A KŐSZEGI NEMEZGYÁR MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE A 21. SZÁZAD TÜKRÉBEN 2. RÉSZ

A KŐSZEGI NEMEZGYÁR MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE A 21. SZÁZAD TÜKRÉBEN 2. RÉSZ

A nemez alkalmazásának területei

A 21. század hajnalán felhasználási szempontból két nagy termékcsoportot különböztethetünk meg. Ipari nemezt, illetve dizájn nemezt. 2016-ban a két csoport aránya 40-60%-, a dizájn filcek javára. Ellentétben a 20. század középső éveivel, amikor a műszaki filcek aránya megegyezett a konfekció áruk arányával.

A gyapjúból készült anyag funkciója az 1900-as években nagyon sokrétű volt.

1932-től a Kőszegi Nemezgyár vadásztöltény fojtások gyártásába kezdett, Gotthárd Dezső fojtás gyáros közreműködésével. Gotthárd előtt a legtökéletesebb fojtást a német M. Hess gyár készítette a Rajna menti Speyerben, mert elsőrangú amerikai tehénszőrt használt. Ellenben az osztrák fojtásgyárak a rövid európai tehénszőrből készítették fojtásaikat. Anyaguk silány, öbük kisebb volt a puskacső öbénél, emiatt sok gáz elillant mellettük, így a velük készített töltény nem ölte jól a vadat. A magyar Gotthárd Fojtásgyár a Hessénél is jobb, a legfinomabb amerikai tehénszőrt használta vadásztöltények fojtására. A vadászok számára tehát nem volt elhanyagolható tényező, hogy fojtásuk malacszőrrel kevert, rövid európai tehénszőrből, avagy hosszúszálú ruganyos amerikai tehénszőrből készült.

A Kőszegi Fojtásgyárat közel húsz év elteltével összevonták a Kőszegi Nemezgyárral, a Fojtásgyár régi helyén pedig a két üzem részére kultúrházat létesítettek.

1967-ben a vadásztöltény-fojtásból negyedévenként az exporttal együtt mintegy 20 tonna volt az igény. Ennek az alapanyagnak további feldolgozására 200 millió forintos beruházással épített üzemet a Fűzfői Nitrokémiai Vállalat.

Az úgynevezett csizmanemezből nagy mennyiséget használt fel a Szovjetunióba exportáló Vas Megyei Cipészipari Vállalat.

A végtelenített filchevederek nem ragadtak, ezáltal nem vonták magukhoz a tésztát, előszeretettel alkalmazta őket a sütőipar. Hasonló megfontolás alapján rendelt nemezcsöveket a téglaipar is. A kocsikerék nagyságú korongok pedig a tükörgyártás eszközeinek részét képezték.

A kőszegi nemezt használták az ózdi, diósgyőri, csepeli, sztálin városi hengerdékben és kovácsolókban, mint a hatalmas gépek és üllők rezgésgátlóit. Az optikai és egyéb finomműszeripar számára a távcsövek és fényképezőgépek lencséinek és egyéb alkatrészeinek csiszolására-, a kőszegi nemezkorongok bizonyultak a legprecízebb megoldásnak. A közlekedési iparban az autóbuszok és vasúti kocsik bélelésénél használták fel a nemeztáblákat.

A nemezből készült csiszolókorongból nagy mennyiséget használtak fel a gördülőcsapágy-gyárak, de ezt a korongfajtát még a fémpénz készítésénél is felhasználták. 3600 fordulatot is kibírt percenként, mely a fémek csiszolásánál előnyösen esett latba.

A csiszolókorong-üzemben a kallózó gépek erős ütésekkel tömörítették a malomkerék nagyságú korongokat. Több mint huszonöt vasipari üzem rendelt nagy tételeket ebből, többek között a Csepel Autógyár és a Győri Magyar Vagon-és Gépgyár.

Az 1896-ban épült üzem termékskálájában széles választékot képeztek a csiszoló-polírozó korongok, a különféle alátétek, olajszűrők, kenőfilcek, tömítések. Csupán a gépkocsikba több fajta céllal „építettek be” nemezt. Ott rejtőzködött a gyújtáselosztóban, kuplungtárcsában, a motorokban, olajszűrő betétek gyanánt. Sőt megtalálhattuk a Zsiguli márkájú gépkocsik ablaktörlőiben is.

Külön megrendelésre készítették a legerősebb, úgynevezett „vasnemezt”, gőzkalapácsokhoz, sajtológépekhez. Azt mondták, ez a legjobb, legtartósabb, ellenáll minden időjárási befolyásnak. Bitumennel volt átitatva. Az újítás Kótai Lajosnak, a Kőszegi Nemez-és Posztógyár főmérnökének köszönhető, aki paraffin és bitumen összetételével vasnemezt állított elő, s ezáltal kiküszöbölte a montánviasz behozatalát.

