A világtalan király története
II. Béla
Ez a történet II. Béláról, egy olyan királyról szól, akit hét éves korában megvakítottak azért, hogy ne uralkodhasson. Gyermekként áldozata lett nagybátyja Könyves Kálmán király, és apja Álmos herceg testvérháborújának. Végül mégis királlyá koronázták és szerb felesége Ilona és sógora Belus segítségével olyan hatalomra tett szert, mellyel kevés látó király rendelkezett Európában.
A 11.és 12. században az a közfelfogás volt érvényben, hogy vak ember nem ülhet a trónon. Ezért
vakíttatta meg Szent István királyunk unokatestvérét Vazult, hogy ezzel uralkodásra alkalmatlanná tegye. Amikor Szent István király fia Imre herceg egy vadkan vadászaton halálos sebet kapott 1031-ben az idős, beteg királynak utódról kellett gondoskodnia. Olyan utódot keresett, aki egyház és állam szervező munkáját tovább folytatja. Erre a feladatra nővére fiát Orseoló Pétert alkalmasabbnak találta. mint Vazult és őt ilyen módon távolította el a trón közeléből.
Árpád fejedelem utódai ugyanis a nomád öröklési rend, a szeniorátus szabályai szerint örökölték a
hatalmat mely azt jelentette, hogy nemzetség legidősebb férfi tagját emelték a fejedelmi trónra. Így lett fejedelem 972.-ben Árpád dédunokája Géza is.
Géza fejedelem fegyverrel megtörte a törzsfők hatalmát, házasságával, és azzal, hogy fia részére megkérte Gizella bajor hercegnő kezét hatalmát megszilárdította. Ő már azt akarta, hogy a trónon fia kövesse, ezért új öröklési rendet vezetett be a primogeniturát, mely szerint az elsőszülött fiú követi apját a trónon. Így került trónra fia Vajk, a későbbi Szent István, miután nagybátyját Koppányt a szeniorátus szerinti örököst idegen lovagok segítségével legyőzte. Ezt követően az öröklésben az elsőszülöttség joga érvényesült de ha a királynak nem született fiúutóda bonyolódott a helyzet.
I. Szent László királyunknak nem született törvényes fiúgyereke, ezért bátyja I. Géza fiai Kálmán és Álmos közül kellett utódot választania. Kálmánt papnak szánta, ezért kezdetben Álmost tekintették utódjának Kálmán azonban nem akart egyházi méltóságot, ezért a felszentelés elől Lengyelországba szökött. Szent László élete vége felé közeledve hazahívta Kálmánt és ő követte a trónon. Kálmán, akit Könyves Kálmánként is tiszteltek Európa egyik legműveltebb uralkodója volt, méltó utódja nagybátyának, Uralkodása alatt Magyarország Közép Európa vezető hatalma lett Az öccse Álmos herceg azonban az életét nagyon megkeserítette. Nem akart beletörődni abba, hogy nem ő lett a király. Állandóan összeesküvést szított ellene, ehhez még idegen hatalmak segítségét is igénybe vette. Kálmán király többször is megbocsátott felelőtlen öccsének, de hiába akarta kárpótolni címekkel ranggal és vagyonnal ő a trónt akarta. Végül megelégelte az örökös viszályt, és amikor neki is megszületett fia István, számára békésebb uralkodást akart biztosítani. Ekkor folyamodott az ősi módszerhez, Álmost és fiát Bélát elfogatta és mindkettőt megvakíttatta, Álmos és fia a dömösi prépostságban talált menedéket. Álmos még vakon sem adta fel a harcot, akkor is összeesküvést szervezett, mikor már Kálmán fia II. István ült a trónon. A bizánci császártól kért segítséget, ezért titokban elhagyta az országot. Ott is halt meg, nem tért soha vissza.
Fia Béla rejtélyes körülmények között a pécsváradi bencés apátságba került. Itt szerezte meg azokat az ismereteket, melyek később az uralkodásban hasznára voltak.
Könyves Kálmán halála után fia II. István már humánusabb politikát folytatott. Amikor tudomására jutott, hogy a halottnak hitt unokaöccse Béla Pécsvárado n él, az udvarába hozatta, és előkelő feleséget keresett számára. A raskai szerb fejedelem Uros lányát Ilonát vette feleségül. Mivel II. Istvánnak nem született gyermeke, élete vége felé Bélát nevezte meg utódjának. 1131-ben az alig 31 éves II. István váratlanul vérhasban elhunyt, és az ország uralkodó nélkül maradt. Bélát királlyá koronázták, azonban más igénylő is jelentkezett a trónra.
Könyves Kálmán élete vége felé feleségül vette a kijevi orosz nagyfejedelem lányát Eufémiát. Később mivel a már terhes feleségét házasságtörésen tetten érte, elűzte az országból, és születendő gyermekét nem ismerte el, fattyúnak tekintette. II. István halála után Eufémia fia Borisz bejelentette, trónigényét, azt állítva, hogy ő Kálmán király természetes fia. Az ország nemessége azonban Béla mellé állt, de Borisz sokáig nem adta fel trónigényét, többször is próbálta fegyverrel megszerezni a hatalmat, de mindig vereséget szenvedett
II. Béla uralkodása kezdetén felesége ösztönzésére Aradra országgyűlést hívott össze, és megbosszulta, az apját és őt ért sérelmeket, kivégeztette azokat a Kálmán párti híveket, akik a megvakíttatását támogatták. Ezt követően más retorziót nem alkalmazott, békés időszak vette kezdetét a birodalomban.
Bélának 6 gyermeke született: Álmos kisgyermek korban meghalt, 3 fia Géza, László és István, két lánya Zsófia és Gertrud érte meg a felnőttkort.11 évig uralkodott. Egyedül azonban képtelen lett volna ellátni uralkodói feladatait, de a mindennapi életben is állandó segítségre szorult. Erős akarat volt benne, de testi fogyatkozása rányomta bélyegét egész életére.
Energikus felesége Ilona, sógora Belus továbbá tanácsadói támogatása nélkül nem tudta volna irányítani az országot. A bel-, és a külpolitikájában mindent megtett, hogy hatalma sértetlen maradjon. Igyekezett jó kapcsolatot ápolni a pápával Az egész főpapságot sikerült maga mellé állítania az egyházat adományokkal támogatta, ő építette újjá a pannonhalmi apátságot is. Miután az országban megalapozta a békét külföldön folytatta hódító politikáját, melynek középpontjában a Balkán állott. Meghódította Közép-Dalmáciát, és Boszniát.
II. Béla bebizonyította, hogy vakon is lehet nagy dolgokat véghez vinni, ha ebben hűséges és odaadó társak támogatják Az, hogy életét vakon kell élnie nagyon lehangolta, depresszióssá tette, ami alkohol függőséget alakított ki nála. A pillanatnyi kábulat, a jókedv amit az ital okozott úgy hitte feloldja szorongását, de ez csak rövid ideig sikerülhetett, ehhez mind több alkoholra volt szüksége. Többféle betegsége volt, emellett az alkohol tovább gyengítette szervezetének ellenálló képességét, nem tudni milyen betegségben hunyt el. Születési dátumát pontosan nem ismerjük, kb. 31 éves lehetett mikor eltávozott 1141 február 13-án. A székesfehérvári bazilikába, apja mellé helyezték örök nyugalomra. Vak Béla az Árpádok később uralkodó ágának őse lett, a később uralkodó királyaink az ő leszármazói voltak.
Pánti Irén