A Madáchné kontra Madáchné
Mindketten ugyanazt a nevet viselték ugyanazt a férfit szerették egymást azonban engesztelhetetlenül gyűlölték. Ez a férfi Madách Imre volt, akihez anyja Majthényi Anna elfogult anyai szeretettel ragaszkodott és Fráter Erzsébet a feleség, aki a férjét, társát és gyermekei apját
szerette benne .Madách Imre szenvedett a kettejük közötti diszharmónia miatt de mindkettőjükhöz ragaszkodott, és nem mert határozottan kiállni egyikük mellett sem, Inkább az alkotásba menekült
eközben őt is felőrölte az áldatlan háború mely a két asszony között dúlt.
E különös háromszög ami hármójuk között kialakult megmérgezte életüket, tulajdonképpen valamennyien áldozatok voltak, akik nem tudtak, nem is akartak saját szerepükből kilépni, így sorsuk a görög tragédiákhoz lett hasonló.
A Madách család
A Madách család a 13.ik századig tudta eredetét visszavezetni nemesi birtokaikat IV. Bélától kapták .A Majthényi családnak is a honfoglalásig visszavezethető ősei voltak. E nemesi ág tagjai gyakran magas udvari méltóságokat viseltek.Id. Madách Imre a császári és királyi főkamarás 1810-ben vette feleségül Majthényi Annát. Mind a ketten tekintélyes vagyon vittek a házasságba, Nyolc gyermekük született, közülük öt érte meg a felnőttkort..Majthényi Anna korán megözvegyült és egyedül nevelte fel gyermekeit, később öt unokáját is. A fiait taníttatta,a lányokat rangjukhoz méltóan adta férjhez. Egyedül és nagy hozzáértéssel irányította több ezer holdas gazdaságukat
Vakbuzgó asszony volt, senkit sem tartott önmagához méltónak .Életét az etikett határozta meg a
főúri világ előítéleten alapuló előírásait mindig pontosan betartotta Szigorú volt és művelt,több nyelven beszélő, mélyen vallásos arisztokrata hölgy .Gyermekeit, unokáit őszintén szerette azok is tisztelték őt ,ezért a családban az ő akarata volt az irányadó.
A Fráter nemzetség
A Fráter nemzettség tagjai is nemesek voltak,Martinuzzi Fráter György is a őseik közé tartozott. Derűs melegszívű jó kedélyű emberek bár kissé könnyelműek,ezért vagyonuk meg sem közelítette a Madách vagyont. Fráter Erzsébet anyját korán elvesztette Édesapja nem nősült újra, egyedül nevelte őt az öccsével együtt .Szeretetben nevelkedtek de nem tudott eléggé figyelni rájuk ,ezért Erzsikéből vadóc kislány lett .Gyakran tartózkodott nagybátyjánál a Nógrádban élő Fráter Istvánnál és feleségénél különösen, amikor a serdülőkorba ért és bevezették a társaságba. Műveltsége hiányos volt nyelveket sem beszélt, hozományra nem számíthatott. Dacos volt önfejű tetteit indulatai irányították emellett nyakas kálvinista.
Madách Imre házassága
Madách Imre mély lelki életet élő, pesszimizmusra hajlamos, művel ,érzékeny ám beteges fiatalember volt.,Amikor megismerte a Balassagyarmati bálban 1843-ban az akkor 17 éves Erzsit azonnal beleszeretett,és még szigorú erkölcsű anyja sem tudta megakadályozni,hogy feleségül vegye.
Őszinte érzelmeit a lány is viszonozta, egybekelésüket a Fráter rokonság jó szívvel támogatta.
Özv. .Madáchné azonban kezdettől fogva tiltakozott ellene,nehezen fogadta el,hogy elsőszülött gyermeke egy felületes műveltségű ,nyelveket nem beszélő,kacér ,vagyontalan lánnyal kösse össze életét,aki ráadásul nem katolikus, ,hanem kálvinista .A frigy mindezek ellenére megköttetett.
Az esküvőt Csécsén tartották 1845. július 20-án. Ekkor a férj 23 éves a feleség 18 éves volt.
telve voltak reményekkel közös jövőjük tekintetében.
Házasságuk első éveit Csesztvén töltötték ,az anyóstól távol .egymásnak élve viszonylagos boldogságban. Itt születtek meg
gyermekeik, Aladár és Jolán,és éppen a harmadik gyermeküket várták mikor 1852 augusztusában Madách Imrét letartóztatták majd a pozsonyi börtönbe hurcolták ..A vád az volt ellene,hogy paróczai birtokán Kossuth titkárát bujtatta és a kerti lakukban fegyvert rejtegetett A vádakat nem tudták bizonyítani,mert a titkár idejében elmenekült,ennek ellenére Madách Imrét egy évig fogva tartották.