A kőszegi nemezt szerződéskötés előtt Japánban vizsgálták a Suzuki szakemberei. Mínusz negyven és plusz hatvan fok között tesztelték, de a nemez kiállta a próbát, melynek köszönhetően évi hatvanezer gépkocsiba szállítottak méretre vágott, öntapadós ragasztóval ellátott nemezt-, [tetőszigetelés céljából]. Ez az anyag kiváló hő-és hangszigetelő-, valamint rezgéscsillapító tulajdonságokkal is rendelkezik. A sportszergyártás számára tornaszőnyeg, nyereg, lószerszám, míg a cipőipar részére talpbetét, bélés, művégtag készül belőle.

A gyapjú hő tűrő képességének köszönhető, hogy a hőerőművekben nemezszalagon szállították a pernyét.

1967-től új, sokoldalú anyaggal bővítette kínálatát a Kőszegi Nemezgyár. Az angol gyártmányú tűs nemezgyártógép a vizes eljárású technológia helyett szárazon, tűzött eljárással állította elő a nemezt. A gép a budapesti Kender-jutagyárból került az üzembe. A teljesen automata gép különös előnye mellett szólt, hogy a hagyományos nemezgyártással szemben nemcsak állati szőranyagot, hanem növényi rostot és műszálat is fel tudott használni. Ritka jutavászonra sűrítették, illetve tűzték a nemez anyagát. Felhasználási területe főként a kárpitosiparban vált kedvezővé, és szőnyegalátét gyanánt is alkalmasnak bizonyult. A hatvanas években belföldi érdeklődés mellett Hollandia is jelentkezett vásárlási igénnyel. Az eljárás a kieső maradék nemez, illetve műszálas anyagok újrahasznosítása miatt is jelentősnek bizonyult.

1968-ban a kárpitosipar, az Ikarus, a Győri Műbőrgyár is benyújtotta rendelési igényét a tűzött nemezre.

Láthatjuk, hogy szinte nincs olyan területe életünknek, ahol ne képviseltetné magát a gyapjú nemez.

Kabátjaink bélelő anyaga a vatelin szintén e nagy múltú gyárnak köszönhető. Kótai Lajos neve az újfajta vatelin megalkotásánál ismét felmerült, aki a vatelint hulladék anyagból állította elő. Ez a vatelin még melegebb és puhább volt. Az új gyártás szerint pamutfonalból egy nagyritkaságú hálót szőttek-, és ennek két oldalára a hulladék anyagból készült bundát rádolgozták. A két réteg a hálón keresztül egymásba kötött.

A hagyományos felhasználók mellett újak is érdeklődtek a nemez iránt. Az iroda-, és számítástechnikai ipar rezgéscsillapításra, törlésre, hangszórók bélelésére nyújtotta be, a nemez felhasználása iránti igényeit.

A Parlament 1988-ban történt felújítását követően kormányunk tagjai 3200 m²moha zöld színű tiszta gyapjú nemezen lépkedhettek üléstermük padozatán, a nemezgyáriak munkája előtt tisztelegve.

Nemezgyárunk kapcsolatba hozható még az Interkozmosz űrkutatási programjával is.

Magyar kutatók az 1950-es évek végén szovjet közreműködéssel a Központi Fizikai Kutatóintézettel karöltve vettek részt az Interkozmosz nemzetközi űrkutatási programban.

A magyar űrhajósjelöltek kiválasztásával kezdetét vette bekapcsolódásunk az orvos-biológiai kutatások programjába is, melynek célja az űrrepülésben részt vevő emberek szervezetét érő szokatlan hatások károsító tényezőinek csökkentése. Az Interkozmosz élelmezési programja keretében a KPKI [Konzervipari Közhasznú Társaság] olyan konzerveket készített, melyek a magyar konyha jellegzetes ízeit biztosító fűszerek felhasználásával a súlytalanság körülményei között jelentkező étvágytalanságot, hányingert hivatottak leküzdeni. Az első közös szovjet-magyar űrrepülést megelőzően, a magyar űrhajós már felkészülése során megismerkedett a szovjet űrhajósok alapélelmezését szolgáló élelmiszerekkel. Speciális magyar feladat volt, hogy az alapellátáson felül, annak kiegészítéseként vendégcsomagot állítsanak össze, melynek tartalmából a magyar űrhajós étkezéseik alkalmával szovjet társait

