Az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium vendége Büki Attila költő
2025.04.11-én az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium dísztermében köszöntötte Maksa Katalin tanárnő a Magyar Költészet Napja alkalmából az Érden élő és alkotó Büki Attila költő, író, publicista, műfordító és képzőművészt és Kiss Sándor irodalomszervezőt, akit megkért, hogy mutassa be Büki Attila költőt.
Büki Attila munkásságáról, költészetéról, prózáiról, monodrámáiról, valamint külön kiemelve az Érdhez kötődő alkotásairól beszélt, így az Érdi séta, Az Érdligeti Római Katolikus Egyházközség és a Nagyboldogasszonny-templom története (1930-1986) az Istendicsérők, és a Századok lépcsőin című könyveket említette Kiss Sándor. Üzenetek a Sárga Házból című könyvről melyet Valkai Zsuzsával együtt írtak, azért is tartotta fontosnak megemlíteni a jelenlévőknek, mert Sopronban a Benedek Elek főiskola szociálpedagógia szakán még vizsgázni is kellett belőle, annak idején. Mielőtt átadta volna a szót Büki Attila költőnek, felsorolta a díjait: Eötvös-ösztöndíj (1991)Tisztesség-díj – újságírói munkásságáért (1995)”Múltunkkal a jövőbe” Pest Megyei Millenniumi Irodalmi Pályázat I. díja (2000)Salvatore Quasimodo Költőverseny elismerő oklevele (2004) Érd Megyei Jogú Város Művészeti Díja (2008)Sopronért emlékérem az SFMK íróival közösen (2012) Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj(2022)Csuka Zoltán díj(2024)
A Magyar Költészet Napja – az ünnep jelentősége című jegyzetét olvasta fel Büki Attila költő, kihangsúlyozva: ”Fokozottan érezzük, hogy él bennünk az ünnep utáni vágy. József Attila születésnapján, a költészet napján, találkozhat minden szépre, jóra, igazra, szent dolgokra fogékony ember.” Márai Sándortól a következőket idézte ” Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát.(…) Tisztálkodj belülről és kivülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásokból, a hetedik napból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj fel rá testben és lélekben.” Büki Attila, Pilinszky János: József Attila emlékkönyvébe című esszéjének soraival zárta költészet napi ünnepi beszédét: ”Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.” Ezek után megkérte a jelenlévőket, hogy közösen mondják el József Attila: Kertész leszek című versét.
Saját költészetéről ezek után beszélt és felolvasta Érdligeti akvarell című költeményét melyben emléket állít az Érden élt Csuka Zoltán költőnek, műfordítónak valamint Balázs Dénes geográfusnak aki ugyancsak Érden élt és a Magyar Földrajzi Múzeum alapítója volt. Mályvaszínű napok című könyvéből, felolvasta: A fűszál monológja című novelláját. A hallgatók az Istendicsérők könyvéről kérdezték, valamint, hogy a képzőművészettel, hogyan került kapcsolatba. Elmondta, hogy Zsigmond Katalin festőművész magániskolájában képezte magát és Ányos Imre festőművészt mesterének tekinti.Maksa Katalin tanárnő megköszönte Büki Attila költő színvonalas előadását és megajándékozta a vendégeket az Üstökös láng antológiával, amely az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium diákjainak irodalmi alkotásaiból tevődik össze,2019-2024-ig.Büki Attila költő a Csavarvonal című kötetével viszonozta figyelmességüket és a költészet iránti érdeklődésüket az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium diákjainak.
Feketegyarmati Sándor