Madách Imre e tettével akarta segíteni a szabadságharcot,ha már betegsége miatt nem szolgálhatta fegyverrel a hazát .Feleségét azonban nem avatta be ezekbe a dolgokba ezért férje magatartását
árulásnak érezte. Két kisgyerekkel várandósan anyagi háttér nélkül hagyta magára…Segítségre szorult, de az anyósa rendszertelenül, kevés összeggel támogatta,emellett az egyedül maradt várandós asszonynak rossz hírét is keltette.
Házasságuk válságba került,majd ez a válság egyre inkább elmélyült, különösen mikor a költő a fogságból hazatérve kötelességének érezte, hogy Sztregovára költözzenek és mint legidősebb fiú átvegye a bírtok irányítását .A két asszony kénytelen volt egymás közelében élni,de nem tudtak megbékülni ,szüntelenül perlekedtek,bosszantották egymást különösen eltérő hitük adott okot sok összetűzésre .Az anyós állandóan éreztette menyével szemben megvetését, a meny pedig nem tudott, nem is akart anyósa akarata előtt meghátrálni.
1854 telén következett be a katasztrófa mely a házasságukat kettétörte. Fráter Erzsébet
nagyon vágyott már a szórakozásra A férje rabsága alatt nélkülözniük kellett egy évig, közben sok megaláztatásban volt része A férje hazatértével sorsuk jobbra fordult,ő ki akart végre mozdulni,és
nagyon készült a losonci megyebálra. .Madách azonban ellenezte a bálozást mert a szabadságharc leverése miatt gyászban volt az ország ,és hiába volt a sírás. könyörgés megtiltotta feleségének,hogy oda elmenjen .Erzsi ebben is az anyósa mesterkedését látta és meg akarta mutatni,hogy csak azért is elmegy .A bál napján megjelent náluk Meskó Miklós a szomszéd birtokos és hívta őket Losoncra Erzsébet a tiltás ellenére vele tartott.
A házasság vége
A bálban azonban kitört a botrány. Az úri társaság bojkottálta,kiközösítették őket .A botránynak hamar híre ment a környéken, a családnak lépnie kellett.. Fráter Erzsébet ekkor már megbánta tettét,és térden állva könyörgött férjének bocsánatért .Madách Imre hajlandó lett volna a megbocsátásra, de a büszke anyós ezt nem tűrhette el.” Aki Madáchné létére kizárta magát a nógrádi gentri társaságból, annak nincs helye a Madách házban ! hangoztatta és Erzsinek mennie kellett. Visszaköltözött az apai házba,gyerekeit ott kellett hagynia az anyósnál, nem látogathatta őket .Egyedül Jolánkát vitte magával akit 10 éves koráig nevelt A válási megállapodást Ecseken írták alá 1854 július 25-én.Ezt követően a házastársak útja elvált egymástól. .Madách Imre útja az elismerés felé vezetett, Fráter Erzsébeté pedig lefelé ,a széthullás és elmebetegség felé.
A költő az átélt megrázkódtatások után még inkább az irodalomhoz menekült. Korábban is írt drámai költeményeket,ekkor hozzákezdett élete fő műve Az ember tragédiája megírásához A mű osztatlan sikert aratott számos nyelvre lefordították,színpadi változatát ma is játsszák.. A Tragédia sikere után újult erővel folytatta irodalmi tevékenységét,ám erre a Sors kevés időt hagyott 1864. október 5-én szívelégtelenségben elhunyt.
Erzsébet útja lefelé vezetett.,Az italhoz menekült, tartásdíját a nagyváradi kiskocsmákban múlatta el,Ahogy korosodott egyre inkább mutatkoztak nála az elmebetegség jelei .Az ember tragédiáját azonban megjelenése után többször is elolvasta ,és gyakran emlegette,, hogy ő e költeményben a múzsa, az örök nő,és ha a férje őt meg nem ismeri,nem írta volna meg”Az ember tragédiáját.”
Fráter Erzsébet másként fejezi be az életét,ha több megértést,és szeretetet kap. Ha időben kerül orvoshoz és megfelelő gyógykezelést adnak neki.a tragikus vég elkerülhető lett volna.
1875. november 17-én fejezte be boldogtalan életét.,egy epilepsziás roham után hunyt el egy Bihar megyei közkórházban.
Az anyós, Majthényi Anna túlélte e tragikus házasság szereplőit 1885-ben 96 éves korában hunyt el.