megkínálta, reprezentálva a hagyományos magyar vendéglátást. Ahhoz, hogy a dobozok, az élelmiszerek, a gyűjtőcsomagolás deformáció nélkül viselje el a kilövésnél és dokkolásnál fellépő, a gravitáció mértékét sokszorosan meghaladó különleges erőhatásokat, az AlMnMg ötvözetből kialakított konténerbe tíz, egyenként négy darab konzerv befogadására és egyben kínálására is alkalmas filc-tálcabetéteket helyeztek. A filcbetétek a Kőszegi Posztó-és Nemezgyárban készültek. A filcbetéteket becsomagolás előtt a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetben besugárzásos csírátlanításnak vetették alá. A konténerekhez minőségi bizonylat készült, melyben a konzerveknek az űrutazás során való fogyaszthatóságát garantálták.

A sokoldalú tulajdonságokkal, felhasználással bíró természetes anyag még a magyar történelmi vonatkozású népcsoportokat is megihlette.

Mongólia 1964-ben kétszáz tonna magyar nemezt rendelt a kőszegi gyárból, lakóhelyül szolgáló sátraik, jurtáik építéséhez.

A török fejfedők, fezek, szintén a kőszegi posztósok keze munkáját dicsérték.

A kőszegi nemez bejárta Németországot, Ausztriát, Szlovéniát, Svájcot, Hollandiát, Dániát, a balkáni államokat, Lengyel-, Finn-és Észtországot, Dél-Afrikát, Kis-Ázsiát, Indiát, Kínát, Észak-és Dél-Amerikát, Heves megyei népművészeti tárgyakon keresztül pedig még az Amerikai Egyesült Államokat is.

A LATEX vállalatai rendszeresen szerepeltek országos gyapjúipari kiállításokon, s szinte nem volt olyan termékük, amely ne szerepelt volna a Kiváló Áruk Fórumán.

A nemezgyártás jelene, jövője

A képen: Szelíd kövek/Silent Stones a Triennale Milano kiállításon
Pócs Judit Studio x MultiFelt Factory

Mai modern világunkban az ipari filcek alkalmasak alátétként, rezgéscsillapításra, ultra magas hőmérsékletű termékek, melléktermékek szállítására, mozgatására. A gépjárműiparban ülések szigetelésére használják. Vasúti kocsik üléseinek javítására a MÁV is rendel belőlük.

Remekül használható nyereg előállításához, a műanyag fehér táblákra filctollal készült írások, rajzok törlésére, jurták borítására.

A 2020-as években új ipari szegmenst futtattak fel a tulajdonosok-, a filc belsőépítészeti alkalmazását. Nyugat-Európában falburkolatként használják ezt az anyagot, ami esztétikai megjelenése mellett különleges akusztikai tulajdonságokkal is rendelkezik. Egy ideje már Magyarországon is szállítanak irodaházakba akusztikai paneleket gyapjúfilcből. Ehhez tervezőkkel kellett megismertetni a nemezt. 2019-ben a formatervezési és design menedzsment díjak átadóján különdíjat nyert a Kőszegi Nemezgyár. Rendszeresen szerveznek nemezelő workshopokat, céljuk minél több emberrel megismertetni, megszerettetni a gyapjúfilcet, annak minden előnyös tulajdonságával együtt.Kialakították a bemutatótermet, gondolkodtak a szakképzés beindításában.

A design filc felhasználása rendkívül sokrétű. Ennél a csoportnál a vevő egyedi színt is kérhet. A belsőépítészeten kívül ruházati alapanyag is. A hagyományos népi termékek készítőinek kedvelt alapanyaga, de gyerekjátékok, és egyéb felhasználási termékek is készülnek belőle. A Multifelt Factory Kft. sok táskát, neszesszert, legyártott, illetve gyárt megrendelésre, a vevő igényeinek megfelelően, beleértve a színt, formát, logót is.

Folyamatos kapcsolatban állnak nemezelő kézműves csoportokkal. A Szőnyeg Tervezők Társasága Egyesületének tagjai évek óta nemezes művészek natúr gyapjúbunda felületét mintázzák saját terveik szerint, az üzem dolgozói pedig az egyedi nemezeket géppel elkészítik.

Egy másik sikeres nemezgyári projekt, a Pócs Judit Stúdióval közösen végzett munka, a Silent Stones termékcsalád, amelyet a Designlab 2023 keretében fejlesztettek ki, és 2024 áprilisában bemutatkozott többek között a milánói triennálén is. A tengerre csiszolt kövek ihlette, filcborítású akusztikus panelek zökkenőmentesen ötvözik a hagyományt, a funkcionalitást és a művészi hangulatot.

