II. RÁKÓCZI FERENC NYOMÁBAN
Gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját,
S újra és újra kérlek,
Add, hogy szereteted gyarapodjék,
Hogy ez az isteni láng
Eméssze föl viszálykodásainkat.
Ezt kérte Rákóczi Ferenc imájában a jó Istentől. Békét, egymás megértését. Jó pár éve még a sátoraljaújhelyi híd közelében óvatosan mertünk a keskeny Ronyva mellett megállni, fényképezni, megbüntethettek volna érte. A híd másik végénél álló ház már Szlovákia, a „hajózható” Ronyva patak az országhatár.
Ronyva
Már gyerekkoromban szerettem volna látni azokat a helyszíneket, ahol történelmi nagyjaink éltek. A várakat, kastélyokat, amelyek tőlünk, alföldi emberektől elérhetetlen messzeségnek tűnő távolban léteztek.
Most, hogy felnőtt koromban elérhető távolságba kerültünk egyes helyszínekhez, különösen szerettem volna látni ezeket. Kíváncsi voltam, hiszen olyan szép helyeken lakott és járt II. Rákóczi Ferenc, vajon szívesen gondolt-e vissza ezekre a helyekre száműzetésében?
Vonzott a hely, ahol született. Láttam az újságban egy ünnepi koszorúzás alkalmával készült képet, hogy ott találkoztak a több országban élő magyarok, és együtt ünnepeltek.
Borsiba még nagyobb kerülővel lehetett eljutni akkoriban, útlevéllel, Sátoraljaújhely megkerülésével. Később megnyitották az utat a városban. Ma már félelem és nagyobb kerülő nélkül elérhetünk Borsiba, a fejedelem születésének helyére. Az épület közelében keskeny árok választja el a területet a falu házaitól. A kastély szinte beleolvad a környezetébe. Itthon van az újszülött közöttünk: ez az érzés tölt el bennünket, látogatókat.
Borsi kastély, Rákóczi Ferenc szobra
A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé menet szálltak meg. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben állt meg itt.
Így pusztán a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én éppen itt született meg.
A kastély Borsiban
FELSŐVADÁSZ
Teljes családi nevüket a felsővadászi előnév fémjelezte. „A Rákócról származó testvérpár, Ferenc és Zsigmond 1517-ben vette meg a felsővadászi birtokot, később várkastélyt építettek rá.„
A Rákóczi-család ezen ága ezután megkülönböztetésként viselte a Felsővadászi előnevet (Wikipédia) Emléktábla hirdeti, hogy itt született Rákóczi Zsigmond (1544) erdélyi fejedelem, ki a Rákóczi család hírnevének megalapozója volt, és felvette a Felsővadászi előnevet.
Felsővadászi kastély. Fényképezte: Ónody Magdolna
Felsővadászi kastély részlete. Fényképezte Ónody Magdolna
Ott jártunkkor a kastélyban iskola működött. A falakat gazdag kiállítás díszítette azokból a képekből, amelyek fontos állomások voltak II. Rákóczi Ferenc életében.
Módunk volt megtekinteni azt az őzbőrből készült miseruhát is, amelyet a fejedelem által egy vadászat alkalmával elejtett zsákmány bőréből készítettek, és ő a kézjegyével látta el.
Az őzbőr miseruha. Fényképezte Ónody Magdolna
Nem sokkal második fia születése után, 1676. július 8-án a makovicai uradalomhoz tartozó Zborón meghalt I. Rákóczi Ferenc. Kassán temették el. Ferenc fia sorsát Lipót császár védelme alatt vélte biztosítottnak még életében.
Később sikerült keresztülvinni, hogy az árvák gyámságát a császár főgyámsági joga mellett anyjukra, Zrínyi Ilonára ruházzák. (Wikipédia). Regéc, Sárospatak, majd Munkács várában lakott a család.
REGÉC
Regéc vára Mogyoróskáról nézve. Fényképezte Kosina Józsefné
1677-ben érkezett Regécre édesanyjával együtt a gyermek Rákóczi Ferenc. Elképzelhető, hogy járt ezen a hegyes vidéken az itt lakó emberek közt, de szigorú nagyanyja, Báthori Zsófia miatt ez nem valószínű. Ezeket a még megmaradt köveket láthatta. Gyermekkorának első 5 évét élte e kövek közt. Itt szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazája történelmével.
Regéc vára. A kép Bakos Ferenc polgármester ajándéka
SZERENCS
Szerencsen és Sárospatakon is tartózkodtak átmenetileg.
