Sípos (S) Gyula író bemutatkozása Érden a Csoki Bárban
2025.07.25-én délután öt órakor Érden a Csoki Bárban, pontosabban annak kerthelyiségében a Csuka Zoltán Olvasó Kör vendége volt Sípos (S) Gyula a Szeretet földje szerkesztője, író, képzőművész, irodalomszervező, a törökbálinti Szeretetláng kápolna közösségi termében kiállítások és számos közösségi program szervezője. A Csoki Bár tulajdonosa nagy szeretettel fogadta és adott teret a kerthelyiségben az irodalmi író olvasó találkozónak. A jelenlévők több féle kávéból és fagylaltból válaszhatak a műsor kezdése előtt.
A Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítója köszöntötte a jelenlévőket elégedettségét és örömét fejezte ki, mivel tíz esetleg tizenöt résztvevőre számított, helyette huszonhatan hallgatták szavait. Kihangsúlyozta, hogy a Csuka Zoltán Olvasó Kör elsődleges célja a Csuka Zoltán eszmeiség megtartása vagyis az emberek a népek, nemzetek közötti békés egymás mellett élés, együttműködés, egymás kultúrájának megismerése, mások hagyományinak szokásainak tiszteletben tartása és egymás segítése. Pár mondatban elmondta Csuka Zoltán 1901-ben született Zichyfalván akkor még Magyarország területén, aztán jött Trianon és Szerbiához, majd Jugoszláviához jelenleg Szerbiához tartozik a Trianon előtti Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozó helység. Az 1930-as években áttelepedett Magyarországra Érdligeten épített házat és itt élt és alkotott haláláig 1984-ig. Csuka Zoltán, József Attila díjas költő, író, publicista, irodalomszervező, műfordító, képzőművészet pártoló, több lap alapítója, több lap szerkesztője az 1970-es években a Jószomszédság könyvtár alapítója. A könyvtár falán lévő reliefet Domonkos Béla Érden élt szobrászművész alkotása, akárcsak a jelenlegi emlékszobában lévő Csuka Zoltán mellszobor. Iván Andrei szerb író megköszönte Csuka Zoltánnak, hogy elsóként fordította le Híd a Drinán című művét mert szerinte ez is nagyban hozzájárult, hogy Irodalmi Nobel díjas lett. Arról is tudni, hogy Érdligeten élő reformátusok 1947-1948 között elhatározták, hogy templomot szeretnének építeni, teljes mellszéleségben támogatta Csuka Zoltán is. Az engedély megadása nem volt egyszerű feladat ezért Dobozy Imre író társát is megkérte, hogy támogassa az érligetiek álmát. Végül 1960-ban a megépült templomot sikerült felszentelni. Csuka Zoltán, Bizonyságul című kötetét 1983-ban a Református Zsinati Iroda sajtóosztálya adta ki talán ezzel is kifejezve hálájukat a támogatásért melyet kaptak a templom építésekor. A Csuka Zoltán Olvasó Körnek azért is a vendége, a Törökbálinton élő Sípos (S) Gyula író, képzőművész, mert amit az előbb felsoroltam Csuka Zoltánról, mindez elmondható róla is. Ír prózákat, publicisztikákat, a Szeretet földje lap alapítója, szerkesztője rajzol, fest illusztrációkat készít a törökbálinti Szeretetláng kápolna közösségi termében tárlatokat nyit meg irodalmi író olvasó találkozókat szervez, nem is olyan régen az Érden élő és alkotó Baka Györgyi költő mutatkozhatott be Törökbálinton. Abban is van hasonlóság Csuka Zoltán és Sípos (S) Gyula között, hogy Balog Elemér cigány származású zenész, író írásait a Szeretet földje lap leközölte, támogatta könyvei megjelenését és Elie Wiesel díjjal jutalmazták Balog Elemér munkásságát. Sípos (S) Gyula írónak nemcsak munkássága hasonló a Csuka Zoltánéhoz, hanem eszmeisége is. Ö is meg van győződve róla, ha megismerjük egymás kultúráját, szokásait, hagyományait és együttműködünk, támogatjuk egymást akkor békében szeretetben tudjuk építeni, szépíteni a jövőt. Sípos (S) Gyula katolikus, ez képzőművészeti munkáiban is kimutatkozik és számos írásában, valamint megjelent könyveiben. Fontosnak tartja a halmozottan hátrányos helyzetűek támogatását és a roma származású művészek bemutatását. Tulajdonképpen vallotta be a Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítója, személyesen akkor ismerte meg Sípos (S) Gyulát mikor a Cigányélet című antológia könyv bemutatója volt Érden az Ifjúsági és Tanácsadó Iroda közösségi termében Mindezek után átadta a szót Tarnóczi Istvánénak aki Érden az első Családsegítő vezetője volt és az ő keze alatt fejlődött ki a mai Szociális Gondozó Központ az 1980-as években a három fővel induló családsegítőből, ma több tagintézményből, egységből álló szociális háló. Tarnóczi Istvánné hozta létre Érden a tanodát is. Érdemei elismeréséül megkapta Érd Város Szociális Munkájáét Díjat, valamint a Nemzetiségekért Díjat, nyugdíjasként is folyamatosan tevékenykedik és segíti a roma származású embereket és a halmozottan hátrányos helyzetű családokat. Tarnóczi Istvánné, akit mindenki a mai napig Marikaként ismer, beszélt Sípos (S) Gyula életútjáról, mivel több évtizede ismeri, mivel mindketten a cigánymisszió fáradhatatlan munkatársai. Végezetül de nem utolsó sorban Sípos (S) Gyula írásaiból olvasott fel. A jelenlévők tapssal jutalmazták az író által felolvasott karcolatokat, novellákat, elbeszéléseket. A Csuka Zoltán Olvasó Kör író olvasó találkozó Csuka Zoltán eszmeiség tovább vitelében zárult és Sípos (S) Gyula író könyveinek a dedikálásával a Csoki Bár kerthelyiségében.
Feketegyarmati Sándor