Gyárunk egyik tulajdonosa és ügyvezetője, Olasz Éva meghívást kapott az ostravai PULSE Architecture & Design konferenciára. A PULSE Közép-Európa legnagyobb építészeti, belsőépítészeti és terméktervezési konferenciája. Éva május 2-án ad elő a gyapjúfilcgyártásról valamint a designerekkel való együttműködésről a cseh városban. Ez a hálózatépítő és a legjobb gyakorlatokat megosztó esemény Közép-Európa egyik legnagyobb építészeti, belsőépítészeti és terméktervezési rendezvénye lehetővé tette építészek, tervezők, valamint a vállalati, fejlesztési és önkormányzati szektor képviselői számára a kapcsolatot és az együttműködést. A résztvevők megbeszéléseket folytattak a régió iparági vezetőivel, feltárva Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia gazdag építészeti és formai identitását. A PULSE Ostrava 2024 inspiráló előadások, vitapanelek és kiállítások sorozatát mutatta be, amelyek innovatív projekteket és a tervezés új perspektíváit mutatták be, kreativitást ébresztve a résztvevőkben. További eseményekről, a gyár programjairól a Multifelt Factory Facebook oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.

Természetesen ez csak töredéke a gyár életét érintő történéseknek. Mivel nem 1896-ban születtem, a Nemezgyár méltó krónikásának semmiképpen A sem szegődhetek. Ideje indulnom. Nagyon nehéz elszakadni az erdők, a Gyöngyös patak ölelte vadregényes tájtól, és a Kőszegi Nemezgyár nosztalgikus hangulatot árasztó épületegyüttesétől. Visszhangként köszön el a Nemezgyár emléktáblájába vésett örök érvényű felirat: ALAPÍTVA 1896. TISZTELET AZ ELŐDÖKNEK. A táblát Fodor Ilona-, és balesete előtt-, Hargitai Éva a Nemezgyár, a nemezgyártás 21. századi úttörői készíttették.

Felhasznált irodalom:

Vannak olyan védővámok is, amelyek a hazai ipart károsítják! = Magyar Vadászújság 1934. április 1. 10. sz. 1. oldal

Kultúrházat kap a Nemezgyár = Vas Népe 1950. április 1. 77. sz. 6. oldal

Ahol találkoznak az iparágak…=Vas Népe, 1967. október 8. 238. sz. 4. oldal

Egy határ menti üzem = Határőr, 1958. április 22. 16. sz. 4. oldal

A svájci sapkától a mongol jurtáig = Vas Népe, 1964. május 28. 123. sz. 5. oldal

Környei Tibor: műemlékváros nemeze = Kisalföld, 1967. március 31. 76. sz. 3. oldal

Lakatos Ferenc: Egyetlen gyár az országban. Hová készül a nemez? = Vas Népe, 1979. március 4. 53. sz. 4. oldal

Újító Mozgalmi Napló. A III. Országos Újítókiállítás Győri bemutatója = Újítók Lapja, 1953. szeptember 5. 17. sz. 13. oldal

A nyeregnemeztől a Suzukiig = Vas Népe, 1997. augusztus 12. 187. sz. 9. oldal

Megkezdődött Kőszegen a gépesített, száraz eljárású tűzött nemezgyártás= Vas Népe, 1965. november 3. 259. sz. 1. oldal

„ Hulladék”-exportra =Vas Népe, 1967. szeptember 16. 219.sz. 1. oldal

Két nagyszerű újítás a Kőszegi Textilművek Nemezgyárában=Vasmegye, 1955. március 5. 54. szám 3.oldal

Peltzer Gábor: A nyeregtől a számítógépig. A nemez a harmadik évezred küszöbén is keresett cikk

Vas Népe, 1999. február 18. 41. sz. 6. oldal

Felújítják a Parlament épületét = Vas Népe, 1988. szeptember 26. 230. sz. 1. oldal

Szenes Endréné. A magyar konzervipari kutatás részvétele az INTERKOZMOSZ élelmezési programjában. Magyarország és az űrkutatás = Konzerv-és Paprikaipar, 1980. július 1. 3. sz. 79. 81.-83. oldal

Mongol jurta kőszegi nemezből = Esti Hírlap, 1964. május 8. 107. sz. 6. oldal

Https://webshop.multifelt.com/

Van mit megtapintani, látszik, miből mi lesz = Vas Népe, 2020.szeptember 8. 210. sz. 9. oldal

Https://www.multifelt.com/silent-stones

Forrás: Vasi Szemle, 2025/1. szám

https://vaskarika.hu/hirek/reszletek/25730/

^{Szipőcz Judit}