Szerencs vára. A kép a Szerencsi Önkormányzat ajándéka
Szerencsi vár. A kép a Szerencsi Önkormányzat ajándéka
SÁROSPATAK
Sárospatakon is lakott a család. Később, az esküvője után feleségével is töltött itt időt Rákóczi Ferenc.
Látogatók a Lorántffy szárnynál (loggiánál) 2008-ban.
Fényképezte: Ónody Magdolna
MUNKÁCS
A nagymama, Báthori Zsófia halála után 1680-tól végleg a munkácsi várba költöztek. „E vár iránti vonzalmát Rákóczi haláláig megőrizte.” (Wikipédia)
Kilátás a munkácsi várból. Fényképezte Dr. Fekete Tamás
A munkácsi vár belső udvara. Fényképezte: Dr. Fekete Tamás
Az ostromlott várat Zrínyi Ilona kénytelen volt feladni.
Ilona és fia a munkácsi várban. Fényképezte: Gercsák Gábor
BÉCS, NEUHAUS, PRÁGA, KÖLN
Innen vitték őket Bécsbe 1688-ban, a gyermek tizenkét éves korában. I. Lipót király Kollonich Lipót püspököt nevezte ki gyámjául. Kollonich az 1688. március 27-én Bécsbe érkezett Rákóczi Ferencet jószágigazgatója lakására vitte. Négy nap múlva búcsút kellett vennie az ifjúnak édesanyjától, akit soha többé nem látott. A bíbornok rendeletére a csehországi Jindřichův Hradecbe (Neuhaus) indították útnak a gyermeket. Itt «comes R.» névvel vették fel április 8-án a jezsuiták kolostorába. Ebben a rideg, szeretet nélküli környezetben csak a tanáraival érintkezhetett eleinte.
2017-ben emléktáblát kapott II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem a dél-csehországi városában az alábbi felirattal:
„A jezsuita gimnázium diákjaként 1688-1690 között ebben az épületben élt II. Rákóczi Ferenc (1676. 03. 27. – 1735. 04. 08) erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme.” felirattal.
Jindrichův Hradec (Neuhaus): Emléktábla. Fényképezte Gercsák Gábor
Később egyetemi tanulmányokra Prágába vitték, majd egy évet Olaszországban töltött. Csak tizennyolc éves korában, 1694-ben tért haza Magyarországra, hogy elfoglalja Sáros megye örökös főispáni székét. Még ez évben feleségül vette a hessen-rheinfelsi tartománygróf leányát, Sarolta Amáliát, az esküvő a kölni dómban volt.
A kölni dóm: ahol Rákóczi esküvője történt
SÁROSPATAK, SZERENCS, EPERJES
Ezekben a városokban szálltak meg az esküvő után. Először Sárospatakon. 1694-ben II. Rákóczi Ferenc a feleségével ide költözött. Majd a közügyektől elvonulva élt Sároson.
Az 1950-es évek végén jártunk Eperjesen egy IBUSZ-úton. A kegyetlenkedéseiről ismert Caraffa neve többször elhangzott ebben a városban.
De most, hogy nézegetem a régi fényképeket, csodálkozva látom az egyik épületre írt szöveget: Régi városháza. Ez volt a Rákóczi ház.
Eperjes. Fényképezte Ónody Magdolna
NAGYSÁROS
A Rákócziak a Várhegy alatt 1613-ban emeltek várkastélyt. 1700-ban XIV. Lajos francia király bizalmasan felszólította, hogy álljon a Habsburg-uralmat gyűlölő magyarok élére. „Sorsa ettől az időtől kezdve egybefonódik a nemzet sorsával.”
A fiatal főurat 1701. április 18-án nagysárosi kastélyában letartóztatták és előbb Eperjesre, majd Kassán, Miskolcon, Budán és Mosonmagyaróváron át Bécsújhelyre szállították. Itt kiderült, hogy az ítélet az Ő esetében is csak halálos lehet, mint nagyapja, Zrínyi Péter esetében is volt. Feleségének és a börtönparancsnoknak, Gottfried Lehmann kapitánynak, valamint egy apródjának segítségével 1701. november 7-én éjjel megszökött. Berzeviczy Ádám kíséretében Lengyelországba menekült. Itt ismét találkozott Bercsényivel.
BREZÁN
„Brezán. 1701-03 között is a bécsújhelyi börtönből szabadulva – igen kalandos menekülés után itt lel rejtekre Bercsényivel együtt (inkognitóban – hisz a császár a haza ellenségeinek és felségsértőknek nyilvánította őket), az előkelő társadalmi rangú és magas pozíciójú Sieniawska házaspár ukrajnai birtokán Brzeżanyban, vagy magyarosan Brezánban.” (Ami a kastélyban történt, maradjon az ő titkuk).
