem Pedig Boga fokozottan veszélyeztetett volt, az anyja, és a fia is tbc-ben halt meg. A spanyolnátha rövid időn belül beférkőzött Karinthy Frigyes családjába is, és elragadta tőle 32 éves feleségét Éppen felolvasó körúton volt Besztercebányán, onnan hívták haza. Még el tudott búcsúzni tőle.l918 október 17-én hunyt el.
Karinthy összeroppant, hosszú ideig depressziós volt. Felesége halála napján ezt írta Naplójába.
„A lelki sérülés nem gyógyul be soha. de hozzászokik a lélek. Úgy érzem agyamban daganat képződött ,vagy egy éles,idegen tárgyat döftek bele amikor ő meghalt ,ezt a kést nem húzhatom ki belőle többé, mert hiszen halott marad. Idővel az agy hozzászokik a késhez és járni fogok vele, mint aki golyót hord a koponyacsontban Nyomorék lettem egész életemre.”
Karinthy Frigyes már ekkor megérezte, hogy daganat képződik az agyában, ami jóval később, be is következett Megműtötték, de a sikeres műtét csak két évvel hosszabbította meg az életét. Halála a daganattal összefüggő komplikációk miatt következett be 1938. augusztus 29-én.
Pánti Irén