Szép városok Európában 2. Firenze

Vizkeleti Erzsébet

Szép városok Európában 2. – Firenze

Olaszországban járni egy latin szakosnak, aki rajong az ókori civilizációért és általában a régmúltból ránk maradt emlékekért, csodálatos dolog. Mindig ámulatba ejt a múlt és jelen összhangja, amilyen harmóniában összeolvad a régi és az új. Ez alkalommal Firenzében nézünk szét, amely valóban megérdemli a La Bella/A Szép elnevezést. Tartsatok velem, kedves Olvasók!

Ahogy közeledünk a nagyvároshoz, az autóbuszból csodálom a tájat, Toszkána nyönyörűséges dombjait és beleképzelem magam olyan híres filmek világába, mint a Toszkána, Napsütötte Toszkána, Nyár Toszkánában, amelyek azonnal a kedvenceimmé váltak, amikor láttam azokat. Még az Ízek, imák, szerelmek is eszembe jut.

Firenze Olaszország a Toszkána régió székhelye és kulturális központja. Az Arnó folyó két partján, annak völgyében elterülő város hosszú múltra tekint vissza. Valószínűleg mindenkinek a Firenzét századokon át uraló Medici-család jut eszébe először. De mindemellett az Olasz Királyság fővárosa is volt 1865 és 1871 között. Firenze történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította 1982-ben.

Számomra nagyon izgalmas a város kialakulásának története. Képzeljük csak el, hogy a régészeti leletek tanúsága szerint (vaskori település és temető nyomai szerint) a mai Firenze területe már háromezer éve lakott volt. Az i.e. 8-7. században pedig a város mai centrumától kissé északra az etruszkok egyik városa állt. Az etruszkok terjeszkedését Róma állította meg az i.e. 3-2. században. Tanulmányaimból eszembe jut a véres diktatúrájáról ismert hadvezér, Sulla, akinek hatalma alatt római kézre került a fellegvár is, majd i. e. 59-ben Julius Caesar veterán katonái új kolóniát létesítettek az Arnó folyó jobb partján.

Egy antik monda szerint a város a nevét Fiorinus etruszk király után kapta, akit a monda szerint a folyó partján temettek el. A mondák között eligazodni elég nehéz, hiszen egy másik szerint a nevét a város az Arnó habzó vizéről (latinul: fluens) kapta. A leginkább elfogadott elmélet szerint az Arnó partján elterülő virágos mezők (latinul: flora) ihlették a rómaiakat a névválasztásban. A katonák jókívánságként adták a virágzó nevet városuknak, természetes óhajként, hogy új településük szépen kibontakozzék és virágozzék. A rómaiak által kialakított városszerkezetet a középkori belváros is megőrizte. A város védőistene Mars isten lett, a daliás hadisten, akinek szentélye is létezett a régi időkben.

Az ókori rómaiak kívánsága teljesült. A gazdag múlttal rendelkező Firenze napjainkban is Olaszország egyik legszebb, legvirágzóbb és legtöbb turistát vonzó városa. Az ókori rómaiak által létrehozott város a középkortól napjainkig fontos kereskedelmi és pénzügyi központnak számít. A „középkor Athénjaként” és az olasz „reneszánsz bölcsőjeként” számon tartott Firenze bővelkedik történelmi és művészettörténeti látnivalókban. A várost olyan hírességek neve fémjelzi, mint a Medici család, Amerigo Vespucci, Dante Alighieri, Francesco Petrarca, Sandro Botticelli, Michelangelo Buonarroti, Franco Zeffirelli, Guccio Gucci és még számos tudós, felfedező és művész.

A város számos nevezetessége közül csak néhányat tudok bemutatni írásom keretében.

A firenzei dóm/Cattedrale di Santa Maria del Fiore (jelentése: Liliomos Szűz Mária-székesegyház), a Firenzei főegyházmegye főtemploma, a városképet nagyban meghatározó épületegyüttesével.

A Szent-János-keresztelőkápolna/Battistero di san Giovanni Battista Firenze védőszentjének, Keresztelő Szent Jánosnak fölajánlott nyolcszögletű épület. A Dómmal szemben áll, egyike Firenze legrégibb épületeinek, római alapokra építették.

Dávid szobrát Michelangelo 1501 és 1504 között készítette Firenzében. 1873-ig a Palazzo Vecchio előtt állt, ekkor helyezték át jelenlegi helyére, a Galleria dell’Accademia erre a célra készült termébe, az eredeti helyén azóta egy másolat tekinthető meg.

A Régi Palota/Palazzo Vecchio egyben a Városháza épülete, előtte a Dávid-szobor másolata látható és a Galéria eredeti Dávid-szobra.

A Szent Kereszt bazilika/Santa Croce híres az itt nyugvó, Olaszország nagyjainak számító személyiségekről, akik közül több Firenzében, vagy a környékén született. Itt nyugszik Galliei, Michelangelo, Macchivaelli, Leonardo Bruni, Gioacchino Rossini, Niccolò Foscolo, Giovanni Gentile. Dante sírja nem itt van, hanem Ravennában, de itt van a síremléke. A Santa Croce nevezetes még 16 kápolnájáról is, melyek közül többet Giotto freskói díszítenek. Szerintem ez Firenze egyik legszebb temploma, csodálatos festményekkel, szobrokkal. A Santa Croce előtt Dante szobra áll.

Dante, a költő szülőházául a 19. században kijelölt épület egy eredeti, 13. századi lakótorony. 1911-ben restaurálták. Az épületben ma Dante emlékmúzeuma látható.

Az Öreg híd/Ponte Vecchio aranyművesek boltjaival beépített híd. Neve a világ legismertebb hídjai között szerepel.

És végül egy kis divat! A Gucci Múzeumot a 14. századi palotában, a Palazzo della Mercanzia-ban rendezték be. A háromemeletes épületben látható a 20. század legismertebb divatdiktátorai, Jackie Onassis és Sofia Loren egykori táskái, míg a földszinten kiegészítők, fotók és egyéb dokumentumok tekinthetők meg.

A városban való séta közben, a napfényes időben, miközben az idegenvezető szavait hallgattam, igyekeztem meghallani és gyönyörködni a dallamos olasz beszédben és nagy boldogság volt felismerni néhány szót, olykor egész mondatot. Mert egészen másképp látja az ember annak az országnak a nevezetességeit és az ott lakó embereket, akiknek a nyelvét valamilyen szinten ismeri.

A szöveg megírásához felhasználtam feljegyzéseimet és a Wikipédia ide vonatkozó adatait.

Fotók forrása: Saját fotók és Internet

Vizkeleti Erzsébet