1703 március 6-án Rákóczi sereggyűjtéssel bízza meg Esze Tamás kapitányt. Március 17.-én emlékirataiban fejti ki a francia követnek, hogy milyen segítségre volna szüksége a Habsburg ellenes harc megindításához.1703. június 7-én II. Rákóczi Ferenc herceg magyar főnemes személyesen találkozott a lengyelországi Brezán (Brezna) várában a tarpai jobbágy Esze Tamással, a felkelő parasztok vezetőjével és kiadta a hadba hívó ” A keresztyén világ minden fejedelmeinek és respublikáinak…” kezdetű, breznai kiáltványát.
Június 16. II. Rákóczi Ferenc Vereckénél Magyarország területére lép, és a népi felkelés élére áll.
SZÉCSÉNY
Felsővadászi II. Rákóczi Ferencet, a Rákóczi-szabadságharc vezetőjét 1704-ben Gyulafehérváron erdélyi fejedelemmé választották, és így ő volt az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget.
1705-ben a szécsényi országgyűlésen a dux & princeps, vezér és fejedelem címeket kapta, ezzel megválasztották „a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelmévé”.
A teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól.
Rákóczi-terem
A Rákóczi-teremben
„A hagyomány szerint a kolostorban a Rákóczi teremben aludt az 1705-ös országgyűlés során II. Rákóczi Ferenc.
Valójában, mint azt emlékirataiban is írja, a Borjúpáston lévő sátrában lakott, de gyakran feljárt a kolostorba, ahol gyermekkori nevelője, Bárkányi János volt akkor a házfőnök.”
A fejedelem 1703 és 1711 között négyszer járt Kisvárdán.
NAGYKÖVESD
Egyesek azt is tudni vélik, hogy a bodrogközi Nagykövesd várából II. Rákóczi Ferencnek titkos alagútja vezetett Borsi várkastélyáig.
Eső utáni, párás levegőben jártunk Nagykövesden. Az országhatár ott lehetett, ahol egy üres, kopottan fehéres házikót láttunk az út mentén.
Egy bokros-bozótos úton áthaladva már itthon is voltunk Magyarországon. Szerencsére, mert a jobb mellkasomban olyan erős fájdalmat éreztem, amilyet még soha. Úgy tűnt, ha nem hagyjuk el 10 perc múlva ezt a vidéket, szét szakad a mellkasom. Ez annál is inkább fájdalmasan hatott rám, mivel három továbbhaladási irányra is adott volt a lehetőség: Borsi, a legrövidebb, Munkács is szóba jöhetett volna és ezzel teljesülni látszott gyerekkori kívánságom. De kénytelenek voltunk gyorsan kikerülni ebből a légköri zónából, és hazajönni.
Nagykövesd. Vár.
ÓNOD
1707. Ónodi országgyűlés.
Ónod. Várrészlet. Fényképezte Ónody Magdolna
Végül a fejedelem Károlyi Sándorra ruházta hadainak főparancsnokságát. 1711. február 21-én (vagy 22-én) elhagyta az országot, hogy I. Nagy Péter cárral találkozzék.
Hazájába nem tért vissza többé. Társaival Lengyelországba, 1713-ban Franciaországba ment. 1717-ben Törökországba bujdosott. Kíséretével együtt Rodostóban élhetett haláláig a török szultán nagylelkűségéből.
A Rákóczi-ház Rodostóban (Az internetről)
A fejedelmet a konstantinápolyi jezsuita templomban temették el anyja, Zrínyi Ilona hamvai mellé. Felesége 1722-ben halt meg Párizsban.
II. Rákóczi Ferencnek és bujdosótársainak hazahozott hamvait a kassai dóm altemplomában helyezték el 1906. október 29-én.
A lépcsővel szemben három szarkofág áll. A középső II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József bronzkoporsóját rejti. (Az internetről)
Szinte azt mondhatnám, számtalan helyen fordult meg Rákóczi Ferenc, és nagyon sok történelmi eseménynek volt a részese. Nem is szándékoztam mindenhova követni és adatokat gyűjteni.
Csak azt szerettem volna elképzelni, járt-e sok olyan kedves helyen, ahova visszavágyott a török száműzetésből, vagy szívesen gondolt vissza a tájra, épületekre, emberekre. Én úgy gondolom, igen.
II. Rákóczi Ferenc végső nyughelye, a kassai dóm.
Fényképezte Ónody Magdolna